Anyaországban: Mérlegen a kül- és nemzetpolitika

Megjelent a Duna Tv nyomán az Erdély Ma-ban 2010. március 29., 08:26 ] [402]

Új, határozott külpolitikát szeretne megvalósítani a Fidesz-KDNP kormányra kerülése esetén. A külhoni magyaroknak mind a hat, országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot, ám többen fokozott óvatosságra intenek – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap esti választási különkiadásából, ahol a hat párt képviselője közös asztal mellett fejtette ki nemzetpolitikai elképzeléseit. Az országos politikában viszonylag új szereplőnek számító Lehet Más a Politika több témában is határozott koncepciót terjesztett elő.

A magyar külpolitikát elvesztettük az elmúlt években, se bűze, se színe, se szaga nem volt. A belpolitika szolgálólányává vált, sokszor egyszerű PR-megfontolások irányították – nyilatkozta a Duna Televízió vasárnap esti választási műsorában a pillanatnyi adatok szerint kormányzásra esélyes Fidesz-KDNP pártszövetséget képviselő Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.

A Duna Televízió lehetőséget biztosított az áprilisi választásokra országos listát állított hat pártnak – a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-nek, a Jobbiknak, a Lehet Más a Politika és a Civil Mozgalom képviselőjének –, hogy kifejtsék a nemzetpolitikára és a külpolitikára vonatkozó nézeteiket. A pártonként nyolc perces időkeretben külpolitikai prioritásaikról, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, a magyar közösségek autonómia-igényéről, valamint a magyar-magyar párbeszédről mondhatták el elképzeléseiket.

Németh Zsolt úgy látja: "a magyar külpolitikának minden viszonylatban meg kell találnia a magyar érdekeket. A szövetségesi viszonylatokban éppúgy, mint a partneri viszonyokban is – például Oroszországgal és Kínával. A magyar külpolitikának fel kell tudni vállalni az ütközést, a feszültségeket is. Az autonómia, az oktatás, a nyelvi jogok mellett kell a magyar nemzetpolitikának az elkövetkező években határozottan és világosan kiállnia" – mondta a fideszes politikus.

Új közép-európai együttműködést is megelőlegezett kormányra kerülésük esetére Németh Zsolt. Mint mondta: új egyensúlyt kell kialakítani a nemzetpolitika illetve a szomszédsági és regionális kapcsolatok között. „Magyarország érdekelt szomszédai sikerében. Úgy gondoljuk, hogy a magyarság akkor lehet sikeres a Kárpát-medencében, ha egy egyre inkább felfelé emelkedő régió tagjai leszünk” – szögezte le.

Az MSZP-t képviselő Szabó Vilmos külügyi államtitkár úgy látja: tavaly jelentős mértékben nőtt az ország elismertsége, ami még tovább erősödne, ha a gazdasági stabilizációs politika a választásokat követően is folytatódna.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt tartaná az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésnek, hogy az „EU-nak ne legyünk alávetettjei”. Kijelentette: a magyar termőföld nem eladó, a magyar piacot vissza akarják szerezni, nem tűrik el a Benes-dekrétumok továbbélését. Nyitnának kelet felé, jó gazdasági kapcsolatot építenének Oroszországgal, hogy a magyar termékeket el tudják adni kelet felé. Továbbá: „Budapestet a deviancia központi szerepéből kivéve a kárpát-medencei magyarság fővárosává kell visszanemesíteni” – szögezte le a jobbikos politikus.

Az MDF éppen a nyugati orientáció jövőjét félti a magyar külpolitikában. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt képviselője kijelentette: az MSZP Oroszország-politikája elbizonytalanította Magyarországgal kapcsolatban a nyugati szövetségeseinket, de a Fidesz várható Oroszország-politikáját előrejelző egyes megnyilatkozások is kétségesek az MDF számára. „Az MDF kifejezetten fontosnak tartja a nyugati orientációt, a piacgazdaság, a kapitalizmus megerősítését” – szögezte le a politikus.

Határozott elképzeléseket fogalmazott meg külpolitikai törekvéseiről a politikában viszonylag új szereplőnek számító Legyen Más a Politika (LMP) és a teljesen újként szerveződött Civil Mozgalom is.

Az LMP úgy látja: erősíteni kell a magyar kül- és nemzetpolitika pozícióit az Európai Unión belül. Sokkal határozottabb fellépést várnának el péládul a határon túli magyarokat ért atrocitások kapcsán, nagyobb hangsúlyt helyeznének ezek megelőzésére is, a nemzetközi és az országok közötti fórumok hatékonyabb kihasználásával.. Rendeznék – egyfajta ombudsmanni rendszerrel – a hazai kisebbségek máig megoldatlan parlamenti képviseletét, a jó példával elöljárás jegyében – szögezte le az LMP-t képviselő Mile Lajos a Duna Televízióban.

A Civil Mozgalom számára alappillér a külpolitikában a magyar nemzetiség, az ezeréves hagyományok és múlt megtartása és védelme. Erősítenék a gazdasági szálakat a külföldön élő magyarokkal. A magyarországi természeti kincseket pedig – például a gyógy- és ásványvizeket – magyar kézben, a magyar népesség szolgálatában tartanák meg.

Simon Zsolt, a mozgalom terveit ismertetve azt mondta: a nemzetközi szerződések illetékességét meg kell vizsgálni, a trianoni szerződést pedig le kell zárni. Utóbbit egyfajta zárszámadás készítésével képzelik el, „hogy ne legyen ebben a kérdésben maszatolás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, így nem lesz támadási felület Magyarország tekintetében” – jelentette ki Simon Zsolt.

A legélesebb állásfoglalások és a legóvatosabb megfogalmazások is a kettős állampolgárság témakörében hangzottak el.

Szabó Vilmos a MSZP nevében úgy nyilatkozott: a kettős állampolgárság ma is létezik Magyarországon és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is az elmúlt években. Ráadásul – mondta – a magyar felmenőkkel rendelkezőknek meg is könnyítették az állampolgárság megszerzését. Mint mondta: a Magyarországgal szomszédos országok többségének uniós csatlakozása után Kárpátalját leszámítva csak szimbolikus jelentőséggel bír a magyar állampolgárság a határon túli magyarok körében.

Az MSZP ugyanakkor – egyes hazai szociális hatások, valamint az uniós joghoz és a szomszédok jogához való illeszkedés vizsgálata után – hajlandó lenne megadni az állampolgárságot az érintett körbe tartozóknak. „A megegyezéshez közel álltunk, kár, hogy az utolsó hónapokban a Fidesz-KDNP visszavonta a tárgyalási lehetőséget és nem kívánt erről a kérdésről tovább tárgyalni” – mondta Szabó Vilmos.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt a kijelentést tette, hogy valóban létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, ám ez az izraeli-magyar kettős állampolgárság, ami „a magyar parlamentben is nagyon nagy számban működik jelenleg”. Szabó Vilmos a kijelentést később visszautasította, igaztalannak és gyalázatosnak nevezte.

A Jobbik első tíz törvénytervezete között lenne a magyar állampolgárság visszaadása a határon túli magyaroknak – szögezte le Szegedi Csanád.

Németh Zsolt a Fidesz-KDNP nevében úgy nyilatkozott a témáról: elképzelésük szerint egyéni kérelem alapján adnák meg az állampolgárságot a magyar állampolgárságú felmenőkkel bíró, magyarul tudó kérelmezőknek. A szavazati jog kérdésével a Fidesz indítványa nem foglalkozott. „Népszavazásra az ügyben nincs szükség, hiszen 52 százalékkal a magyar társadalom világossá tette, hogy támogatja a kettős állampolgárságot” –szögezte le Németh Zsolt.

A Magyar Demokrata Fórum nem csak a kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is megadná a magyar állampolgárságot, de szavazati jogtól külön választva. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező lakosoknak, a közterheket Magyarországon fizetőknek mindenképpen megadnák a szavazati jogot.

A Lehet Más a Politika úgy látja: fokozottan érzékeny területről van szó. Éppen ezért a helyi közösségek véleményét meghatározó módon vennék figyelembe. Azaz: kérik-e vagy sem, s ha igen, milyen módon kérik a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok. A nyugati gyakorlattól eltérően ebben a régióban nem elsősorban jogi kategóriáról van szó, ha állampolgárságról beszélünk, hanem identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről – érvelt Mile Lajos.Duna TV

Megjegyzés

Meglepő ahogyan a külhoni magyarajkúakról szólnak egyes - választás előtt levő - anyaországi politikusaink...

A legmeglepőbb éppen a LMP képviselője nyilatkozott, hiszen az állampolgárságnak semmi köze sem kell, hogy legyen  az "identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről"! Ha az erdélyi megkapja a magyar állampolgárságát, akkor nem kell külön ombuszmant rendelni, hiszen akkor ha azt atrocitást éri mind a két államtól védve lesz! Igy azok, akik a magyrajkú ellen atrocitást tesz az meg fogja kétszer is gondolni cselekedetét!

Az sem elfogadható, hogy csak "látszat" állampolgárságot kapjanak a külhoni magyarok!  
A most választások előtt levők el kellene gondolkodniuk azon, hogy a "magyar igazolvány"-t sem vette ki minden magyarajkú, sőt meglepő, hogy éppen a Német úr az, aki most nagyvonalúan tesz olyan kijelentéseket, amelyeket az ő minisztersége alatt soha.  Az MSZP-s nyilatkozó viszont "megrekedt" azon a szimbolikán, amelyet eddig is gyakorolt, de meg kell jegyeznünk, hogy sok mindent "elfelejtve"nyilatkozik, hiszen a valóságban csak magyar-izraeli viszonylatban létezik a kettős állampolgársági gyakorlat! Ráadásul ezeknek meg van még a választási joguk is, hiszen általuk nyertek parlamenti helyeket a liberálisok. (Akkor más külhonni magyarajkúaknak, miért nem lehet ugyanolyan mércével mérni?) ( (Erdélyi Polgár) 

Szász: „nyitott kaput döngetnek" kihívóim

Megjelent a honline.ro alapján az Erdély Ma-ban[ 2010. március 29., 08:37 ] [402]

Április 10-én tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) rendkívüli tisztújító közgyűlését, miután a bukaresti táblabíróság semmisnek nyilvánította a párt tavalyi, I. Országos Tanácsán hozott valamennyi döntést. Szász Jenő elnök állítja, bárki számára nyitott az út az elnöki tisztségért.

Ismét Gyergyószentmiklós lesz a helyszíne a Magyar Polgári Párt rendkívüli tisztújító közgyűlésé­nek, döntötték el múlt héten a politikai alakulat országos elnökségének tagjai. A párt legfelsőbb döntéshozó fóruma, az Országos Tanács rendkívüli összehívását az indokolja, hogy a bukaresti táblabíróság első fokon elutasította az MPP tavaly március 15-i első pártkongresszusán elfogadott alapszabályzat módosítását, ezáltal az ott elfogadott határozatok is semmisek.

„Az ítéletet egy mondatban igen, a bíróság indoklását még nem ismerjük” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy az ügyvédtől kapott információi szerint a visszautasítás oka, hogy az elfogadott szabályzatmódosítás „ütközik” a párt alapszabályzatának egy passzusával. Szász kifejtette, a rendkívüli ülés célja, hogy a tavalyi gyergyószentmiklósi kongresszuson született határozatokat „összecsiszolják” és megerősítsék, ezért a rendkívüli ülés forgatókönyve pontról pontra megegyezik a tavalyi kongresszuséval, beleértve a tisztújítás, így az elnökválasztás megismétlését is. „Így senki nem vádolhatja a jelenlegi elnökséget azzal, hogy nem néz szembe a kihívásokkal” – fogalmazott Szász. Az elnökválasztással kapcsolatosan kifejtette, bárki, aki a jelölési procedúrákat betartva jelöltetni kívánja magát, „nyitott kapukat dönget”. Mint mondta: "a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának időpontját nem tartja korainak, az Országos Tanácsot azért hívják össze a legrövidebb időn belül, a bírósági indoklás ismerete hiányában, mert nincs értelme az esetleges vitákat szülő időhúzásnak. Ezeket elkerülendő, intézményes keretet kívánnak teremteni mindazoknak, akiknek „mondanivalójuk van a párt ügyeivel kapcsolatosan”.

Mint ismeretes, tavaly márciusban botrányba fulladt a polgári párt I. Országos Tanácsa, amikor Szász Jenő pártelnök egy olyan alapszabály-módosító indítványt terjesztett a plénum elé, hogy ne csak a küldöttek, hanem a kongresszuson meghívott státusban részt vevő megyei és önkormányzati képviselők is szavazhassanak. A módosító javaslatot a párt alapszabályzatával ellentmondónak ítélte a belső ellenzék, amely Szász Jenő ellenjelöltje, a kolozsvári Gergely Balázs vezetésével tiltakozásképp kivonult a teremből, később pedig jogorvoslatért a bírósághoz fordult – a bukaresti bíróság most ennek adott igazat.Lázár Emese

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a körlevele

"Kedves Testvérek!

Néhány nap múlva társadalmi életünk egy nagyon fontos eseményéhez érkezünk: országgyűlési választások lesznek hazánkban. Az Egyház Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az Evangéliumot minden embernek. Az Evangélium üzenete egyaránt érvényes a társadalom, a politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: "...a társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...) amelyben az ember élete zajlik, - hogy ott visszhangozza az Evangélium felszabadító üzenetét" (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma70. p.).

