2008. május 29., csütörtök

Sándor Krisztina: "Hiszem, hogy sokan akarjuk a tényleges változást"

A választások előtti utolsó száz méterhez érkeztünk. Vasárnap ismételten felmérésre kerül az erdélyi magyarok választópolgárok politikai szerepvállalása. Kiderül, hogy mennyire aktívan akarunk részt venni abban a folyamatban, ami minket közvetlenül érint. Az Magyar Polgári Párt kampányzáró koncertje előtt Sándor Krisztinát, a párt Kolozs megyei szervezetének elnökét Tötszegi Orsolya kérdezte.

- Mennyire demokratikus most az erdélyi magyar politikai helyzet, összehasonlítva az MPP megalakulása előtti periódussal?
- Egy új helyzet állt elő, és ezzel új időszámítás kezdődött az erdélyi magyar politikai életben. Tizennyolc évig csak egy - érdekvédelmi szervezetből párttá átalakult - intézményes keret létezett, amely úgymond az erdélyi magyarságot képviselte. Az elnökséget nem újították, elodázták a belső választásokat, és a minden áron való hatalom megtartása lett a csúcsvezetés célja. A választóknak eleve nem volt választási lehetőségük, és jobb híján az egyedüli magyar pártra szavaztak.
Az MPP végleges bejegyzése után csupán másfél-két hónapunk volt arra, hogy a megyei és a helyi szervezeteket megalakítsuk, s ezzel együtt egy választási kampányt is megszervezzünk. Több helyen szinte készenlétben és nagy lelkesedéssel fogadták az új párt megalakulását. Végre elkezdődhet itt Erdélyben is a versenyszerű politizálás! Ez a magyar közösség életében is az egészséges politikai élet velejárója lehet. Megjelenésünk óta gyakran vetették a szemünkre, hogy kisebbségi létformában nincs szükség ellenzékre, nincs szükség több pártra. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy mindeddig sereghajtók voltunk e tekintetben. Felvidéken, Délvidéken már rég a politikai pluralizmust gyakorolják az ott élő magyarok, csupán nekünk nem sikerült a hamis egységképet mindeddig felszámolni. Természetesen a kisebbségi politizálásnak megvannak a határai, és vannak olyan közösségi célok, amelyek érdekében közösen kell fellépnie a két magyar politikai képviseletnek itt Erdélyben. Ehhez viszont a jelenlegi helyzetben, a helyhatósági választások küszöbén állva az szükséges, hogy június 1-jén bebizonyítsuk mindannyian, igenis, szükség van egy új erőre, egy másik pártra. Ha nem tudjuk felmutatni, hogy jelentős támogatottság van mögöttünk, akkor az erdélyi magyar politikában az elkövetkezőkben nem lesz változás. Én hiszem, hogy ezek után megnyílik a lehetőség arra, hogy az erdélyi magyar rendszerváltást végrehajtsuk, és egyezséget kössünk a közösségünket alapvetően érintő kérdésekben.

- Ha előbb-utóbb úgyis megegyezés lesz a vége, akkor miért kell külön utakon járni? Lehetséges-e az, hogy egy konszenzus alapján még arra is legyen esélye a két pártnak, hogy együtt bejussanak a parlamentbe?
- Az MPP-ben elsősorban olyan személyek vállaltak szerepet, akik elégedetlenek voltak az RMDSZ politikájával, és megújulást kezdeményeztek, amire már rég szükség volt. Az elmúlt években sokan elfordultak ettől a szervezettől vagy általában az erdélyi közélettől, mert nem láttak esélyt a megújulásra az adott keretek között. Ezért is fontos az MPP megjelenése. A versenyhelyzet fejlődést eredményezhet, ezt a mindennapok szintjén is megtapasztalhatjuk. Ebben a helyzetben szükség van a megmérettetésre. Ugyanakkor mindkét pártnak kötelessége, hogy bizonyos célok elérésén együtt dolgozzanak, mint amilyen például a Bolyai Egyetem létrehozása vagy az autonómiaformák kialakítása. Alapvetően a célok hasonlóak, hiszen mindkét párt ugyanazt közösséget igyekszik képviselni, ám a megoldási módszerek és elképzelések különböznek. Az utóbbi időben sajnos gyakran kiderült, hogy a megszerzett hatalom és az azzal járó előnyök előbbre állnak a közösségi érdekek szolgálatánál. Önmagában nem sikertörténet az, hogy megszereztünk magas hatalmi pozíciókat. Ez csak akkor vált volna előnyünkre, ha ezt a helyzetet arra használjuk fel, hogy a képviselt közösség érdekében minél több megoldást találjunk, és megállítsunk olyan káros folyamatokat, amelyek az erdélyi magyar közösség rovására történnek. A hatalmat, amely az utóbbi években az RMDSZ politikusainak kezébe került, nem sikerült a közösség érdekében érvényesíteni. Ehelyett sokkal inkább a saját helyzetük bebetonozását tekintették célnak, nem beszélve a hatalommal való visszaélési kísérletekről.
A második kérdésre válaszolva én elképzelhetőnek tartok egy olyan közösen létrehozott pártot, amely az őszi parlamenti választásokon közös jelöltekkel indul.

