Magyar Polgári PártKolozs megye

Japánok ismerkedtek Kalotaszeggel

2011-01-10T16:38:00.002+02:00

http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/japanok-ismerkedtek-kalotaszeggel.html

2010 december 30., csütörtök

Az inaktelki kultúrotthonban december 27-én Kalotaszegi Japán Kulturális Estet tartottak. Ezen tucatnyi japán turista élvezte azt az előadást, amelyet a Magyarkapusi Hagyományőrző Tánccsoport, a türei Gyöngyvirág néptáncegyüttes, az inaktelki néptáncegyüttes és a mákófalvi színjátszó csoport szolgáltatott. A jelenlévők között volt Yasuyuki Takagi, a bukaresti Japán Kereskedelmi Kamara elnöke, és Otsuka Nami, a Japán-Magyar Baráti Társaság igazgatója.

A rendezvényt az MPP Kolozs megyei szervezete készítette elő, amelynek elnöke, Keizer Róbert szerint a vidéki turizmus újra felértékelődik, amiért a kalotaszegi tájakon a kulturális turizmussal kell a hagyományosat kiegészíteni. „Az inaktelki kultúrotthonban ez az est a Japán-Erdélyi Kulturális Találkozó folytatása volt, amit egy hónapja a Szent Kamill otthonban tartottunk meg. Ott japán barátaink mutatták be kultúrájukat” – mondta az elnök.

Az eseményen részt vett az újonnan alakult Kalotaszegi Agro-Turisztikai Hivatal vezetősége, valamint testvérfalu kapcsolat keretében a Szilágy megyei Sarmaság képviselői is.

Iratok a honosításhoz

2011-01-10T16:33:00.000+02:00

http://www.erdon.ro/iratok-a-honositashoz/news-20110103-12352787

A honosítási kérelem dokumentációjának tartalmaznia kell
- az állampolgársági kérelmet,
- az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt születésének magyarországi anyakönyvezéséhez,
- továbbá az adatlapot a honosított, visszahonosított személyek külföldön történt házasságának magyarországi anyakönyvezéséhez.
A felsorolt és kitöltött űrlapokat a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni.
A dossziénak tartalmaznia kell továbbá
- a születési anyakönyvi kivonat fénymásolatát és fordítását. Ennek a dokumentumnak az eredetijét nem kell leadni, csak be kell mutatni a magyarországi anyakönyvi hivatalban.
- Kellenek továbbá a családi állapotot igazoló okiratok (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb. Az eredetit be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek, a fénymásolatot és a fordítást le kell adni);
- saját vagy felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló dokumentumok:
- a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet egyházi igazolás vagy
- régi magyar okirat, vagy
- illetőségi bizonyítvány, vagy
- iskolai bizonyítvány, vagy
- katonakönyv stb.
A magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen – tehát,
- ha anyai ágon igazolják, szükségesek a házasságlevelek, névváltoztatást igazoló okiratok is.
- ha apai ágon vezetik le a leszármazást, általában – ha nem történt névváltozás – a születési anyakönyvi kivonatok is elégségesek.
Az eredetit be kell mutatni a magyarországi anyakönyvvezető előtt, kell egy fénymásolat az iratról és ha nem magyar nyelven van kiállítva, akkor fordítás is.
Emellett kell
- egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajz (18 éven felülieknek, aláírva, keltezve),
- illetve a 18 éven aluli gyerekek születési anyakönyvi kivonata (eredeti, fénymásolat és fordítás)
- egy darab 3x4-es méretű igazolványkép (ha valaki magyarországi lakhelybejelentéssel rendelkezik, akkor két darab igazolványkép).
Továbbá, ha a kérelmező igényli, akkor benyújthatja a névmódosítási kérelmet is (az űrlapot a magyarországi anyakönyvvezető előtt kell aláírni).
Minden kérvényezőnél legyen
- érvényes útlevél, vagy
- személyazonossági igazolvány, vagy
- tartózkodási jogot igazoló okmány,
mert ezekkel az iratokkal igazolják magukat a magyarországi hivatalokban.
A személyigazoló okmányokat csak fel kell mutatni, nem kell leadni azokat.