2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Ebben a körlevélben írtuk: <> Sajnos helyzetünk azóta még tovább romlott, de a lelki megújulás vágya is erősödött. Mindnyájan tapasztaljuk az egészségügy, a közoktatás és a nevelés tragikus helyzetét, az emberek elszegényedését, a  munkanélküliség növekedését, a becsületes munka leértékelődését, a  közbiztonság hiányát, bizonyos nemzetiségi és etnikai kérdések  politikai célú felhasználását, a család értékeinek lejáratását, a családok gazdasági ellehetetlenítését, a vidék és a mezőgazdaság szomorú helyzetét. Mi, katolikus keresztények pedig évről évre szembesülünk egyházi iskoláink és más intézményeink hátrányos megkülönböztetésével. Mindezeket tetézi az általános korrupció és az intézményekből való kiábrándulás. Sokan elvesztették a jövőbe vetett reményüket, és közömbösségbe merültek. Sokan mondják: nem megyek el választani, úgyis minden mindegy.

Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget. Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Önmagunk, fiatalságunk, nemzetünk jövőjéért felelősek vagyunk Isten előtt. Emlékezzünk csak:

egy-egy kórház bezárása vagy vasútvonalak megszüntetése elleni tüntetés hozott-e eredményt? - Nem. Azt hallottuk: demokratikus országban erre csak választások hozhatnak megoldást. Hát most itt a lehetőség! Aki nem megy el választani, az eleve lemond arról a jogáról, hogy valamit is számon kérhessen, lemond gyermekei, szülei, hazája jövőjéről. Ezért számunkra, hívők számára a részvétel a választásokon lelkiismereti kötelesség.

De milyen pártot válasszunk, kire adjuk szavazatunkat? Itt két dolgot kell megfontolni. Az első: nyilván mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják. Természetesen a választások előtt ezeket mindenki megígéri, de azt is meg kell nézni, hogy a szép ígéretek hirdetői mit csináltak eddig.

A másik kérdés: ha úgy gondoljuk, van olyan párt, amelytől ezeket elvárhatjuk, akkor azt is meg kell fontolni, képes lesz-e arra, hogy kormányra kerülve ígéreteit végre is tudja hajtani. Szavazatunkkal ne támogassunk olyan pártot, amelyik sokak számára tetszetős ígéretekkel áll elő, de azokat megvalósítani nem képes.

Keresztény hitünkkel ellenkezik minden olyan liberális, a kereszténység alapértékeit támadó-kigúnyoló világnézet, amely tagadja az élet szentségét, az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családot, és amely - miközben állandóan hivatkozik az emberi jogokra - ugyanakkor mégis a pénzt és a multinacionális tőke uralmát állítja a középpontba. XVI. Benedek pápa írta a "Caritas in Veritate" kezdetű enciklikájában, hogy <> (78.p.).

Fontosnak tartjuk ugyanakkor magyar voltunkat, nemzeti kultúránkat, melyet a kereszténység formált már több mint ezer éve, s azt a hazaszeretetet, amelyre Szent István óta minden magyar szent és boldog, nemzetünk minden nagyja tanított minket. Széchenyi Istvánnal valljuk: "egyetlen népnél sem vagyunk alábbvalóak." De azt is meg kell jegyezni, hogy mi, katolikus keresztények Krisztus példájára nyitott szívvel közeledünk minden ember felé.

Kedves Testvérek!

Mindnyájan érezzük, hogy mélyponton áll ma nemzetünk. Ez azonban nem taszít reménytelenségbe minket. Hazánkban nagy változásra van szükség, és erre most lehetőségünk nyílik a választásokkal. Imádkozzunk Istenhez bölcs belátásért és bátorságért, hogy megfontolt, jó döntést hozzunk. Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!

Budapest, 2010. március 28.                                      a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia"

Április 10-én tartja megismételt kongresszusát a Magyar Polgári Párt

Megjelent az Erdély Ma-ban a Háromszék alapján [ 2010. március 26., 01:03 ] [629]

Rendkívüli kongresszust tart a Magyar Polgári Párt április 10-én — erről döntött szerdai késő esti tanácskozásán az országos elnökség azt követően, hogy a bukaresti táblabíróság jóváhagyta a bihari szervezet fellebbezését, és nem iktatta a tavaly márciusi viharos kongresszus alapszabályzat-módosításait.

Ilyenformán győzött Szász Jenő ellenzéke, mely elérte, amit egy éve szeretne: új ülés és új választás megszervezését.

"A Szász Jenő által irányított országos elnökség az a testület, mely az új kongresszus összehívásáról dönthetett" — mondta el Bálint József, a párt egyik országos alelnöke, aki részt vett a tanácskozáson. "A bírósági döntéstől függetlenül, Szász legitim elnöke az MPP-nek, mert a két évvel ezelőtt bejegyzett párt alapszabályzata szerint az alapító elnök mandátuma két esztendőt tart, ezt követően hatvan nap áll rendelkezésre, hogy megerősítsék a funkcióban, vagy újraválasszák. A hatvan nap május közepén telik le" — mondta Bálint.

"Az MPP-elnökség szerda esti ülésén tulajdonképpen Szász Jenő javaslatait hagyta jóvá: Gyergyószentmiklóson a kultúrházban rendezik meg a rendkívüli kongresszust, melyen szavazati joggal csak az alapszabályzat alapján kijelölt 144 küldött rendelkezik. Napirenden szerepel majd az alapszabályzat módosítása és a tisztújítás. Várják a bukaresti táblabíróság ítéletének indoklását, annak alapján döntenek arról, hogy milyen módon változtatnak a statútumon" — fejtette ki Bálint. Ettől az indoklástól függ az is, megfellebbezik-e a fővárosi döntést vagy sem. Farkas Réka,

Megjegyzés.

Amint látható az mppellenes cikkíró még "keményebben" és élesebben szól! Az eddig csak "botrányos" tavalyi űlést most már "viharos"-nak nevezi. Valamilyen "távoli" kezek mozgathatják elméjét, mert nem akarja megérteni miről is van szó.  
Kongresszus "megismétlésről" szól holott a pártvezetősége elfogadta a törvényszéki határozatot és most az régi statutumra való tekintettel írta ki a választási procedúrát! Nem lehet rendkivűli Kongresszusról sem beszélni hiszen a "kifutó küldöttek" ovása miatt halasztódott el eddig a választási procedúra, azaz még mindig folytatódott az!

Új kongresszust kellett összehívni és nem ugyanazt megismételni. Nem lehet győzelemnek sem nevezni azt ami történt, hiszen inkább politikai döntést lehet látni a SZÖN2 miatt.
A cikkírója azt sem érti, hogy a jelenlegi elnök korrektségére vall az, hogy kiírja a választmányi gyűlést és nem attól fél, hogy esetleg fenáll annak a veszélye, hogy azok akik eddig is rászavaztak(többen mint 90 a 144-ből) másodszorra "meggondolják" magukat...   (Erdélyi Polgár)

Újra lesz választás!

Az elnökség rövid tanácskozása után kiderűlt, hogy választások elé nézünk. A megyei elnökségek már kiküldték a megyei küldöttválasztásokra a meghívókat.

A Kolozs megyei elnökség arra kéri a megyei szervezeteket, hogy az eltelt időszakra készítsenek egy rövíd beszámolót az eddigi tevékenységükről. Ugyanakkor mutassanak be egy rövid tervezetet az elkövetkező évekre. A megyei gyűléseken külön napirendi pont a küldöttek megválasztása lesz.

Mivel az eddig eltelt rövíd időszakban a megyei szervezetek közül többen is kitüntek, úgy gondoljuk, hogy ezek választmányi jelenléte ezután is kötelező kellene legyen. Sajnos szervezeteink között olyanok is vannak akik a sor végén kullognak. 

Az eddig eltelt időszakban a Kolozs megyei MPP komoly eredményeket tud felmutattni, hiszen annak ellenére, hogy voltak "bomlasztási" kisérletek, sikerűlt olyan témákban is jelentősen előre haladni, amelyek  nem csak a tagjaink számára voltak hasznosak, hanem a közvéleményt is meg tudta szólítani!

Ugyanakkor a megyei szinten eddig több szakosztály beindításával a tagok mellett a kisvállalkozók, turisztikával foglalkozók, a vidékfejlesztés terén tevékenykedők bevonását is megoldotta.

Az oktatási szakosztály a Bolyai Egyetem újraindításáért megszervezett fórum mellett a vidéki kisiskolák megszüntetése elleni tevékenységével, valamint több községi előljáróknál tett közbejárással, és a tanfelügyelőségi túlkapások lereagálásával tűnt ki.

A gazdasági és vidékfejlesztési szakosztály a turisztikaival közösen vidékfejlesztési fórumok(Kolozsvár, Bánffyhunyad, Szék, stb) megtartásával, a kis és közép vállalkozók egymásközti kapcsolattartás elősegítésével, valamint a külföldiek felé irányításával segítette. E két szakosztály közös tevékenysége révén illetve a "Magyar Mágnás"-site vezetőjével  sikerült bevezetni az iskolaprogram kivűli "Gazdálkodj okosan" projektunket, amely több iskolában is be lett indítva.

A kolozsvári MPP vezetőségével úgy a iskolaügy, mint a vizitdíj bevezetési túlkapások ellen is tiltakoztunk.  

A jogi szakosztály több tagunknak, de főleg a taxis csoportnak nyújtott szakmai segítséget. 

A legfrissebb szakosztályunk, az "Egyenlő Esély", amelyben egy mindenki által elfelejtett réteget a fogyatékos gyerekek családjai számára teremt működési felületet.

Mindezen szakosztályok a vezetőségiek valós segítségeként létrehozva lett az internettes elérhetőség:

http://www.mpp-kolozs.blogspot.com/  címmel.

Ezenkivűl a tagság felé havonta elkészül az "Erdélyi Polgár" nevű lap, amelynek meg lett alkotva az internettes változata is.

Azért, hogy a magyarországi barátaink is megismerjék a MPP-t el lett indítva egy magyarországi internettes változat is http://www.polgariak.blogol.hu/  névvel. A frissen megalakult ifjusági szervezet számára elkészűlt egy internettes bloglap "Ifjú Polgár" néven.

Mivel sok kisiskolában komolyan hiányzik a magyarkönyv, el lett indítva egy könyvgyűjtési akció is , amelynek folytán már több tonna könyv került kiosztásra úgy a megyében mint a Erdély más részében is(pld. Nagyszeben és Medgyes). 

Magyarországról is ellátogattak olyan turisztikai szakemberek, akiknek be lett mutatva a megye turisztikai és kulturális kapacitása mivel ezek e vidéken van szándékukba befektetni. (Erdélyi Polgár) 

Sajtóhírek - Valós valótlanságok

MPP: Csatát vesztett Szász Jenő?
Megjelent a Szabadság-ban

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Magyar Polgári Pártnak (MPP) az alapszabályzat módosítására vonatkozó kérését, mivel azt megalapozatlannak tartotta. A bíróság honlapján tette közzé döntését, amit a Szabadság kérdésére Szász Jenő pártelnök is megerősített. Elmondása szerint az ítéletről hivatalos értesítést még nem kaptak, maguk is csupán annyit tudnak az ügyről, amennyit a bíróság honlapján olvashattak, illetve bővebben jogi képviselőjüktől megtudtak.

Mint ismeretes, az MPP Bihar megyei szervezete a tavalyi gyergyói pártkongresszus után óvást nyújtott be a bíróságra, amelyben megkérdőjelezte az Országos Tanács lebonyolításának törvényességét. A belső ellenzék szerint a tisztújító közgyűlésen szavazati jogot kaptak azok a párttagok is, akik meghívottként vettek részt a tanácskozáson, következésképpen szabályzatellenesnek minősítették az ott történteket, s tiltakozásképpen közel ötven küldött elhagyta a termet.

Szász Jenő elmondta: ügyvédjük tájékoztatása alapján a bíróság azt kifogásolta, hogy a párt újonnan elfogadott alapszabályzatnak van egy olyan passzusa, amely szembeállítható a párttörvénynek egy bizonyos szakaszával. Az MPP elnöke közölte: ma estére összehívott egy elnökségi gyűlést, amelynek keretében megbeszélik a további lépéseket. „Azt gondolom, hogy olyan részletkérdésről van szó, amit természetesen korrigálni fogunk. Én mindenképpen azon leszek, hogy ezt a lehető leggyorsabban megtegyük. Nem fogjuk az ügyet feltétlenül csak a román bíróságra bízni, hanem az MPP vezető testülete meghozza majd azokat a döntéseket, amelyek ilyenkor szükségesek” – szögezte le Szász Jenő.

Kérdésünkre elmondta: az óvást emelő Bihar megyei „kollégák” nem értettek egyet az alapszabályzat bizonyos kitételeivel. „A nagy kérdés az, hogy azok a passzusok kerültek-e kifogás alá, amelyeket ők megfogalmaztak, vagy teljesen más előírás ütközik a párttörvény bizonyos szakaszával” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint az is nagy kérdés, hogy a párt megfellebezi-e a döntést.

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének volt elnöke, aki Szász Jenő ellenjelöltjeként azért lépett vissza az indulástól a gyergyói tisztújító kongresszuson, mert szabályzatellenesnek ítélte a gyűlést, lapunk kérdésére elmondta: a bírósági döntés visszaigazolta mindazoknak az igazát, akik a kongresszust alapszabályzat- és párttörvény ellenesnek minősítettek. „Gyakorlatilag az erkölcsi és politikai felelősség a kialakult helyzetért Szász Jenő alapító elnököt és körét terheli” – vélekedik Gergely Balázs. Véleménye szerint ebben a helyzetben az MPP vezetőjének két választási lehetősége van: vagy fellebez a döntés ellen, és ezáltal jegeli a párton belül kialakult krízishelyzetet, beláthatatlan ideig megbénítva a pártot, ami nyilvánvalóan kihatással lesz a 2012-es választásokra is. A másik megoldás pedig az, hogy erkölcsi és politikai felelősségének tudatában azonnali hatállyal lemond az elnöki tisztségről, s következésképpen a megyei elnökök azonnal összehívják a rendkívüli tisztújító kongresszust.

„Szász Jenő saját hatalmi pozicíójának bebetonozása érdekében szándékosan okozott a pártban felmérhetetlen károkat, s ezért semmiképpen sem kerülheti el a felelősségre vonást” – vélekedett Gergely Balázs, aki szerint az MPP elnöke az egész erdélyi jobboldalnak felmérhetetlen károkat okozott.