- Van-e doktrínája a pártnak?
- Igen, van. Bakk Miklós egyetemi tanár, kiváló politológus dolgozta ki az MPP programját. Az MPP székelyföldi székhellyel alakult meg, és Kolozs megyében már többen is megfogalmazták, hogy a párt céljai közt kiemelt helyen szerepel a területi autonómia, amely az itt élő magyarokra nincs különösebb hatással. Én erre azt mondtam, hogy az MPP programja nemcsak Székelyföldre, hanem egész Erdélyre és a Partiumra is megfogalmazza a közös célokat. Az MPP-re igény volt a Székelyföldön kívüli régiókban is, másképp nem jöttek volna létre a megyei szervezetek. Természetes, hogy nem ugyanazok a témák elsőrendűek Kolozsváron, mint a Székelyföldön. Többen is úgy érzik, hogy a székelyföldi autonómia túl van hangsúlyozva. Én azonban nem a szembenállásra, hanem egymás kiegészítésére figyelmeztetnék mindenkit. A székelyföldi területi autonómia hasznos és szükséges nemcsak az ott élők számára, hanem azoknak is, akik Közép-Erdélyben erősítik a magyar közösséget. Fontos, hogy a különböző igényeket és elvárásokat egymáshoz közelítsük. A regionalizmus elve szintén megjelenik az MPP programjában. A kisebb, egységes jelleget mutató régiókra (pl. Kalotaszeg, Érmellék) is nagy hangsúlyt kell fektetnünk. A szórványosodás egy fontos kérdés, és ennek kezelésére sajátos stratégiákra van szükség. Ezen a téren az elmúlt időszakban születtek is szép eredmények, többnyire áldozatos civil tevékenységek által. Ezeket folytatni, megerősíteni kell.

- Mit ígér az MPP? Lesz-e a vasárnapi választásnak történelmi jelentősége?
- Alapértékeinket a program is tartalmazza. Célunk az erdélyi magyar nemzeti közösség fejlődése, nem csupán megtartása. A Kolozs megyei MPP-nek is van saját megyei programja, akárcsak a kolozsvári szervezetnek is. Konkrét tervek: Kolozsváron létrehozni egy magyar bölcsődei hálózatot, a Házsongárdi temetőt a nemzeti kulturális örökség részévé minősíttetni, a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztése kapcsán elérni azt, hogy ne csupán a százalékarány, hanem a lakosság száma is számítson stb. Ami a vasárnapi választásokat illeti, nem akarok előrejelzésekbe bocsátkozni. Ez egy teljesen előzménytelen helyzet. Mindenesetre bízom abban, hogy az erdélyi magyarok minél többen elmennek választani, és abban is, hogy sokan akarjuk a tényleges változást.

- Befolyásolja-e a magyarországi politika az itteni helyzetet?
- Attól függ, mire gondolunk. Olyan nincs, hogy semmi közünk egymáshoz! Egyértelmű, hogy minket is érdekel, hogy ott mi történik, és sokan vagyunk, akik a magyarországi választásokat legalább olyan figyelemmel követjük, mintha közvetlen kihatással lenne mindannyiunk hétköznapjaira. Ez alapvetően így is van. Összetartozunk, és politikai kérdésekben is törekedni kell az együttgondolkodásra, sőt az együttérzésre. Az a jó, ha ez az egymásra figyelés kölcsönös. Nekünk is jól esik, ha érdekli a magyarországi politikusokat, hogy itt mi történik, hiszen egy nemzetet alkotunk. A véleménynyilvánítás pedig szabad, és hiszem, hogy egymás segítése - akár kampányidőszakban is - csak erősítheti a fizikai határokkal elválasztott magyar közösségeket. Számomra az lenne szomorú, ha egymás dolgai nem érdekelnének, és nem próbálnánk valamilyen formában segíteni egymásnak.

- Mennyire vettek részt fiatalok a kampányban?
- A közelgő vizsgaidőszak miatt nehezebb volt a fiatalok bevonása, de alig két hónapos múlttal én úgy érzem, erőnk és tehetségünk szerint egy megfelelő hangulatú kampányt sikerült szerveznünk. A jobbnak természetesen mindig van helye. Kolozsváron körülbelül harminc fiatal önkéntessel dolgoztunk együtt, és ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segítették az elmúlt hetekben az MPP kampányát.

- Köszönöm a beszélgetést.

Tötszegi Orsolya

Forrás: http://www.erdely.ma/publicisztika.php?id=37247

2008. május 27., kedd

Orbán Viktor Erdélyben

"Az erdélyi magyarok történelmi tettek sorát hajtották végre, amikor megszervezték az autonómiáról szóló népszavazást, Tőkés Lászlót küldték szószólónak Brüsszelbe, és az MPP megalakításával megteremtették a választás szabadságát."
Orbán Viktor