Megjegyzés

Azon személyek akik segítségre szorulnak, kérhetik a MPP Kolozs megyei vagy a kolozsvári irodában a támogatást az űrlapok kitöltésében.

Öt helyett csak egy adóbevallás

2011-01-10T16:29:00.002+02:00

http://www.erdely.ma/gazdasag.php?id=81825&cim=ot_helyett_csak_egy_adobevallas
2011.jan.04
A magánszemélyek és cégek idén egyetlen adóbevallás segítségével fizethetik ki adóikat és járulékaikat, amelyet interneten keresztül küldhetnek el, vagy papírformában is letehetnek a pénzügyhöz. Az erre vonatkozó rendeletet a kormány december 28-án fogadta el, 31-én pedig megjelent Románia Hivatalos Közlönyében. Az egységes nyilatkozatot a januári adók befizetésekor lehet használni és február 25-ig kell elküldeni. A cégek az alkalmazotti járulékokat és jövedelemadókat tartalmazó nyilatkozatot a pénzügyi- és adóhivatalhoz (ANAF) kell letegyék vagy elküldjék, a pénzügyminisztérium az adatokat továbbküldi az egészségbiztosító- és nyugdíjpénztárhoz, illetve a munkanélkülisegély-alaphoz. Eddig a cégek öt nyilatkozatot kellett készítsenek, kettőt az ANAF-hoz, hármat pedig a járulékokhoz. Paprika Rádió

Vidékfejlesztési befektetések

2011-01-10T16:27:00.002+02:00

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=82055&cim=komoly_videkfejlesztesi_befektetesek

2011.jan.5

A 2007–2013. közötti időszakra meghirdetett Országos Vidékfejlesztési Programban 2008. márciusában a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség közvetítésével 22 297 projektre kötöttek szerződést, 3,42 milliárd euró értékben.

Az összeg az országunk rendelkezésére álló támogatási keret 48%-át teszi ki. Az Országos Vidékfejlesztési Program által támogatott széles körű tevékenység a magánvállalkozókat ötletes, versenyképes pályázatok megírására serkentette. A program beindulásától eltelt 2 év során körvonalazódott a vállalkozók érdeklődési köre, üzletvitele a mezőgazdaságban, ahol a következő Intézkedések köré csoportosulnak:

112-es Intézkedés – Fiatal farmerek beiktatása

A támogatási rendszert igénylő fiatalok a méhészethez, mezőgazdasági gépvásárláshoz, dísznövény-termesztéshez, illetve fóliasátrak építéséhez kértek támogatást. Mivel a vállalkozások nem igényeltek túl nagy befektetést, az igénylők megkaphatják a maximum 25 ezer euró támogatást, amivel egy mezőgazdasági vállalkozás tulajdonosai lehetnek.

121-es Intézkedés – Mezőgazdasági vállalkozások korszerűsítése

A vállalkozók a növénytermesztéshez szükséges, nagy teljesítményű mezőgazdasági gépek beszerzésére összpontosítottak, ami által a Program nagyban hozzájárul az ország mezőgazdaságának korszerűsítéséhez, ehhez azonban még sok befektetés szükséges. Más projektek viszont a nagy hozamú apa- és anyaállatok, a nagy teljesítményű gyümölcsfa-ültetvények, illetve vegyes farmok létrehozását célozzák meg.

– 123-as Intézkedés – A mezőgazdasági és erdészeti termékek áruforgalmi adójának a növelése

Ennek során támogatásban részesültek a vegyes vágóhidak, valamint a mélyhűtő raktárak. Tekintve, hogy számos zöldség- és gyümölcsfeldolgozó konzervgyár jött létre, a növényfeldolgozás kiemelt érdeklődésben részesült a SAPARD Program támogatásához viszonyítva. A 123-as Intézkedés befektetéseihez sorolhatók a 2008-ban juttatott állami támogatások is. Az XS13/2008 támogatási kerettel kapcsolatban az érdeklődés a kenyérgyártásra, valamint a cukrászati laboratóriumokra összpontosult, míg az XS28/2008 keretben az erdőgazdálkodási gépek beszerzése volt az elsőrendű érdek.