Az MPP Bihar megyei szervezetének az elnöke, Lengyel György lapunk kérdésére elmondta: normális – jogi, és nem politikai – döntés született. Meglátása szerint meg kell ismételni az Országos Tanács ülését, és korrigálni kell a hibákat. P. A. M.

Érvénytelen kongresszus, törvénytelen elnök?
Megjelent a Háromszék-ben 2010. március 24., szerda: Közélet

Szász Jenő párton belüli ellentáborának, a Bihar megyei szervezet képviselőinek adott igazat a bukaresti táblabíróság, és nem jegyezte be a Magyar Polgári Párt tavalyi gyergyói kongresszusának alapszabályzat-módosításait. Szász várja a részletes indoklást, a bihariak új kongresszust és választást követelnek.

Botrányosra sikeredett tavaly márciusban az MPP első kongresszusa, többen kifogásolták, hogy Szász Jenő elnök lehetővé tette, ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek szavazzanak, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A küldöttek egy része kivonulással tiltakozott, de a bővített testület módosította az alapszabályzatot, és elsöprő többséggel megerősítette Szász Jenőt az elnöki tisztségben. A ,,kivonulókat" képviselő Bihar megyei szervezet harminckét küldött nevében 2009. április 30-án letett egy ,,beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait.

Többszöri halasztás után a bukaresti táblabíróság március 5-én tárgyalta érdemben az ügyet, és a honlapján megjelent szűkszavú tájékoztatóból kiderül: elfogadták a Bihar megyeiek kérését, visszautasítják az alapszabályzat-módosítást, nem tartják indokoltnak. Az ítélet alapfokú, az érintettek öt napon belül fellebbezhetnek.

Szász Jenő, az MPP tavalyi kongresszusán visszaválasztott elnöke nem tekinti egyértelműen a Bihar megyeiek győzelmének az ítéletet, a bíróság részletes indoklásából derül ki a lényeg, véli, a megjelent információ száraz és szűkszavú. Összehívja a párt országos elnökségét, és döntenek, fellebbeznek vagy sem. A bihariak azonban egyértelműnek tekintik az ítéletet, érvénytelen a tavalyi kongresszus az összes döntésével együtt, újra össze kell hívni a 144 törvényes küldöttet, és meg kell ismételni az összes szavazást, így az elnökválasztást is. Farkas Réka

Bihari MPP: Új kongresszust, új választást!

Megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. március 24., 08:43 ] [534]

Szász Jenő párton belüli ellentáborának, a Bihar megyei szervezet képviselőinek adott igazat a bukaresti táblabíróság, és nem jegyezte be a Magyar Polgári Párt tavalyi gyergyói kongresszusának alapszabályzat-módosításait. Szász várja a részletes indoklást, a bihariak új kongresszust és az összes szavazás megismétlését követelik.

Botrányosra sikeredett tavaly márciusban az MPP első kongresszusa, többen kifogásolták, hogy Szász Jenő elnök lehetővé tette, ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek szavazzanak, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A küldöttek egy része kivonulással tiltakozott, de a bővített testület módosította az alapszabályzatot, és elsöprő többséggel megerősítette Szász Jenőt az elnöki tisztségben. A „kivonulókat" képviselő Bihar megyei szervezet harminckét küldött nevében 2009. április 30-án letett egy „beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait.

Többszöri halasztás után a bukaresti táblabíróság március 5-én tárgyalta érdemben az ügyet, és a honlapján megjelent szűkszavú tájékoztatóból kiderül: elfogadták a Bihar megyeiek kérését, visszautasítják az alapszabályzat-módosítást, nem tartják indokoltnak. Az ítélet alapfokú, az érintettek öt napon belül fellebbezhetnek.

Szász Jenő, az MPP tavalyi kongresszusán visszaválasztott elnöke nem tekinti egyértelműen a Bihar megyeiek győzelmének az ítéletet, a bíróság részletes indoklásából derül ki a lényeg, véli, a megjelent információ száraz és szűkszavú. Összehívja a párt országos elnökségét, és döntenek, fellebbeznek vagy sem. A bihariak azonban egyértelműnek tekintik az ítéletet, érvénytelen a tavalyi kongresszus az összes döntésével együtt, újra össze kell hívni a 144 törvényes küldöttet, és meg kell ismételni az összes szavazást, így az elnökválasztást is. Farkas Réka, Háromszék

MPP: vissza mindent

Megjelent a Krónikában• 2010. március 24.

Várhatóan hamarosan új kongresszust rendez a Magyar Polgári Párt (MPP), miután a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az Országos Tanács egy évvel ezelőtti ülésén született határozatok bejegyzését. Tegnap nyilvánosságra hozott, nem jogerős ítéletében a törvényszék jóváhagyta az MPP Bihar megyei szervezete által beterjesztett óvást, amelyben az alakulat belső ellenzéke kérte a Gyergyószentmiklóson módosított alapszabály elutasítását. A nem jogerős ítélet kapcsán – amely ellen a kiközléstől számított öt napon belül lehet fellebbezni – az óvást beterjesztő Lengyel György bihari MPP-elnök, illetve Gergely Balázs (Szász Jenő elnök tavalyi kihívója) lapunknak úgy vélekedett: a törvényszék ítélete nyomán egyértelmű, hogy össze kellene hívni a párt rendkívüli tisztújító kongresszusát.

Ismételni kell? Újabb tisztújítás következhet a Szász Jenő vezette pártban

Szász Jenő ugyanakkor a Krónikának elmondta: az alakulat országos elnökségének mára összehívott ülésén kezdeményezni fogja az Országos Tanács (más néven kongresszus) megrendezését. Mint ismeretes, a polgári párt 2009. március 14-én Gyergyószentmiklóson tartott tisztújító kongresszusa viharosra sikeredett, miután Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám az Országos Tanács munkálataira csupán meghívottként érkezettek is. Az elnök felvetésével többen nem értettek egyet, mivel szerintük alapszabályzatba ütközik.

A Szász Jenő által előterjesztett javaslat miatt a küldöttek és a résztvevők közül mintegy ötvenen tiltakozásképp elhagyták a kongresszus munkálatait, majd miután a testület elfogadta az elnök javaslatát – azaz a szavazati joggal rendelkező 144 küldött létszáma kibővült 281 meghívottéval –, az Országos Tanács elsöprő többséggel megerősítette tisztségében Szászt. Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: akkoriban két dolgot is kifogásoltak: a tervezett alapszabály-módosítást, valamint azt a tényt, hogy az elnök a küldötteken kívül a meghívottat is szavazati joggal kívánta felruházni. Elmondta, már a kongresszus előtt többen kérték Szász Jenőtől, ne módosítson, sőt a kifogásolt döntések elfogadása után is megpróbáltak vele egyeztetni, és kompromisszumos megoldásként meggyőzni egy rendkívüli ülés összehívásáról, ám a pártelnök nem fogadta el a javaslatot.

Mivel a hatályos törvények értelmében a megváltoztatott alapszabályt a bukaresti törvényszék elé kell terjeszteni jóváhagyás végett, a belső ellenzék – a pártok működését szabályozó törvény előírása alapján – érintettként megóvta a döntéseket. „Szász Jenő akkoriban egy számára igen előnyös alapszabályt változtatott meg még előnyösebbre, hiszen gyakorlatilag évekre bebetonozta volna elnöki pozícióját” – nyilatkozta lapunknak Lengyel György. Szerinte a törvényszék döntése alapján érvénytelenné váltak az egy évvel ezelőtti Országos Tanácson elfogadott határozatok, köztük az alapszabály-módosítás, ami azt jelenti, hogy ismét érvénybe lépett a párt eredeti statútuma.

A nagyváradi politikus emlékeztetett, ebben az áll, hogy az MPP-t héttagú elnökség vezeti, ebből azonban jelenleg csak hárman vannak tisztségben – Szász Jenő elnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Farkas Csaba alelnök –, így a fennmaradó tisztségeket pótolni kell. „Meggyőződésem, hogy a döntés precedenssé válik, és Szász Jenő tettét többé senki nem fogja megismételni. A mindenkori erdélyi magyar vezetőknek meg kell végre tanulniuk, hogy nem tehetnek meg bármit” – nyilatkozta Lengyel. Gergely Balázs szerint a törvényszék gyakorlatilag visszaigazolta azoknak az igazát, akik tavaly hozzá hasonlóan kivonultak a kongresszusról, és alapszabály- és párttörvényellenesnek minősítették a tanácskozást. Emlékezetes: a jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöki tisztségét betöltő kolozsvári régész Gyergyószentmiklóson ugyancsak indulni kívánt a pártelnöki székért, ám a nézeteltérések miatt kivonult, sőt lemondott az MPP kincses városi szervezetének irányításáról is. Gergely úgy véli, a törvényszéki ítélet alátámasztja, hogy elsősorban Szász Jenő és köre felelős a pártban kialakult helyzetért.

„A pártelnöknek most két lehetősége maradt. Az egyik, hogy megfellebbezi a döntést, ezáltal jegeli a párton belüli krízishelyzetet, bizonytalan időre kitolja a pereskedést, ami befolyásolni fogja az MPP 2012-es választási részvételét és eredményét, tovább fokozva a lemorzsolódást. A másik pedig az, hogy vállalja az erkölcsi és politikai felelősséget, és azonnal lemond az elnöki tisztségről, lehetőséget adva ezáltal a megyei elnököknek a rendkívüli tisztújító kongresszus összehívására” – vélekedett lapunknak Gergely, aki Lengyel Györgyhöz hasonlóan leszögezte: jelenleg a megyei elnökök a legmagasabb rangú tisztségviselői a pártnak, hiszen a régi alapszabály értelmében az elnökség a kongresszus előtt pár nappal működésképtelenné vált több alelnök (közöttük Tőkés András) lemondásával.

Szász Jenő a bukaresti törvényszék ítélete kapcsán úgy nyilatkozott: a döntés szerint az MPP módosított alapszabályának egyik passzusa ütközik a párttörvény egy bizonyos szakaszával, és emiatt utasították viszsza a bejegyzési kérést. A pártelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíró annak ellenére hagyta helyben az óvást, hogy a törvényességet felügyelő ügyész támogatta a módosítás bejegyzését. „Két út áll előttünk, és én azt fogom javasolni a párt elnökségének, hogy mindkettőt járjuk végig. Az egyik, hogy a törvényszéki döntés indoklásának ismeretében megfellebbezzük az ítéletet, a másik lehetőség ugyanakkor az, hogy a Magyar Polgári Párt testületei meghozzák azokat a döntéseket, amelyek ennek a passzusnak a korrigálásához vezetnek. Magyarán: én arra kérem az elnökséget, hívjuk össze az Országos Tanács rendkívüli ülését” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Szász Jenő. Az országos elnökség ma este Székelyudvarhelyen tanácskozik. Rostás Szabolcs, Nagy Orsolya

Megjegyzés

Közreadunk három cikket négy sajtóorgánumból, abból a megfontolásból, hogy láthassa az olvasó milyen a mai magyarajkú sajtóban tevékenykedő szövetségi egyenruhába öltöztetett "függetlennek" mondott sajtósok egynéhányja.

A bukarestieket egyáltalán nem érdekli, hogy ki van a magyarajkúak politikai szerveinek az élén és főleg ha még törvénykezni is kell nekik. Az "intervenţie" kérelem épp úgy zavarta őket mint pld a Zöld Párt-beli hőzöngések, amikor egy kisebb csoport hasonlóan kérte a beavatkozást, csak akkor a törvényszék nem adott helyett a keresetnek, mondván: a kisebbség alá kell vesse magát a többségi akaratnak és most a cikíróink azon lelkendeznek, hogy lám mégis...

A cikkírók nagyjából ugyanazokat a deontológiai hibákat követik el, csak lehet más sorrendben.

A kolozsvári Szabadság cikkírója eddig is többször nyíltan megtagadta, hogy a polgáriak cikkeit leközölje és sok esetben bizonyította, hogy nem is érti igazán a politikát. Így nem meglepő, hogy most pártelnök ellenében sem tartja be az "egyenlő távolság" elvét mert egy "megtámadott" ellen és két "megtámadó"-t szóllaltat meg. A cikkíró ilyen formán helyet ad egy már lemondott kihívóként szereplő véleményének. Milyen az a cikk, ahol a volt kihívó - aki közben - más alakulathoz szegődve megakarja mondani mit kell tegyen a pártja, amelyet azért hagyott el, mert nem választották meg a Legmagasabb tisztségre. Olyant szólaltat meg aki a demokrácia tiprásáról szól miközben már egy éve más szervezetben munkálkodik. Másik megszólaltatott a bihar megyei polgári vezető, aki közben szintén egy éve egy másik szervezet szekerét tolja közben a törvényességről szövegel. Ő az aki eleve elárulja magát azzal a kijelentésével, hogy a törvényszéken nem politikai döntés született! Vajon? Mindkettő esetében felmerülhet a párt fegyelem megszegése, hiszen nem ismerte el a vezetést és nem vett részt annak munkájában de közben negativ "frontember"-ként működnek... 

Amíg nem állott fel a SZÖN2 és nem határozta el azt, amit már rég kellett volna, addig a törvényszékiek a MPP-többségnek adtak  igazat! Miután elhangzott az autonómia megváltozott a döntésük és politikai megfontolásból a kisebbségnek adott igazat.

Viszont a 144 MPP küldöttből csak közel 50 volt azoknak a száma, akik nem akarták az elnök újraválasztását! Ezek csak ürügyként használták fel a meghívottakra vonatkozó dolgot... hibás döntésnek vélhető.