– 312-es Intézkedés – Mikro-vállalatok létrehozásának a támogatása

200 ezer euró, 70%-os közös finanszírozás melletti, vissza nem térítendő hitelnek a megszerzése komoly érdeklődést keltett. A több mint 200 tevékenységnek a támogatása igen változatos kezdeményezés-hullámot váltott ki. Legtöbben a fafeldolgozásban, diszkont áruházak, autószervizek, illetve orvosi rendelők létrehozásával próbálkoztak.

313-as Intézkedés – Turisztikai tevékenység ösztönzése

Noha a gazdasági világválság miatt e tevékenység nem keltett akkora érdeklődést, mint a SAPARD Program idején, a faluturizmusba történt befektetések folyamatosak voltak. Vidéki panziók korszerűsítésére, építésére, illetve turisztikai információs központok létrehozására kértek támogatást. A faluturizmusba történt befektetések túlnyomó többségét a szálláshelyek létrehozása teszi ki. Tekintve, hogy az Országos Vidékfejlesztési Program futamidejének a közepén járunk, a pénzek lehívása a megfelelő ütemben halad, ami azonban nagyban függ a gazdasági helyzettől, a piac alakulásától – áll a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség évi jelentésében. Balta János, www.nyugatijelen.com

10 éves munka gyümölcse

2010-09-20T22:41:00.000+03:00

Szombaton, szeptember 18-án 10 éves évfordulóját ünnepelte a kolozsvári székhelyű, - Tokai Rozália, elnöknő által vezetett - Szent Kamill Otthon. Az ünnepélyen jelen volt őexcellenciája dr. Jakubinyi György érsek úr, ft. Kovács Sándor fő esperes úr, ft. Kovács Árpád úr mellett a kolozsvári MPP vezetősége részéről: Pávai Mária az MPP-„Egyenlő Esélyek” szakosztály elnöke és Keizer Róbert a kolozsvári MPP elnöke is.

Az ünnepi szentmisét és szentbeszédet őexcellenciája dr. Jakubinyi György érsek és ft. Kovács Sándor fő esperes celebrálta 11-órás kezdettel.

A szentmise után az Otthonban élők - a "Kicsikék" - egy szép műsorral üdvözölték a vendégeket! A nagyszámú vendégsereget az otthon vezetői szép és gazdag műsorral is fogadta.

A kolozsvári MPP a tíz éves tevékenységért a Széchenyi Oklevelet adományozott Tokai Rozália, a Szent Kamill Otthon elnökének, aki Isten kiválasztottjaként sikerült ezt a magasztos projektet véghez vinnie. Az okleveles kitüntetésben részesült ft. Kovács Sándor fő esperes és a kis-bácsi és az Otthonban szolgáló plébános úr, a mindenki által szeretett ft. Kovács Árpád is, aki a projekt fontos láncszeme volt!

Az ünnepély fénypontjaként kitüntetésben részesült őexcellenciája dr. Jakubinyi György érsek úr ezúton is megköszönve a Katolikus Egyháznak révén támogatja ezt a gyönyörű projektet! Az MPP kolozsvári elnöke átadta a megyei MPP elnökének, Csép Sándor úrnak is az üdvözletét és jókívánságát is.

A kolozsvári elnök tolmácsolta az Egyházi Méltóságoknak a Magyar Polgári Párt vezetőségének a jókívánságait, erőt és egészséget kívánva a mindennapi tevékenységükben.

Az ünnepi ebéd közbeni beszélgetések alatt az egyházi méltóságok komoly érdeklődést bizonyítottak az MPP tevékenységei iránt sőt több meghívást is kapott az MPP a Gazdasági és Vidékfejlesztési, valamint az Csép Sándor, megyei elnök védnökségét élvező Áldás Népesség nemzetközösségi programjának az egyházkerületekben való bemutatására is!