Az űlésvezető és a titkárság is jeleznie kellett volna, hogy elsődlegesen csak az a 144 szavazhat  arról, hogy kibővítsék-e a jelen levőkkel a szavazók táborát vagy sem: hogy bevonják-e a vendégeket is a szavazásba aktiv résztvevőnek. A  144 pro és a  50 kontra már akkor kellett volna értésére adja a kivonulóknak, hogy nem elég erős a kihívói táboruk!

A második illetve a harmadik cikknek az írója egy és ugyanaz csak valami hiba folytán - vagy esetleg akarva - más címmel lett leadva. Feltételezhető, hogy nem kész akarva, de mind a kettőnek a címe nem a valóságot tükrözi. Tudott dolog a cikkíró mppellenes mivolta, de el kéne gondolkoznia azon amin történt, nehogy az etikai bizottságon előtt találja magát...

Tárgyilagosság helyett saját véleményt tükröz, ami veszélyes egy magát függetlennek mondott lapnak dolgozó számára.

Utolsónak maradt a Krónika cikk, amiben a cikk írói nem a legsikeresebb címmel indították el cikküket, hiszen csak a helyfelcseréléssel szinte ugyanazt írják, amit a Szabadság cikkirója. Ez egy kicsit meglephet bennünket, mert az idősebb cikkíró komoly szaktudású és nem tudni miért  érződik felőle is az mmpellenesség...

Idevág viszont, hogy még ha valaki MPP ellenző és ezentúl annak is akar  maradni legalább olvassa el annak alapszabályát, hogy ne írjon badarságokat.

Aki ismeri a pártok törvényét nem írna olyant, hogy: "MPP: vissza mindent" A Magyar Polgári Párt nem vett el semmit senkitől, és mindig, mindenhol megadja a "Választás lehetőségét"!

Volt egy kongresszus, ahol nem az történt és nem úgy lett mint, ahogyan azt - valahol Európában - eltervezték! 
Mert hogy lehet azt értelmezni mindazt, hogy tudva, hogy közeleg a kongresszus egyes alelnökök - nem törödve a választóik akaratával - "egységesen" lemondanak a tisztségükről, hogy krizishelyzet álljon elő és hogy eleve kihasználják az alapszabályban megfogalmazott műkodésképtelenségi passzust, helyet adva annak, hogy ne legyen újraválasztási lehetőség. 
Ugyancsak képtelenség, hogy a megyei elnökök hívják össze az elnökválasztásra a választmányt, mikor van egy régi elnök s ráadásul annak neve még nem volt lecserélve a törvényszéki papírokról sem. Igy csak ő - a régi elnök -kezdeményezheti újraválasztást  s csak halála esetén a rangidős alelnök vagy főtitkár.   

Mivel a törvényszéki döntést nem a törvény által megszabott (6 hónap) időn belül volt meghozva kérdéses, hogy azt miért kellene úgy értelmezni úgy, ahogy a bihariak vagy más akarja?
Ha egy választott elnökséget nem fogadja el a jelenlevők zöme egyszerű többséggel, akkor az érvényét veszti és akkor a régi vezetés helyén marad még legalább hat hónapig azaz, addig míg egy újabb választást ki nem írnak - mert egy párt  nem maradhat vezetés nélkül. 
Mivel ebben az esetben nem a megválasztás ténye ellen volt a beadvány-közbelépés kérés,  akkor írogatni csak arról kell, amit a párttörvény is leír. 
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az elnököt két évre választják meg. A törvény előírja azt is, hogy e terminus lejárta után legtöbb 60 napon belül meg kell választani az új elnökséget (és nem csak az elnököt). Mivel a bihari választmány pereskedésbe kezdett az új elnökséget nem lehetett bejegyezni, azaz felfüggesztés alá került az összes "papirmunka", így a bejegyzés és a kétéves terminus is meghosszabodott annyival és addig, amíg a törvényszéken nem születetik egy döntés. Most, hogy már van ilyen döntés folytatható a választási procedura(még 60 napig)  

Pontosítva:

A bihariak beadták a  „beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait. A törvényszéken ezt elfogadták.

Csak ennyire adtak nekik igazat, azaz nem a választmány ellen szóltak!
Ezért helytelenek a fent megfogalmazott cikkírói álláspontok! (Erdélyi Polgár) 

Újabb dokumentumok

A kistérségi iskolák bezárása

Hiller István egy konferencián a közoktatás minőségének javításáról, a biztos alapkészségek megszerzéséről beszélt. "Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés) jelentette biztos alap megingott, megtöredezett, és ennek a problémáinak a következményeivel küzd az egész oktatás. Hogy az alapkészségek biztosak legyenek, ahhoz az általános iskolák infrastrukturális és belső szerkezeti átalakítására van szükség" - mondta el a miniszter.

Pokorni Zoltán ugyanitt a közoktatás minőségének fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy amikor a kormány körzetesíti az iskolákat, akkor nem minőségi paramétereket használ. "Kétségtelen - mondta -, hogy akadnak olyan falusi iskolák, amelyek színvonala megkérdőjelezhető, ám a kormány nem ezt vizsgálja, hanem a számukat kifogásolja, hiszen így állandóan hivatkozhat a demográfiára."

(lásd: Pártbeszéd helyett párbeszéd - 2007-02-16, 63. évfolyam, 7. szám)

Megjegyzés.

Mivel újfennt az a vád hangzott el, hogy csak mi a MPP ellenezné a Kolozs megyei tanfelügyelőségiek által olyan hevesen hangoztatott "iskola-tömbösítés"-t felkutattuk a magyarországi dokumentumokban miként vélekedtek politikai és szakmabeliek. A többévvel ezelőtt elhangzottak nagyon ismerős felhangokat ütöttek meg, de lássuk miről is volt szó:

Ön hogyan vélekedik az iskolabezárásokról?

bazsy anyu Dátum: 2010-03-11 17:12:34

Gazdaságosság: a mi iskolánk tantestületéből 10 főt elküldtek. Azokat akiknek 20 illetve több éves szakmai gyakorlatuk volt. Helyettünk fölvettek un. közcélúakat. Az ő bérük támogatott. Nem közalkalmazottak, de én is így tanítok egy másik iskolában a béremnek feléért. Felvesznek minket közcélúra pedagógiai asszisztensnek, de osztályt vezetünk. Papíron stimmel minden, de ... Én kénytelen vagyok ebbe belemenni, mert 3 kiskorú gyerekem van és örüljek, hogy két év munkanélküli után ez is akad. Nekem tanító szakom, számítástechnika és biológia szakos tanári diplomám van, mellette pedagógiai értékelési szakértő. A mi kistérségünkben így megy. Miért? a válasz sajnos igazgatóktól és polgármesterektől egybehangzóan így szól: nem a szakmaiság, nem a gyerek számít, hanem a pénz. Sajnos az én gyerekeim is ebbe az iskolába járnak, ahol szakképzetlenek tanítanak, csak van annyi előnyük, hogy én itthon bepótolom a hiányosságokat, mert fontos, hogy milyen középiskolában tud majd tanulni. De mi van azokkal a gyerekekkel akiket a szülők nem tudnak segíteni?

Kővágó Csilla Dátum: 2008-11-01 12:34:21

Előző hozzászólásomhoz szeretnék hozzátenni még valamit. Bár tudom, hogy az anyagi oldal képviselői nem értenek egyet. mégis azt gondolom, hogy éppen a kistérségi oktatás-nevelés fejlesztése, a kislétszámú osztályos iskolák támogatása adhat valamiféle megoldást a jelenlegi helyzetre, többek között az iskolai agresszó leküzdésére. A tanárok ellen nevelt, a rivalizálásban alul maradt frusztrált gyerekeknek szerintem kifejezetten jobb hely egy családias légkörű iskola, ahol nincs teljesítménykényszer, és ahol ennél fogva minden gyerek egyenlő mértékű támogatást kap.

Nem vagyok híve annak, hogy integráció címszó alatt megszűntetik a hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozó intézményeket. Minden pedagógus tudja, hogy ezzel a fajta integrációval az oktatás minősége romlik, mert vagy a jó képességű gyerekek nem tudnak haladni, vagy a rosszabb képességűek viselkedési morálja romlik a frusztráltság miatt.

Vannak különbségek, amit lehetetlen áthidalni, amikre külön megoldást kell találni. Az a baj, hogy manapság ezeket a különbségeket egyenesen kötelező letagadni, mintha egyszerűen nem léteznének. Pedig léteznek.

Kővágó Csilla Dátum: 2008-11-01 10:50:31

Bodnár János hozzászólása ihlette az enyémet.  Érdekesek a felmérései, és bizonyára érdemes lenne nekünk is egy hosszú távra tervezett új oktatáspolitikát kidolgozni. A legnagyobb problémát azonban én nem a tanárok személyiségében látom.

Ami a kistérségi oktatást illeti, nemrég költöztünk egy alig 1000 fős faluba, ahol egy nagyon kicsi iskola működik - még. Nekem nagyon szimpatikus a hely, családias a hangulat, nincs az a fajta teljesítménykényszer, amit városi iskolákban tapasztaltam pedagógusként. Az osztályok természetesen kis létszámúak. Tudomásom szerint azonban a városból idehozott problémás gyerek problémája itt megszűnt, vagy azért, mert több idő jutott rá, vagy mert - egy tanár szerint - egyszerűen nem talált partnert a destruktív viselkedéshez. Én mindenképpen híve vagyok a kislétszámú csoportoknak és a kisiskoláknak, különösen az első iskolai években. Nem hiszem, hogy a teljesítmény romlik, nem hiszem, hogy a legfontosabb kérdés ebben a korban az "egészséges rivalizálás" a mi egyébként is túlságosan versenyközpontú világunkban, ahol az együttérzés és önzetlenség egyre inkább háttérbe szoruló értékek. Másrészt viszont kifejezetten nehéz egy tehetséges gyerek tehetséggondozása, ha még a környéken sincs olyan oktatás, amire neki szüksége lenne, ezért aztán nekem is kérdés, hogy mint szülő tudom-e vállalni az utaztatással való anyagi és időbeli megterhelést, ha nem akarom, hogy a gyermekem elvesszen. Valahol itt van az oka annak, hogy tehetősebb szülők elviszik gyermeküket városi iskolákba.

Egyetértek az anyagi megbecsülés fontosságával. Ez befolyásolja az ember önbecsülését, önbizalmát. 40-50 éves pedagógusok sokszor havi 80-100 ezer Ft havi bért kapnak a bértáblába történő besorolás meglehetősen diszkriminatív szabályai miatt, holott gyakorlatilag 20-30 éve dolgoznak, ha nem is mindig a pályán.

Visszatérve a tanár személyiségéhez, nem hiszem, hogy tele vagyunk alkalmatlan tanárokkal. A legnagyobb problémát inkább a tanárok megbecsülésének teljes hiányában látom, és ez inkább az értékválságok témakörébe tartozó probléma. Manapság a szülők egyenesen a tanár ellen nevelnek. Nagyon könnyen okolják a tanárt mindenért, lehülyézik a gyerek előtt, sosem a gyerekben vagy magukban keresik a hibát, túlságosan egyoldalúan mindenért a tanárt tartják felelősnek. Nem hiszem, hogy az iskolai agressziónak a tanárok rátermetlensége az oka, bár részben igaza van abban, hogy manapság, akinek esze van, inkább más pályát választ. Mi is voltunk diákok, de nem emlékszem, hogy tragédiát csináltunk volna egy-egy tanár alkalmatlanságából. És ha az iskola feladata az életre nevelés, nagyon kicsi esélye van a mi felnövő gyerekeinknek arra, hogy a csupa rátermett és karizmatikus tanár után majd egy frankón rátermett és karizmatikus főnököt kapjon ki.

Tehát azt gondolom, hogy figyelembe kell venni a helyi viszonyokat is, amikor az oktatási rendszer különbözőségeiről vitatkozunk. Én elsődlegesnek tartom a fennálló erkölcsi válságból való kikeveredést, mindamellett, hogy valóban, a tanári pályát egyrészt vonzóvá kell tenni, hogy a legalkalmasabbak jelentkezzenek, másrészt megfelelő szűréssel (akár 1 év próbatanítással főiskola vagy egyetem előtt) kellene szelektálni a jelentkezőket.

Egy nagyon nagy multicég amerikai vezetője, egykori tanítványom mondta, hogy szerinte a legokosabb embereknek kellene elmenniük tanárnak.

Andó Anita Dátum: 2008-10-23 14:48:05

Pályakezdő pedagógusként nagyon nehezen sikerült elhelyezkednem.Szerencsésnek mondhatom magam, hogy végülis sikerült tanévet kezdenem egy vidéki iskolában. Már gyermekkorom óta tanítani szerettem volna, majdnem nem sikerült megvalósítani az álmom....

Véleményem szerint meg kellene reformálni a pedagógusképzést , hiszen való igaz, hogy "sok "pedagógus kerül ki , viszont 10 emberből szerencsés ha 1pályakezdő el tud helyezkedni illetve hivatásszeretetből akar gyerekekkel foglalkozni.Ez elkeserítő! Az oktatás minőségbiztosítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az iskola bezárások helyett.

Bodnár János Dátum: 2008-09-28 10:13:01

10 évig voltam gyakorló pedagógus, jelenleg közgazdászként dolgozom. Szerintem az egész folyamat kulcskérdése a hatékonyság. Közoktatás vezetői diplomamunkám megírásakor, összehasonlítottam a holland, a görög, a portugál és a magyar közoktatási rendszert (elsősorban finanszírozási szempontból).

Valaki kérdezte a finn példát, mitől olyan jó, (mert a PISA méréseket a finn rendszerre találták ki.) Néhány adalék a finn rendszerről, nincsenek kis iskolák, nincs szabad iskolaválasztás (kötelező a körzetes iskolába járni), a szülő osztályt és pedagógust sem választhat (hát erre bírja rá valaki a magyar szülőket). A gyerekek tanulmányi idejének felét tölti ki a kötelező tananyag, a maradék időben szabadon tervez a pedagógus, és a alternatív témákat dolgoz fel a gyerekekkel (nem is fásul bele ugyanabba a tananyagba). Viszont a kötelező rész elvégzését szigorúan ellenőrzik és büntetnek (írás, olvasás, számolás). Az a pedagógus, aki lemarad, nem tartja be az előírásokat, egy figyelmeztetés után, elbocsájtják. Sokszor nem pedagógus az iskolaigazgató. 15 éves korig mindenki ugyanazt tanulja (nem tanulnak meg a gyerekek mindent kétszer). 15 éves kor fölött, általában ugyanabban az iskolában, az alsó harmadot (33%-ot) leválasztják, akik innentől kezdve erős gyakorlati képzést kapnak és belőlük lesznek a szakmunkások. A maradék kétharmad érettségizik, egyharmadát veszik fel egyetemere, egyharmadát pedig főiskolára. A gyerekek továbbtanulási mutatóiban nem a szülők iskolai végzettsége dominál. Gyakori, hogy diplomások gyerekéből szakmunkás lesz, ez nem jelent tragédiát egy skandináv családban. A kötelező pedagógus óraszám heti 30 + 5 óra benti ügyelet (hát ez is elgondolkodtató). Európában (EU) csak a szlovákok keresnek kevesebbet, viszont csak a csehek dolgoznak a magyar pedagógusoknál kisebb osztálylétszámokkal. Hollandiában nem lehet 1500 fősnél kisebb iskolákat működtetni. Rendszeresen mérik az iskolákat, és közlik az első tíz, és az utolsó tíz nevét, melyeket, bizony gyorsan bezárnak, ha nincs javulás. A görög és a portugál rendszer a mienknél is rosszabbul működik, mindamellett, hogy a tanárok lényegesen jobban keresnek (rengeteg analfabéta kerül ki ebből a két rendszerből, bár ezek főleg bevándorlók gyermekei). Mexikóban és Törökországban reál értéken háromszor annyit keres egy pedagógus, viszont 30, 40 fős tömeggel dolgozik egy átlagos tanórán, egy átlagos iskolában. Hát tudom a pedagógusok a számokat nem szeretik, de a jelenlegi általános iskoláink 25%-ába kevesebb, mint 100 gyerek jár illetve 10%-ába kevesebb, mint 50. Én le merem írni, a gazdag Nyugat- és Észak-Európa miért nem engedi meg magának ezt a luxust??? Tanítottam 10 fős és 35 fős iskolai csoportokat. 20 fő alatt látványosan romlanak általában a diákcsoporton belüli oktatási és nevelési folyamatok (kisebb vagy egészségtelenebb rivalizálás a diákok között, kortárskapcsolatok kényszeres választásokon alapulnak, nem pedig valódi választáson). A valóban kiugró illetve valóban gyenge eredmények nagyon kevéssé összehasonlíthatóak. A magyar oktatási rendszer rendkívül korán szegregál, szerintem 6-10 év, ami konzerválja a magyar családok társadalmi viszonyait, viszont elzárja a felemelkedés útját a valóban szegény családokba született tehetséges gyerekek elől (ez pedig óriási áldozat szerintem). Amire Pokorni úr célzott, hogy a községi és falusi kisiskolák kb. 20-25%-kal teljesítenek rosszabbul, mint a városi és nagyvárosiak. Ennek hátterében elsősorban, szerintem is az áll, hogy ezen településekről a tehetős szülők elhordják gyermekeiket, valami miatt a közeli városi iskolákba. Így viszont a szülők maguk felgyorsítják ezen iskolák erózióját, bezárását. Kérdés miért döntenek, így. A maradékkal nyilván nehéz jó munkát végezni. A másik probléma, nincsenek szaktanárok a pici iskolákban, és ki az aki szívesen járatja a gyerekét olyan iskolába, ahol nem fizika, biológia vagy kémia szakos tanítja a gyerekét, hanem lelkes autodidakták (hát ez is bűn szerintem). Illetve mikor tanítottam (földrajz-történelem szakos vagyok) többször fordultak hozzám tanító kollégák, hogy bizonyos dolgot, hogyan lenne érdemes csinálniuk környezetismeretből, vagy mi a véleményem bizonyos történelmi kérdésekről, amik szóba kerülnek egy-egy monda vagy ünnepség kapcsán, kihez fordulnak egy kis iskolában???

Visszatérve az első gondolatomhoz, egyetértek veletek, hogy az oktatási-nevelési folyamat kulcsa a tanár. Elsősorban szakmai, és emberi rátermettsége, kommunikációs képességei és karizmája. Jelen jövedelmi viszonyok között a pedagógus utánpótlás siralmas. A pszichés terhelés illetve a jövedelmek miatt, általában a "maradékok" jelentkeznek pedagógusnak, és ezen "maradékok" java nem a pályán helyezkedik el. Ezt a kettős kontraszelekciót, nem lehet büntetlenül évtizedekig művelni a rendszerrel, ha rendezik a béreket, tíz-húsz év mire az utánpótláson ezt majd lehet, érezni. Jelenleg nem a legrátermettebbek jelentkeznek pedagógusnak, az iskolai erőszak is ennek a tünete szerintem.

A skandináv országokban 10-15 évre vezetnek be oktatási reformokat, majd jön a következő az ellenzék és kormánypárt konszenzussal hozza a döntést, mert a jövő generációival nem lehet szórakozni.

Hát a fenti számokon, és módszereken érdemes mindenkinek elgondolkodnia, mert számos tabut döntögetnek.

Szabó Katalin, Hegedűs Dátum: 2008-05-21 18:57:44

Erdőtarcsa szomszédos faluja Erdőkürtnek. Nálunk, csak alsó tagozat muködikik, összevont osztályokkal.Összlétszám:21+2és fél tanító. Két un.(alternatívát)tárt elénk a polgármester.1,1.-4.összevonás 1 tanító vagy ISKOLA BEZÁRÁS!!! Kegyes döntés-gyors halál! Szülők és mi pedagógusok is harcolunk!!! Még belegondolni is félelmetes, ha az iskola megszünik az maga után vonja a tömeges elvándorlást, munkahelyek, és a település megszünését. MI EZ HA NEM FALUROMBOLÁS!!! Milyen jővő vár így ránk ,és gyermekeinkre? "Bújt az üldözött,s felé kard nyúlt barlángjába .Szerte néz,s nem lelé honját a hazában!"

Garai Árpád Dátum: 2008-03-26 23:33:52

Erdőkürt kis falu Nógrádban, alig 600-an lakjuk, ma még van 8 osztályos iskolánk, összevont osztályokkal, kevesebb mint 60 diákkal. Mindezek ellenére a környező iskolák irigykedve nézik eredményeinket, legyen szó a nemzetiségi nyelv (szlovák) oktatásáról és színjátszásról, hagyományőrzésről, felvételi eredményekről, sakkról (ismét megyei vándorkupát nyertünk), vagy országos evangélikus hittanversenyről. Az iskolásaink évvégi gálaműsora, amelyet az év közben a tananyagon kívüli munkájukból állítanak össze, az felér egy színházi előadással. Most mégis a megszűnés veszélye fenyegeti, mert valikik "odafent az íróasztal mellől" csak a pénzt látják. Nem probléma, hogy ezzel megszünik egy szlovák nemzetiségi műhely, hogy ezzel kitépik a falu "szívét, motorját", hogy töredékére csökkentik ingatlanjaink árát, ami eddig sem volt magas, elvándorlásra kényszerítve fiataljainkat. Ez mekkora nemzeti vagyon, amelyet így kidobunk az ablakon? Magam diplomás ember volnék, de nem értem kinek jó ez, mert Magyarországnak nem az biztos. Tökéletesen egyetértek azzal aki az oktatás színvonalát a tanárban látja biztosítottnak. Ahol ez megvan, azt az iskolát meg kell becsülni. Ahol ez nincs meg, onnan a szülők úgy is elviszik a csemetéket. Ezért tisztelettel kérek minden illetékest, a tudás legyen a mérce, amit a diákok produkálnak, ez alapján finanszírozzanak. Így lehet csak visszaállítani az oktatás színvonalát, megalapozni az ország jövőjét. Vagy esetleg ott fent senkit sem érdekel a jővő?

Kiss Katalin Dátum: 2008-02-09 18:12:41

Az anyukám egy Csongrád megyei ált. iskolában tanít. Engem is tanított, és erre még büszkébb vagyok, mióta elvégeztem a gimnáziumot és a főiskolát is. Rengeteg tanárral hozott össze a sors tanulmányaim során, de mindenféle elfogultság nélkül mondhatom, hogy egyik se volt olyan jó pedagógus, mint Ő. A munkahelyén egyre kevesebb a gyerek, aki meg iskolás korba lép, rögtön elviszik a környező városi iskolák vmelyikébe.

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK SORÁN MINDIG JOBB EREDMÉNYT PRODUKÁLTAK ANYU DIÁKJAI, MINT A VÁROSI ISKOLÁSOK.

Nem a település besorolása a lényeg, hanem hogy milyen a színvonala az oktatásnak.

Nagy Jánosné Dátum: 2008-01-21 22:06:01

25 évig "kisiskolában" tanítottam, természetesen igaz a családias légkör, igaz, hogy mindenkit ismerünk. Az is igaz, hogy sok kisiskola eredméynesen nevelt és oktatott. Sajnos azt is el kell ismerni, hogy a szülőket ez nem igen érdekli. Ők - különösen - a falu krémje elviszi a gyerekét, vele együtt a normatívát. Az is igaz, hogy u.u. a városi iskolában, mint a falusi iskolában vannak jó és rossz pedagógusok. Vannak akik a problémás gyerket nyügnek érzik, de ez minden pályán így van. Az is igaz, hogy gyerek elleni vétek az összevont osztály. Ma már a városi iskolák sem gyerekgyárak, hiszen ők is problémákkal küzdenek. Tény nagy luxus 90 gyerekre 12 pedagógus, 4 technikai dolgozó. A legnagyobb baj, hogy a pedagógusoknak is be kell látni, sajnos a gyereklétszám nagymértékben csökkent, s a szülők nemigen harcolnak iskolájukért.

Csaplár Péterné gyógyp Dátum: 2007-10-30 20:44:11

Sajnos, engem is elbocsájtottak egy általános iskolából, ahol SNI (részképesség-problémás) gyerekeket fejlesztettem. Most, még az állami támogatást (SNI céltámogatás) 2008. aug. 31-ig kapják az iskolák, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálaton a gyermek státusza megváltozik-e, vagy sem. Ha később nem kaphatnak támogatást a gyerekek, hogyan tudják az alap kultúrtechnikákat speciális szaksegítség nélkül elsajátítani? S ha már most megválnak tőlünk az iskolák (gyógypedagógusoktól) akkor kérdezem én: hova lesz a gyerekenkénti 426 000.- Ft-os csak és kizárólag erre fordítható évi céltámogatás??? Ezt nem ellenőrzi senki? Az iskola, ill. az önkormányzat bedobhatja a céltámogatást a nagy kalapjába? Hogy netán nem is jut el a pénz a gyerekig, nincs megfelelően felszerelt fejlesztő szoba, szakkönyvek... s hogy a továbbképzések anyagi támogatásáról ne is beszéljünk! Ez az esélyegyenlőtlenséget csak erősíti az esélyegyenlőség évében! Ha ez az összeg komoly ellenőrzésre kerülne, lehet, hogy nem is kellene annyi iskolát bezárni-és a gyerekeink megkaphatnák a számukra szükséges segítséget.

Sasváriné Kovács Edit Dátum: 2007-10-22 19:06:36

Nem értek egyet az iskolák összevonásával. A lányom most kezdte a középiskolát, ahol 40 fő az osztálylétszám. Az érdekesség az, hogy nincs is olyan tanterem, ahol mindannyian egyszerre elférnének. A tanárok idegesek, 40 főre kellene figyelniük, de ez nem megy (érthető). 21 fő-s lett volna létszám. Szerintem az ideális is lett volna.

Tímár Béláné Dátum: 2007-10-05 21:56:55

Én is az elbocsájtott pedagógusok közé tartozom, de nem ez a legfájóbb számomra, hanem az, hogy a most 3. osztályos gyerekem nem fejezheti be az ált. iskolát a lakóhelyén. Ezt nevezem én diszkriminációnak!!! Ki törődik itt azokkal a gyerekekkel, akiknek naponta 40 km-t kell buszozniuk? Ki mérte fel, hogy mi okoz több kárt? A kevésbé felszerelt, családias légkörű, kislétszámú osztályokkal működő, az orsz. kompetencia méréseken átlagon felül teljesít? ált .isk. képzés, vagy a fantasztikusan jól felszerelt, 30-as létszámmal működő iskolák, ahol mindig kívülálló marad a vidéki gyerek. Minden más fontos, csak a gyerek nem. A finneknél vajon hogy csinálják? Erről senki nem beszél. Teljesen egyetértek az előttem szólókkal.

Szívósné Tóth Annamária Dátum: 2007-09-16 23:09:09

Számos gazdálkodási jellegű érv szól a kisiskolák fenntartása ellen. Valóban lehetetlen ugyanakkora állami "fejkvótából" működtetni 10-12 fős osztályokat, mint 35-40 fősöket. Sok esetben valóban nem kielégítő a túl kicsi iskolák szakmai feltételrendszere... De nincs rá példa, hogy egy-egy megszüntetést, összevonást tényleges, objektív szakmai, pedagógiai tudásszint, ill. kompetencia mérésekre alapozva határoznának el. Pedig évek óta minden iskolában folynak kompetencia- és egyéb mérések, vannak módszerek a "hozzáadott érték" mérésére is. Sokkal kevésbé lenne megtámadható egy olyan iskolának a megszüntetése, melynek oktatási, nevelési eredményei kimutatottan rosszak. Az a fő probléma, hogy a szakmaiságnak, a pedagógiai szempontoknak szinte semmi szerepe nincs ezekben a döntésekben.