Ft. Kovács Sándor fő esperes úr meghívását az elnökség nevében elfogadtuk, hiszen a közös céljaink közös projektekre és programokra késztettnek!

A MPP a gazdasági és vidékfejlesztési, valamint az Áldás Népesség nemzetközösségi programoknak, a Katolikus Egyház híveinek való bemutatása komoly programokkal és lehetőségekkel látja el a népközösségünk által lakott területeket. Keizer Róbert

Tőkés László megerősítette pártalakítási szándékát

2010-07-31T14:55:00.000+03:00

Megjelent a Szabadság.ro-ban 2010. július 31.


	Az EMNT elnöke szerint ki kell alakítani a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét
Tőkés László szerint ki kell alakítani a Kárpát-medencei magyar nemzeti együttműködés, s ennek egy ágaként a romániai magyar nemzeti együttműködés rendszerét. Ha ehhez szükség van egy új pártra, vagy új választási közszereplőre Romániában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kész elmenni addig – mondta az MTI-nek pénteken Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Hozzátette: szervezetük erről egyeztet az RMDSZ, a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az összes romániai magyar közszereplővel Az EMNT elnöke ezáltal megerősítette Toró T. Tibor korábbi nyilatkozatát, miszerint a már létező két romániai magyar párt mellett egy harmadik magyar politikai erőt alapíthat a Tőkés vezette, magát civil szervezetként meghatározó EMNT. Az EMNT ügyvezető elnöke a Krónika című napilapban kedden megjelent interjúban elmondta: az EMNT-nek nem szabad elvetnie azt az alternatívát, hogy létrehozzon az RMDSZ és a Szász Jenő vezette MPP mellett egy harmadik magyar pártot. Tőkés László pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján ugyanakkor közölte: az EMNT vállalja azt a felelősséget, hogy a Fidesz partnereként meghatározó szerepet játsszon a romániai magyar politika alakításában. A 2012-ben esedékes romániai országos választásokra utalva Tőkés László kifejtette: plurális magyar egységre, a magyar pártok és civil szervezetek együttműködésére van szükség a romániai magyar demokratikus fejlődés érdekében. A pártosodás nem cél, de ha az MPP nem tudja betölteni nemzetpolitikai hivatását, az alternatíva szerepét, akkor – többek véleménye szerint – az EMNT-nek hozzá kell járulnia egy új politikai párt létrehozásához. Erről már folynak az egyeztetések – mondta a politikus. Tőkés László sajtótájékoztatóján beszámolt arról is, hogy éles támadások érték a székely autonómia kapcsán Tusnádfürdőn kifejtett álláspontja miatt. A Szociáldemokrata Párt bűnvádi feljelentést tett ellene, a Konzervatív Párt (PC) elnöke pedig levélben fordult az EP elnökéhez az ügyben. Az EMNT elnöke ennek kapcsán megismételte: amennyiben Koszovót megilleti a függetlenség, Székelyföldet is megilleti az autonómia. Amennyiben Katalóniában másfélmillió ember tüntethet az autonómiáért, szükség esetén miért ne fordulhatnának e demokratikus joghoz Székelyföld érdekében is? – tette fel a kérdést az EP alelnöke. Ugyanakkor türelemre intett, hozzátéve, hogy „addig kell mondani, ameddig eljutunk a demokratikus párbeszédig, a békés rendezésig”. „Mi mindig békés eszközökkel küzdöttünk a jogainkért” – tette hozzá. A Király-hágó melléki Református Egyházkerület volt püspöke sajtótájékoztatóján sürgette egyháza megtisztulását, és ismételten szorgalmazta, hogy azok, akik a kommunista rendszerben együttműködtek a hatalommal, a Securitate titkosszolgálattal, semmilyen egyházi tisztségért ne indulhassanak

Egri: nyert az MPP

2010-07-24T00:03:00.001+03:00

2010 július 19., hétfő

Az 1485 polgárból 466 voksolt vasárnap Egri községben, az MPP győzött, 5 tanácsosa lesz.