Kiss Sándorné, tanító Dátum: 2007-08-06 12:01:36

Már mi is ott tartunk, mint anno Romániában: iskolák összevonása, bezárása, települések ellehetetlenítése... vidék-leépítés!!!!!! 20 évente "odafenn" eldöntik: mamut iskola-magas tanulói osztálylétszámmal vagy normál létszámú, reális, eredményre vezető tanítás lehetősége. Ez most mire jó????? Teljes bizonytalanságban és kiszolgáltatott helyzetbe hozták a pedagógusokat!!!! Hogy lehet így a mindennapos munkára koncentrálni?! Ráadásul még fizetés csökkentéssel, mert a megemelt óraszám, meg miegymás ezt jelenti. Írhatnék még sok mindent, de minek... Ez jellemző a mai Magyarországra: létbizonytalanság, élet egyik napról a másikra...míg mások dőzsölnek azáltal, hogy ilyen ökörségeket "találnak ki". Szégyelljék magukat!!! Teljesen egyetértek Köhler tanár úr véleményével

Köhler Péter, tanár Dátum: 2007-07-09 18:56:18

Éppen a falusi iskolák azok, ahol az alapkészségek megerősítése klasszikusan a legerősebb. A családias légkör, a tény, hogy a pedagógusok jó része a jelenlegi tanítványaik anyját, apját is tanította, ezt erősíti ma is.

Az erre épülő modern tudás átadását, - ami túlterheltséghez vezethet a "versenyistállókban"- már valóban meg lehetne kérdőjelezni.  De a "biztos alapokat" nyújtó kisiskolák bezárása ellentmondásos, értelmetlen és megkérdőjelez minden jó szándékot!

DOKUMENTUMOK

A Nemzeti Konzultációs Testület csütörtökön bemutatta azokat a kérdoíveket, amelyeket terveik szerint minden magyar háztartásba eljuttatnak, hogy megtudják: milyen jövot képzelnek el a magyar állampolgárok maguknak, családjuknak, lakóhelyüknek és hazánknak.

http://www.polgari-kor.hu/hirek/hirek.php?mit=bovebben&kat=1&id=6374

A Gyurcsány-kormány a gyermeken spórol

"Iskola-összevonás, iskola-körzetesítési politika jellemzi a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját, ami főként a kistelepüléseket sújtja hátrányosan". - mondta csütörtökön Mélykúton egy lakossági fórumon a Fidesz alelnöke.

http://www.polgari-kor.hu/hirek/hirek.php?mit=bovebben&kat=1&id=6375

Megjegyzés

A fentiekből kiderűl milyen előzmények mellett indult el a magyar iskolarendszerben az EU-s normának álcázott, de lényegében csak költségmegtakarításra alkalmazott "általános iskolák infrastrukturális és belső szerkezeti átalakítása". Ismerősen hangzó "iskola-összevonás, iskola-közesítési politika", nállunk "iskolatömbősítés"-re hallgató megszorítási tevékenységek a kisiskolások természetes jogait csorbítva az összes kisiskolák elleni - falurombolással felérő - támadásoknak egyszerre vagyunk szemtanúi, - és sajnos  - szenvedői is. Jogosan merűl fel a kérdés: "Kinek használ mindez?" Mert a népközösségünk kisiskolásainak semmiképp sem!
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az EU-s normákkal való "számolgatás" és azokhoz való hasonulás helytelen cselekedett!
Elsősorban azért, mert ott a magániskolai és a felekezeti iskola rendszerekben  jóval magasabb számuk mellett jóval magasabbak a követelmények is! Így az "államilag támogatott" iskolarendszerben nem a iskolaszám nagysága döntő, hanem az "esély-egyenlőség" megteremtése - betartása, mert az azoknak a gyermekeknek is teremt tanulási lehetőséget, akiknek szülei nem tudják az iskolai nevelésükhöz előteremteni a pénzalapot. Természetesen ez nem jelenti azt, hog az állami iskolákban alacsony a nívó! Ebben a rendszerben is vannak jobb és gyengébb nivőjú iskolák.
Visszatérve a iskolarendszerhez, a hazai körülmények között az "állami iskolákkal" szemben sem a magán-, és sem a felekezeti iskolák nem tudják felvenni a versenyt, mert azok száma elenyésző és eddig az eltelt húsz év alatt mindent elkövettek a kormányrakerültek, hogy ne is erősödjék. Ha megnézzük a feltétel-rendszert jól látható, hogy a nehézkes "akredációs" folyamat miatt, illetve a magas költségek megakadályozzák a magániskolák számszerű növekedését. Ezeknél az akredációs bizottságoknál pedig inkább a politikai hovatartozás, mint kompetencia adja a tagok létszámát, a megyei tanfelügyelőségekhez hasonlóan. Ezért sok esetben megkérdőjelezhető mi az, ami ebben a "rendszerben" fontos, mert a jővő generáció felkészültsége, versenyképessége egyáltalán nem mérvadó!
A fent emlitett gondolatokra még visszatérünk mert azokban nagyon sok olyan érv is megfogalmazódik, amelyek az iskolatömbösítés ellen is szól!(Erdélyi Polgár) 

Lászlóffy Pál: Sürgősen megszüntetni a tanügyi káoszt

Megjelent az Erdély Ma-ban a Háromszék nyomán[ 2010. március 18., 14:00]

Már márciusban közvitára bocsátják az új tanügyi törvénytervezetet, amiről egyelőre a szakmai szervezeteknek sincs kiforrott véleménye. A Romániai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége (RMPSZ) is készül a tervezet alapos elemzésére, Lászlóffy Pál elnök (képünkön) szerint azonban ennél is sürgősebb lenne rendet teremteni a tanügyben kialakult káoszban.

— Egyre többet hallunk arról, hogy mi fáj a pedagógusoknak, de arról ritkán esik szó, mit jelent a diákoknak a sok változtatás, amiről néha tanév közben szereznek tudomást. Méltónak tartja az oktatás ügyéhez ezt a folytonos változtatást?

— Fájdalmas és méltatlan, ahogy ennek az országnak a vezetői a tanügyet kezelik. Jelenleg a káosz legnagyobb fokának vagyunk szemtanúi. A tanügyben akkor lehet rend, ha tervezni lehet, ha legalább egy tanévre biztos fogódzók vannak. Tantervekre gondolok és a kimenetre, vagyis mit kell tudnia a diáknak tanév végén. Ezek mind felborultak, és emiatt keletkezett a mérhetetlen rendetlenség, aminek következményeként a gyermek menet közben elvész, nem tudja követni a történéseket. Hirdetjük az oktatás gyermekközpontúságának szükségességét, a tanügy nemzeti prioritását, de a gyakorlatban ez messze nincs így. Ezt a fejetlenséget meg kell szüntetni, el kell dönteni végre, hogy mit akarunk.

— Egy-egy jól sikerült alternatív tankönyv bevezetése, az új vizsgakövetelmények és a tantervek tervezett módosítása arra utal, hogy a jelenlegi, ismerethalmozáson alapuló oktatás helyett valóban a képességfejlesztő tanításra helyeznék ezután a hangsúlyt.

— A képességfejlesztő oktatást meg kell tervezni, kifutási idő kell, át kell képezni a tanszemélyzetet, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek, mert a cégtábla kicserélésével nem fognak megváltozni az emberek. Hosszú időn keresztül az ismeretközlés, az ismeretek pontos visszaadása volt a középpontban, ezt kérték számon. Előzetes rákészülés és felkészítés nélkül gyorsan átállni nem lehetséges, és nem is képes mindenki, hiszen sokan nem hivatásszerűen választották a tanügyi pályát. Az oktatásnak mindig megvolt a tartalma, az igazi oktató-nevelő mindig képességet fejlesztett, tudta, hogy hová kell eljutni, még akkor is, ha a tantervek nem ezt segítették. Hogy nem engedték, vagy hogy ezt nagy hatékonysággal végezzük-e, egy másik kérdés.

— Húsz év alatt tíz miniszter váltotta egymást a romániai oktatás élén, mindenikük másként akart reformálni. Ez lenne az oka a jelenleg uralkodó káosznak?

— Reformáljunk, de készítsük fel az embereket erre. Attól, hogy reformokat hajtanak végre a tanügyben, az oktatásnak nem szabad így felfordulnia. Ha változtatnak, mélyrehatóan kell változtatni, és arra felkészíteni az embereket. Ehelyett beleviszik a pedagógusokat a bérharcba, ami miatt megint csak sérül az oktatás, hisz órák maradnak el, feszültségek keletkeznek, emberi viszonyok romlanak meg. Fekete Réka,

Megjegyzés.

Habár voltak visszajelzések, hogy a RMPSZ közelitene a kolozsvári MPP tanügyi bizottságához, eddig elmaradt egy komoly összehangolt terv kialakitása. Valahogy továbbra is az elméleti sikon illetve a számadatok háborúját véljük felfedezni.

Sajnálatos módon csak statisztikai adatokká válltak a gyermekeink! 

Nem a konkrét helyzetek megoldása, hanem az egyik oldalról a iskolacsoportositás(értsd tömbösités) a másik moldalról pedig elméleti és az embereket reformra való felkészitési meglátások kerülnek az előtérbe.

A tanfelügyelőségiek, annak ellenére, hogy nem erre hivatottak, megpróbálják a tanügyben dolgozókat munkájukba fullasztani: óraszám emelés, stb - hadd ne szomoritsak másokat is. A megyékénti 50-75 iskola beszüntetésével hajtják végre a kormányprogramba belefoglalt költségmegtakaritási fejezeteket, nem véve figyelembe nemzetközösségünk kisebbségi helyzetét! 

Leirtuk volt a zavarosban sokan fognak jól járni, a gyermekeink kárára!
Olvassuk, hogy a kalotaszentkirályi iskolalátogatáskor egyik szövetségi politikusunk arra hivja az egybegyűltek figyelmét, hogy vigyázzunk az iskoláinkra...  

Mi, eddig is ezt tettük! Javasoljuk, hogy "továbbképző tanfolyamra" küldjék a tanfelügyelőségieket, hogy legalább addig se szüntessenek meg, egy újabb kisiskolát. (Erdélyi Polgár)

Bezárás fenyegeti a kisiskolákat Arad megyében

Duna Televízió [ 2010. március 17., ]

Romániában ősztől bevezetik a fejkvóta-rendszert az oktatásban, ami azt jelenti, hogy az oktatási intézmények a diákok létszámától függően kapnak majd állami támogatást. Arad megyében kevés a gyermek, ezért akár 60 iskolaépület is árván maradhat.

"Községi szinten van négy iskolánk és négy óvodánk, ebben van magyar, román szakosztály, ezekre mi 700000 lejt költöttünk a tavalyi év folyamán" – mondta el Kocsis József Zimándújfalu alpolgármestere. - "Vagyis csaknem 50 millió forintnak megfelelő összeget. Mégis lakat kerül a frissen kitatarozott zimándközi iskolára. Nem tudni, mi lesz az épület sorsa, az viszont már biztos, hogy szeptembertől a gyerekeknek ingázniuk kell"...

Arad megyében 10-20 százalékos létszámcsökkentést is terveznek a tanügyben. Ebben a megyében országos viszonylatban is a legalacsonyabb a születési arány.

Megjegyzés.

Igéretünkhöz híven egy másik megye iskolaügyét is bemutatjuk. Ezútal az Arad megyében megszűnésre váró kisiskola van terítéken. A cikkben utalás történik arra, hogy a "fejkóta" bevezetésével a kisiskolákban a tanítás megszűnik. A Zimándújfaluhoz tartozó Zimándközben lakat kerül a frissen felújjított iskolaépület ajtójára. Az alpolgármester szerint nem tudni mi lesz az iskolaépület sorsa.

Nos, mi megüzenjük neki, hogy azt már rég "elajándékozták" potom árért, mert a másik része illetlen zsebek felé vándorolhat.

Valahogy úgy, ahogy a kisikolásokat feláldozzák sok időt töltve az utaztatással, s mivel azt is megtudtuk, hogy miért is van ilyen nagy keletje az iskola összevonásnak: ha nincs iskola akkor a kisiskolásokat el kell "szállítani" az iskoláig és vissza. Mivel sok személyszállító cégnek megcsappant a forgalma jól jöne egy ilyen kicsi de biztosnak tűnő munka, azaz  a kisiskolások fuvarozása. Mivel  sok cég van az olvasóra bízzuk a dolgok kimenetelével kapcsolatos feltételezéseket! 

Nem sokára  az is kiderül, hogy megyénként kik voltak sikeresek (mert megtudjuk!) és akkor közzétesszük. 

Van egy olyan dolog is, amire elég sokan félreértik vagy félremagyarázzak: A törvény szerint akkor kötelező egy osztályt fenntartani, ha legalább tíz gyermek van abban az osztályban. Arról viszont a törvény nem szól, hogy ha abban az iskolában van 9 magyar- és 21 románajkú gyermek megengedhető-e a magyarajkúak osztálya? Abban az esetben ha nem, akkor valahol törvénycikk elleni vétséggel van dolgunk. Ha a felkótát vesszük alapul akkor sem a tíz feletti és sem az alatti gyermekszám nem tudja a tanítói fizetést lefedni! Akkor meg miért kellene egy olyan magyarajkú osztályról lemondani, amelyik egy olyan iskolában működne, ahol a románajkúak osztályai továbbra is fennmaradnak? Más szorzót kellene kierőszakolniuk a magyarajkú szakmabelieknek, mivel ez esetben nem a fejkóta, hanem a törvény idetartozó cikelye kell meghatározó legyen!!! A törvénycikket nem tudja egy kormányhatározat áhúzni! Az a kormányhatározat, amelyet egy másikat "kijavít", megmásít!