Nyugodt, csendes választási kampány, alacsony részvételi arány - így foglalható össze röviden az egri előrehozott helyhatósági választás története. Az alacsony részvételi arány azzal magyarázható, hogy úgy tűnik, az egrieknek elege van a politikából - legalábbis annak a formájából, amit eddig belőle tapasztalhattak a folyamatos cirkuszok, tanácsi botrányok révén. Nagyon úgy fest azonban a helyzet, hogy ezeknek korántsem fellegzett még be: a legnagyobb esélye vasárnap este annak volt, hogy körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg az RMDSZ-re és MPP-re leadott szavazatok, ami azt jelenti, hogy a nézetkülönbségek tovább fognak folytatódni, az alpolgármester megválasztása kapcsán. Információink szerint már vannak jelentkezők az RMDSZ-ből és az MPP-ből is - utóbbi pártból akár kettő is.

Vasárnap az 1485 szavazóból 466 járul taz urnák elé:338 Egriben, Gombáspusztán 63, Újegriben 65.
Nagy problémát okozott, hogy a még Batiz községbe szóló személyigazolvánnyal rendelkezők nem szavazhattak.
A szavazatok összeszámlálása után kiderült, az MPP 194 szavazattal megnyerte a tanácsosválasztást, és összesen 5 döntéshozót mondhat magáénak. Az RMDSZ 138 vokssal 3 tanácsossal, a PNL, a PSD 1-1 tanácsossal rendelkezik, és bejutott a független jelölt is - 66, 44, valamint 33 vokssal. A PD-L 7 szavazatot kapott.Szatmar.ro

Tisztújító közgyûlés Kézdivásárhelyen

2010-07-11T02:01:00.000+03:00

Megjelent a Székely Újságba

2010. július 06. kedd,

Az elsõ tisztújító gyûlését tartotta június 30-án a Magyar Polgári Párt (MPP) kézdivásárhelyi szervezete. Az ülés elején Rácz Károly MPP-s polgármester elmondta, dr. Fekete Károly, a szervezet eddigi elnöke egészségügyi okok miatt nem tud további tisztséget vállalni a Pártban. A tagok megköszönték eddigi jelentõs tevékenységét. Ez követõen Rácz a párt és az önkormányzat kétéves tevékenységét foglalta össze. Mint mondta, az eddigi munkákat értékelve úgy véli, a szervezet tagjai megmaradnak, illetve újakkal bõvül a csoportosulás, hogy együtt harcoljanak a közös célokért.

Ezek közül kiemelte a legfontosabbként az autonóm Székelyföldet, amely mint mondta konkrét célkitûzés, nem csupán kampányszlogen. Reményét fejezte ki a fiatalság, az utódok beépülésére is munkájukba. Amint az elöljáró beszámolt, a kézdivásárhelyi önkormányzat kétéves tevékenysége alatt több fontos eseménynek állított emlékmûvet, ezek közül is a leglényegesebb a Trianoni megemlékezés, amelyre idén elõször került sor az MPP szervezésében és amelyet az elkövetkezõ években is szeretnének megvalósítani. Ezenkívül a lakosság szempontjából nagyon fontos az elért szemléletváltás, hogy az önkormányzat alkalmazottai köztisztviselõk, így a polgárok szolgálatában állnak. Mint mondta, nem elhanyagolandó a fellendült kulturális és sportélet sem. Kiemelte: minden, az elõzõ városvezetés által elkezdett hasznos munkát tovább folytatnak.