Nem tudjuk elfogadni, egy magyarajkú tanfelügyelőségi dolgozótól, hogy akkor érezze jól magát, amikor magyar osztályokat megszüntett, összevon, tömbösít ! Szégyen! Arról nem is beszélve, hogy az a magyarajkú adójából is  kapja fizetését! (Erdélyi Pogár) 

A turisztikai szakosztály tevékenységéről

Sikeresnek bizonyul a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete turisztikai szakosztályának tevékenysége. A szakosztály tevékenysége alapjában 2009 őszén indult, amikor az MPP Kolozs megyei és kolozsvári szervezetei közösen turisztikai és idegenforgalmi fórumot szerveztek. Ezen a találkozón Kolozs megyei turisztikában tevékenykedő szakemberek, utazási irodák szakemberei, valamint panzió tulajdonosok vettek részt. Székely Csaba turisztikai és idegenforgalmi szakember akkor igen alaposan felvázolta a faluturizmus lehetőségeit a megyénkben. Bitai László közgazdász a bankhitelezésről, ezek elnyerésének lehetőségeiről, valamint a torockói idegenforgalmi siker-receptről beszélt. Horváth Zoltán vidékfejlesztési szakember pedig a továbbképzési és pályázati lehetőségeket ismertette, valamint külföldi tapasztalatcserére ösztönözte a panziótulajdonosokat. A fórum alkalmával a következő alapvető cselekvési irányvonalak lettek meghatározva:

- információ közvetítése a megyei panziótulajdonosok és a faluturizmusban tevékenykedők számára;

- az MPP turisztikai szakosztályának a megszervezése és erősítése;

- a panzió tulajdonosok ösztönzése és segítése a hazai- valamint a nemzetközi szakkiállításokon való részvételre;

- külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel támogatása, közös idegenforgalmi programok és projektek kidolgozása.

Körülbelül félévnyi munka után, már sikerült magyarországi és japán érdeklődőket, valamint turisztikai szakembereket bevonni a Kolozs megyei idegenforgalmi programok megszervezésére és kidolgozásába. Február 27 és március 1 között pedig Budapesten rendeztek rangos nemzetközi turisztikai kiállítást (a 32-ik Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás és I. Európai Leader Expo elnevezéssel), ahol egy Kolozs megyei kisebb panziótulajdonos csoport is részt vett.

Ezt a lehetőséget az MPP Kolozs megyei szervezetének turisztikai szakosztálya is bátorította, információkkal és szaktanácsadással segítve a csoportot. Ahogyan az ott részt vevők újságolják, nem minden turisztikai ügynökség ajánlata, vagy akár hathatós önkormányzati segítséggel megszervezett jelenlét örvendhetett osztatlan sikernek a kiállításon.

A Kolozs megyei faluturizmus ajánlotta lehetőségek és turisztikai programok iránt viszont igen szépszámú látogató érdeklődött. Így a kis csoport szép sikernek örvendhetett, számos üzleti kapcsolatot megalapozva, valamint jó lehetőségeket teremtve az általuk ajánlott szálláskapacitások jövőbeni lefoglalására és kihasználására.

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezete ezúton gratulál a Kolozs megyei lelkes csapat résztvevőinek, és megköszöni mindazok tevékenységét is, akik önzetlen munkájukkal a turisztikai és idegenforgalmi programok kidolgozásában és megszervezésében részt vettek. Keizer Róbert

Március 15. zord időben, rendőrségi elkísérésekkel

Hatósági túlkapás vagy félreértés okozta a botrányt?

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. március 16. Olvasta 547 felhasználó.

foto ROHONYI D. IVÁN

Mintegy ezer személy vett részt tegnap a kolozsvári, március 15-i ünnepségeken, amelyek helyszínein hol a nap sütött, hol kisebb hóvihar tombolt. Az ünneplés is felemásra sikeredett, hiszen beárnyékolta két sajnálatos incidens. Az ünneplő sereg és az események szervezésében részt vállaló kilenc magyar ifjúsági szervezet képviselői a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől indultak el, majd a menet a Szent Mihály-templomba tért be, ökumenikus istentiszteletre. Innen az ünneplők énekelve, rezes banda kíséretében vonultak az egykori Biasini szálló elé, ahol a Petőfi-emléktáblánál ünnepi beszédek hangzottak, majd koszorúzás következett, és felolvasták a szervezők által összeállított, aktuális tizenkét pontot tartalmazó listát. Az ünnepség végén a rendőrség bekísérte az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát, majd három magyar lányt, akik a Főtérre kigondolt délutáni rendezvények előkészítésében munkálkodtak.

Rezesbandás, Kossuth-nótás felvonulás

A teológusok és magyar politikusok által vezetett menet lelkes fiataljainak Kossuth nótáitól volt hangos a Kossuth Lajos (1989. december 21.) út tegnap délelőtt, amikor rezesbanda és hangos énekszó kíséretében vonult fel Kolozsvár emlékező magyarsága a Protestáns Teológiai Intézettől a Főtérre. A felvonuláson a rendezvényt szervező ifjúsági szervezetek mellett képviseltette magát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Új Magyar Gárda Székely szakasza is, akik Székelyföld nem Románia feliratú transzparenssel próbálták felhívni magukra a figyelmet. A felvonulás ennek ellenére mindenféle incidens nélkül zajlott, megőrizve annak ünnepi jellegét. A zászlók, az énekszó, a rezesabanda és a lelkes felvonuló, emlékező tömeg egymagában bizonyítéka nemzeti öntudatunknak, megmaradásunknak.

Az ünneplők ezt követően a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, amelyen a különböző felekezetű egyházak képviselői, diplomaták és politikusok is felszólaltak, és a kolozsvári iskolák kórusai működtek közre.

Pap Géza református püspök nemzeti imádságunk, himnuszunk őszinteségének fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve Isten áldásának szükségességét boncolgatta. – Nemzeti ünnepünkön ismét imádkozunk: Isten elé állunk és kérünk. Tudomásul vesszük, hogy a világmindenség trónusa előtt állva, az ég és föld egyetlen Urát szólítjuk meg, aki nemcsak a múltunknak és a jelenünknek, de a jövendőnknek is Ura. Csak annyit kérünk Tőle, hogy fordítsa orcáját mireánk, őrizzen meg minket, bűneinket bocsássa meg Jézus Krisztusért, áldjon meg az Ő áldásával, és árassza ki mireánk jókedvének, kegyelmének bőségét” – mondta beszédében a püspök.

Kovács Sándor katolikus főesperes szerint ma a kozmopolitizmus és mások jövőjével mit sem törődő evilágiság el akarja hitetni, hogy ott a hazánk, ahol jobban élünk. Mégis: volt és marad el nem évülő alapja a szülőföldszeretetnek. – Nagy nemzetek nem szégyellik védeni szülőföldjük és hazájuk javát, de a kicsik sokszor másokat majmolva nem érlelik meg saját helyes, életet építő nemzeti tudatukat. Ez a nemzeti érzés nem sovinizmus, mely mások lekicsinylésével akar nagyobbnak látszani, hanem saját elért tudásával, magyarságával teremt megbecsülendő helyet a népek családjában és a történelemben – beszélt a szülőföld fontosságáról a főesperes.

1848 üzenete: szabadság és hazaszeretet

Mezei Csaba unitárius lelkész elmondta: történelmünk arra tanít, hogy csak az a miénk, amit kiharcolunk magunknak. Hozzátette: a szabadsághoz véres háborún keresztül vezet az út. A szabadság tökéletes törvényét fedezték fel annak idején a márciusi ifjak. Nemzeti ünnepünk erre a szabadságért való küzdelemre emlékeztet, hiszen egy vallás van e földön: a szabadság – emelte ki a lelkész.

Fehér Attila evangélikus-lutheránus egyházkerületi főtanácsos hangsúlyozta: 1848 dicső forradalmát a haza érdekében lobbantották ránk. Az elmúlt években sokféleképpen emlékeztek a szabadságharcra: hol igaz szívvel, hol a politikai szükségleteknek megfelelően, de 1848. március idusának üzenete mindenképpen a hazaszeretet. – 2010-ben rohanásaink szüneteiben álljunk meg egy percre, és emlékezzünk Petőfiékre, akik számára hazájuk többet jelentett életüknél. A hazaszeretet, a hit Isten igazságában adott nekik erőt. Ne féljetek, a lelket nem lehet megölni – fejezte be ünnepi beszédét a főtanácsos.

Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének gondolatait tolmácsolta, aki azokat a kérdéseket vetette fel, hogy van-e még az ősökhöz méltó magyarságtudat a magyarokban, mennyire változott meg a magyarságkép bennünk, illetve rólunk a nagyvilágban, és hogy tudunk-e vigyázni nemzeti értékeinkre, örökségünkre? Az ezekre a kérdésekre adott válaszaink önazonosságunkat, értékválasztásunkat erősen meghatározzák. – A Magyarország határain túl élő nemzettársaink számára ezeknek a kérdéseknek még nagyobb jelentősége van, hiszen nem csak történelmi távlatból, de földrajzi távolságokat és határokat is áthidalva kell tudniuk meghatározni identitásukat, megtartaniuk magyarságukat – mondta.

Az egymáshoz való közeledés ünnepe

László Attila, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke szerint az ünnep pillanata mindig arra int mindannyiunkat, hogy közeledjünk egymáshoz, vagyis jobbá tesz bennünket. – A márciusi ifjak, de Mátyás király és Márton Áron püspök is arra törekedett, hogy a sok rosszból valami jót teremtsenek. Mi viszont sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy a kis jót is rosszra fordítsuk. Úgy tűnik, idén még a tavasz se talál ide ezen a napon, aminek jelzés értéke van – mondta.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a pihenés, a számvetés, az útkeresés ünnepének tartja március 15-ét. Elmondta: ilyenkor mindenkinek fel kell tennie magában azt a kérdést, hogy ment-e általa a magyarság elébb. Ilyenkor ehhez a számvetéshez keresünk fogodzókat. A márciusi ifjakban megvolt a nemzet szabadságának kivívásához való képesség.

A világ 52 országában, ahol magyarok élnek, március 15-e a magyarság ünnepe. Ha fogyva is, de elegen vagyunk még, hogy azt a hazát, amit őseink teremtettek, megőrizzük. A szabadság számunkra az önrendelkezést, az autonómiát jelenti – hangsúlyozta a politikus, aki szerint zászlóinkon a következő jelszavaknak kellene állniuk: jobb törvény, kitartás, szolidaritás, összefogás, európai jövő.

Csép Sándor, a Kolozs Megyei MPP elnöke úgy vélte: a 162 évvel ezelőtt történt eseményeknek mára már hatalmuk van. Március 15. éltető eszmévé vált, a márciusi ifjakra jellemző volt a jogaikért való kiállás és a határozottság. Elmondta: nagy hiba lenne, ha csak emlékeznénk ilyenkor. Sokkal több március 15-e az emlékezésnél, mert együtt vagyunk, együtt éljük meg a nemzeti létet.

Mindennapok és történelem

A volt Petőfi utcában, az egykori Biasini szálló falán elhelyezett emléktábla előtt gyűlt össze a több száz lelket számláló tömeg. Kelemen Csongor színművészetis hallgató Petőfi szavalata után László Attila alpolgármester, Kolozs megyei RMDSZ-elnök beszédében kiemelte: – Számunkra március 15-e főhajtás és kokárdás honfoglalás is. Az idő és a történelem nekünk kedvezett – mondta az alpolgármester.

– Sokan sokszor megfordultak már e helyen, de vajon hányan nézték meg ezt a kis táblát? Vajon mennyire része mindennapi életünknek a történelem? – tette fel a kérdést Cseke Attila egészségügyi miniszter, majd azzal zárta beszédét, hogy ha további 162 év múlva is emlékeznek majd a kolozsváriak a híres szálloda híres vendégére, Petőfire, abban nekünk is részünk lesz.

– Pozitív tényező, hogy a kolozsvári városvezetés is részt vesz az 1848-as forradalom és szabadságharc kirobbanására szervezett ünnepségen. Magyarország a jószomszédi viszonyra törekszik. A partneri viszony pedig a romániai magyarság teljes jogérvényessége mellett lehetséges – vélte Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja magyar és román nyelvű beszédében. Sorin Apostu polgármester pedig az európai népek közötti összhangról, toleranciáról és a multikulturalitás fontosságáról beszélt. Vasile Cozma alprefektus Traian Băsescu államfő és Emil Boc kormányfő ünnepi beszédét olvasta fel. A kormányfői beszéd fő gondolata a román–magyar kapcsolatok fejlődése volt, majd arról biztosította az RMDSZ-t, hogy továbbra is számít az ország korszerűsítési folyamatában.

A Kolozsvári Református Kollégium (karnagy: Székely Árpád igazgató) fellépése után felolvasták az eseményt szervező kilenc magyar ifjúsági szervezet által összeállított „aktuális” kolozsvári tizenkét pontot – így például a funari örökség magyargyalázó emléktábláinak az eltávolítását, az egykori városcímer visszaállítását kérték –, majd politikusok, önkormányzati vezetők, ifjúsági szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi-emléktáblánál. A Himnusz és a Székely Himnusz eléneklése után a tömeg a Főtér felé tartott.

Bűnvádi eljárás a szakaszparancsnok ellen

A Biasini szállón található Petőfi emléktábla megkoszorúzása után bekísérték a rendőrségre az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának egyik képviselőjét. A hírt a Mátyás-szoborcsoport előtt jelentette be a csoportosuláshoz tartozó egyik fiatalember. Többek között közölte, hogy szakaszvezető parancsnokukat, Balázs Pál Gergelyt egy gépkocsihoz kísérte két férfi, és elvitték. A rendőrség képviselőjének nyilatkozata szerint erre azért került sor, mert a fiatalember náci jelképeket viselt az öltözékén.

– Nem tekinthető náci szlogennek a „Meine Ehre heißt Treue”, azaz „A becsületem az erényem” jelszó, ami Balázs Pál Gergelynek kabátujján volt látható, akárcsak a szöveg fölött található halálfej sem – jelentette ki a Szabadság kérdésére Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő. A politikus szerint a cserkészeknek és a vitézi rendeknek is van egyenruhájuk, illetve rangjuk, a halálfej pedig a heavy metal rajongóinak öltözékén is látható.

Máté András Levente elmondta: amennyiben bűnvádi eljárás indul Balázs Pál Gergely ellen, Dimény Emese ügyvéd vállalja a fiatalember védelmét.

A fiatalt a délután folyamán elengedték, a feliratos ruházati cikket viszont elkobozták. A rendőrség tegnap este kiadott sajtóközleménye szerint a 23 éves marosludasi fiatal öltözékén „fasiszta jellegű jelvények” voltak, ami a vizsgálatok során beigazolódott: a fiatal tette kimeríti a fasiszta, rasszista vagy xenofób jelképek nyilvános használatát, a 2002-ben kiadott 31-es számú sürgősségi kormányhatározat szerint, így az ügyet átutalják nyomozás végett a Kolozsvári Bíróság mellett működő Ügyészséghez.

Szoborparkból rendőri kihallgatásra

A rendőrség egyik egysége nemsokára az 1-es számú őrsre kísért be három szervezőt, köztük Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) tagokat is. A három hölgy a március 15-i ünnepi koszorúzást követő programponton, az 1848-as forradalmi hangulatot felidézendő élő szoborpark és a korabeli műhelyek összeállításán dolgozott a Főtéren, amikor a rendőrség képviselői kérdőre vonták őket.

A három 21 éves – bukaresti, nagyváradi illetve sepsiszentgyörgyi – fiatal nő a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre egy Nagy-Magyarországot ábrázoló nagyméretű térképet akart kitenni, rajta a forradalom személyiségeinek képével, néhány perccel később viszont már a rendőrautóban ültek.

A KMDSZ szervezőit háromnegyed hat előtt engedték el a rendőrőrsről. Megtudtuk: jegyzőkönyv nem készült, szóbeli figyelmeztetést sem kaptak. Talpas Botond, a diákszervezet elnöke lapunknak elmondta: a térképet vizsgálat céljából lefoglalták, és egyelőre úgy tűnik, hogy a kellemetlen eset félreértésnek tudható be.

Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő a három magyar lány bekísérése kapcsán a következőket nyilatkozta lapunknak: „Semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy történelmi jellegű térképet kifüggesszenek. Az eseményt szervező ifjúsági szervezetek rendelkeztek engedéllyel. A plakátolás büntetése nem a rendőrség, hanem a városházához tartozó közösségi rendőrség feladata. Értesülésem szerint a Mátyás király szoborcsoport restaurálását végző Concefa cég nem tiltakozott a plakát kifüggesztése ellen (a kerítés, amelyre a plakát került volna, a Concefa tulajdona). A rendőrségnek a csend és a fegyelem megőrzésére kellett volna figyelnie, és nem a kifüggesztett plakátokra” – mondta.

Lapunk értesülései szerint a rendőrök azt hitték, hogy a lányok is gárdások, és tiltott jelképeket akarnak kifüggeszteni. A rendőrségi közlemény szerint ügyükben egyelőre a rendőrség csak vizsgálódik.

*

Az ünnepség kora este a Mátyás király szülőháza előtt folytatódott, ifjúsági műsorral, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színházban az Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag c. műsorral, Boér Ferenc és a Tarisznyás Együttes fellépésével, a Pilvax forradalmi kávéházban zárult, ahol a A magyar szabadság című tárlatot tekinthették meg a jelenlévők, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagjainak ünnepi műsorát és az Alterego csoport fellépését.

Bekísérték a rendőrségre a KMDSZ és a gárdások képviselőit

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. március 15. Olvasta 928 felhasználó.

Néhány perccel ezelőtt bekísérték az 1-es számú rendőrőrsre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselőit.

15:11: A március 15-i kolozsvári, a Polgármesteri Hivatal által engedélyezett rendezvények folytatásaként röviddel 15 óra előtt a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői Főtéren sorra kerülő Forradalmi sétatér, élő szoborpark, kokárda-készítés, korabeli műhelyeket készítették elő, amikor a rendőrség képviselői kérdőre vonták őket.

Az ok: a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre egy plakátot akartak kitenni. A három hölgyet bekísérték a rendőrségre. Egyikük Vetési Imola, a civil szervezet gazdasági alelnöke.

15:17: - Három hölgyről van szó

Talpas Botond, a KMDSZ elnöke a Szabadságnak megerősítette: valóban három hölgyről van szó, a diákszervezet képviselőiként vettek volna részt a városháza által engedélyezett főtéri rendezvényen.

15:22 - Nagy-Magyarország térképet akartak kiaggatni?

Egyes hírek szerint a hölgyek Nagy-Magyarország térképét akarták kiaggatni a Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre.

15:55 - Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét is bekísérték

A Főtéren sorra kerülő rendezvények megkezdése előtt az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét is bekísérték az 1-es számú rendőrörsre. Az ide kattintva elérhető videón a "szakaszparancsnok" bekísérését jelenti be az Új Magyar Gárda Székely szakaszának képviselője a Főtéren.

kiaggatni a Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre.

16:24 - László Attila nem ért egyet a gárdások és a vármegyések jelenlétével

László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem ért egyet az Új Magyar Gárda Székely Szakasza, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) képviselőinek a jelenlétével a március 15-i ünnepségeken, és a Székelyföld nem Románia felirattal.

16:45 -VIDEÓ - Székely gárdista hőzöngés a Főtéren

Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője a Főtéren. A videó ide kattintva tekinthető meg.

17:10 - Sajtótájékoztatót tartanak a magyar ifi szervezetek a bekísérések kapcsán

Néhány perccel ezelőtt SMS üzenet érkezett Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke részéről, amelyben arról tájékoztat, 18:30-kor a magyar ifjúsági szervezetek sajtótájékoztatót tartanak a magyar színház előtt "a mai események kapcsán (elvitt 3 lányt a rendőrség stb.)" - áll az üzenetben.

17:15 - Elengedték a rendőrségről a három KMDSZ-es lányt

Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke néhány perccel ezelőtt a Szabadságnak azt nyilakozta: elengedték a három diáklányt az 1-es számú rendőrőrsről.

17:25 - Nem készült jegyzőkönyv, nem büntették meg a KMDSZ képviselőit

Talpas Botond arról is beszámolt, hogy a rendőrörsön arra kérték a hölgyeket, írjanak nyilatkozatot arról, pontosan mi történt a Főtéren.

- A térképet lefoglalták. Azt mondták, megvizsgálják, mit ábrázol. Jegyzőkönyv nem készült, szóbeli figyelmeztetést sem kaptak. A rendőrök azt mondták, jelentkeznek. Kellemetlen az eset, ráadásul félreértés volt, s emiatt egy közösségi rendezvény hiúsult meg - nyilatkozta Talpas.

17:37 - Máté András: Nem náci jellegű a gárdás fiatalember egyenruháján taláható felirat

Nem tekinthető náci szlogennek a „Meine Ehre heißt Treue”, azaz „A becsületem az erényem” jelszó, ami Balázs Pál Gergelynek kabátujján volt látható, akárcsak a szöveg fölött található halálfej sem – jelentette ki a Szabadság kérdésére Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő.

A politikus szerint a cserkészeknek és a vitézi rendeknek is van egyenruhájuk, illetve rangjuk, a halálfej pedig a heavy metal rajongóinak öltözékén is látható.

Máté András Levente elmondta: amennyiben bűnvádi eljárás indul Balázs Pál Gergely ellen, Dimény Emese ügyvéd vállalja a fiatalember védelmét.

17:55 - Máté András: Nem tilos a történelmi jellegű térképek kifüggesztése

Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő a három magyar lány bekísérése kapcsán – akik a Főtéren szervezendő kiállítás kapcsán Nagy Magyarország térképet akarták kifüggeszteni – a következőket nyilatkozta: „Semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy történelmi jellegű térképet kifüggesszenek. Az eseményt szervező ifjúsági szervezetek rendelkeztek engedéllyel. A plakátolás büntetése nem a rendőrség, hanem a városházához tartozó közösségi rendőrség feladata. Értesülésem szerint a Mátyás király szoborcsoport restaurálását végző Concefa cég nem tiltakozott a plakát kifüggesztése ellen. A rendőrségnek a csend és a fegyelem megőrzésére kellett volna figyelnie, nem a kifüggesztett plakátokra” nyilatkozta lapunknak Máté András Levente.

18:33 - Szabadon engedték a gárdások képviselőjét

Információink szerint szabadon engedték az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét. A rendőrség lefoglalta a fiatalember egyenruháját, ugyanis az a vád, hogy azon náci szlogen jelenik meg.

18:55 - Bűnvádi eljárás indul a gárdás fiatelember ellen

A rendőrség által néhány perccel ezelőtt küldött közlemény szerint a gárdás fiatalember egyenruháján fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumok jelennek meg, ezért bűnvádi eljárás indul ellene, amelyet a kolozsvári bíróság mellett működő ügyészség folytat le.

19:20 - Történelmi pannókat állítottak volna ki

Megtudtuk: a KMDSZ és a KOMATE (Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete) a 48-as eseményeket (helyszínek, márciusi ifjak, nagy csaták) felelevenítő történelmi pannókat állított volna ki a Főtéren.

A Talpas Botond KMDSZ-elnök birtokában lévő engedélyt megadta a polgármesteri hivatal, ám a havazás miatt a pannókat nem tudta a színház biztosítani.

Hirtelen kényszermegoldásként a kiállítás szervezői a szoborrestaurátorok szóbeli engedélyével a kerítésre helyezték a kiállítási anyagot, köztük egy Nagy Magyarországot ábrázoló történelmi térképet is.

19:31 - Este fél héttől a magyar ifjúsági szervezetek sajtótájékoztatót tartottak a bekísérések kapcsán. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke összefoglalót olvasot fel.

Helyzetkép Kolozsvárt: ünnepre készültünk, a rendőrségen ültünk

Szükségtelen és eltúlzott rendőri fellépés zavarta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) kezdeményezésére és társszervezésében zajló március 15-i ünnepi rendezvénysorozatot : kora délután a kulturális rendezvénysorozat három szervezőjét az őrsre vitték. Bár néhány óra múlva kiengedték őket, az incidens megzavarta az ünnepség menetét, igy elmaradt a Főtérre tervezett kulturális összeállitás, a "Forradalmi Sétány".

A KMDSZ gazdasági alelnökét, illetve a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesületének (KOMATE) két önkéntesét a Főtéren űltették rendőrautóba. A rendőri fellépés indoka az volt, hogy a fiatalok az 1848-49-es események magyar vonatkozásait bemutató panokat és plakátokat akartak a helyszinen kifüggeszteni. A lányokat annak ellenére kisérték be a kolozsvári 1-es számú rendőrőrse, hogy a szervezetnek a Polgármesteri Hivatal által jegyzett engedélye volt. A kulturális rendezvény egyik szemléltető eleme lett volna egy, a Magyar Királyságot ábrázoló térkép is, mely a magyar vonatkozású eseményeket és személyiségeket ábrázolta.

A szervezők a rendőrök jelenletében közel húsz percig készitették elő a kiállitást. Ezután kezdődtek a problemák. Bár az önkéntesek első felszólitásra leemelték a korabeli térképet, és együttműködtek a rendfenntartókkal, néhány perccel később váratlanul intézkedés alá vonták-, és el is szállitották őket.

A rendörőrsön a három lány, valamint az őket kisérő szervezeti kepviselák mintegy két órát töltöttek bent. A rendőri intézkedés jegyzőkönyv és büntetés nélkül zárult, a túlzott és erőltetett fellépés azonban tönkretette az ünnepség keretében a Főtérre tervezett műhelyeket és foglalkozásokat.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos források párhuzamot véltek felfedezni az Uj Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának rendőrségre kisért képviselője, valamint a KMDSZ önkéntesek ügye között. A KMDSZ kezdeményezésére zajló március 15-i ünnepségsorozat ugyanis kizárólag kilenc, kolozsvári székhelyű ifjusági- és diákszervezet közreműködésével zajlott. A szervezők minden csatlakozót szivesen láttak, és ezúton köszönik segitségüket. Sajnálattal tapasztaltuk azonban az ünnepet kisajátitani kivánó, és az önnön céljaikat előtérbe helyező mozgalmak megjelenését is. Az intézkedő rendőrök egy félreértés okán eleinte gárdista-szimpatizánsnak gondolták a KMDSZ szervezőit, az ügy azonban rövidesen tisztázódott.

A KMDSZ felháboritónak tartja, hogy hasonló eljárásnak vetik alá, és munkájukban akadályozzák a huszonéves fiatalokat, miközben azok szabadidejüket feláldozva közösségi tevékenységet vállalnak fel, és méltóképpen probálják megszervezni a magyar forradalom kirobbanásának megünneplését. KMDSZ sajtóirodája.

Megjegyzés.A MPP Kolozs megyei és a kolozsvári vezetősége köszönetet mond a szervezőknek és a polgármesteri hivatalnak,amiért a megemlékezésen közösen ünnepelhetünk! Köszönjük a MPP tagoknak és barátainknak is, hogy a zord idő ellenére is a  megemlékezésen olyan nagy számban voltak jelen.  

Külön köszönetet mondunk a megyei ispáni hivatalnak is, akik az államelnök illetve a kormány nevében köszöntötték a népközösségünk nemzeti ünnepét! 

A 48-as hőseink szabadság és egyenlőség hite mi bennünk is megerősiti azt, hogy a különbözőségek alkotják az Egészet! 

A kolozsvári megemlékezésen történtek bizonyithatják, hogy ha ismerjük, tiszteljük egymás történelmét akkor a hazának csak együtt lehetünk hűséges védelmezői !

A kommunikációs hiány miatti félreértések pedig megmutatták, hogy milyen hiányosságokat kell a ezután kiegésziteni-kiküszöbőlni. (Erdélyi Polgár)