Az idén az állami költségvetésbõl az önkormányzatnak visszaosztott állami hozzájárulás 35 százalék - számolt be Rácz. A kampányában megígértek közül a Fortyogói projektet nem sikerült kivitelezni a földterület miatti bírósági eljárás miatt, amelynek kapcsán az idei év végén vagy jövõ év tavaszán várható döntés. Biztosított az ide tervezett mofeta, majd a késõbbiekben pedig a vendéglátó egység beindulásáról. Hozzátette: az önkormányzat feladata, hogy kedvezõ feltételeket teremtsen az érdeklõdõ befektetõknek, ennek érdekében kívánják létrehozni azt a 8 hektáron fekvõ ipari parkot, amely infrastruktúrájának kiépítésére már benyújtották a pályázatot és az sikeresen átment az elsõ két tárgyaláson. Válság idején sem szabad leállni - fûzte hozzá - bárki szeretne vállakozást indítani az önkormányzatban partnerre talál. Tevékenységük kapcsán kiemelte a közönségkapcsolati iroda felújítását illetve képzettebb személyzetét, amely hatékonyabbá teszi az intézmény háttéri munkáját. A megvalósítások közé tartozik a nyugdíjpénztár helyi kirendeltsége és a gyakorlati sofõrvizsga visszahelyezése is a városba. Az elöljáró egy olyan honlap kidolgozásáról beszélt, amely teljeskörû tájékoztatást nyújt a városvezetés munkájáról. Az adó és illeték irodával kapcsolatosan kiemelte a nyilvántartás frissítését, valamint, hogy az elõzõ idõszakkal ellentétben nem érte semmiféle bírság az önkormányzatot. Rácz Károly elmondta: az elmúlt két év tevékenységérõl egy kiadvány készül, amelyet eljuttatnak minden lakóhoz. A folyamatos munkák közül kiemelte az útjavítást, a helyi költségvetés kapcsán elmondta, hogy hatékonyabb városgazdálkodást szeretnének. Az ülésen jelen volt Kulcsár Terza József a Kovászna megyei MPP elnöke, aki az új elnökség megválasztásának felelõsségére hívta fel a tagok figyelmét és hogy adjanak tanácsot a hatékonyság érdekében a vezetõknek. Azt kérte, hogy legyen összetartó a szervezet, az új elnökség vállaljon felelõsséget munkájáért, mivel két év múlva a helyhatósági választásokat is le kell bonyolítania. Bejelentette, hogy a legutóbbi gyergyószentmiklósi ülésen Rácz Károlyt az MPP országos alelnökének választották.

A tisztújító gyûlés vezetõ elnökét Rácz Károly személyében egyöntetûen szavazták meg a jelenlevõ tagok. A 19 órakor kezdõdõ közgyûlésen 59 tag volt jelen. Titkos szavazással kapott 57 voksot Lukács László az elnöki tisztség betöltésére, alelnök lett Deák Mihály 24 szavazattal. Az öt elnökségi tagot Fülöp Magdolna, Lukács Sándor, dr. Szabó István, Vizi Attila és Cseh József személyében választották meg a jelenlevõk. Az új megyei küldöttek dr. Fekete Károly és Jancsó János. Lukács László megválasztása után javasolta az ügyvezetõ elnöki beosztás létrehozását és megválasztását, aki majd segíti munkájában. Ezen tisztség betöltésére dr. Zs. Ambrus Ágnest javasolta, akire egyöntetûen voksoltak a tagok. Utolsó napirendi pontként megszavazták a párt belsõ szabályzatának kiegészítését, miszerint minden önkormányzati tag részt vesz az elnökségi üléseken. Ezenkívül elfogadták az MPP-n belül egy ifjúsági szervezet létrehozását, amely megalakulásának és tevékenységének felügyelete az új elnökség feladatköre lesz. csont

Tisztújítás volt a MPP Kolozs megyei szervezeténél

2010-07-10T01:13:00.003+03:00

2010 július 08., csütörtök

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete, amelynek során megválasztották a szervezet vezetőségét. Eszerint a régi-új elnök Csép Sándor (Kolozsvár), régi-új ügyvezető elnök Simon Csaba (Kolozsvár), megyei alelnök László György (Türe), megyei titkár Horváth Zoltán.
Az új elnökségi tagok Bárdos Attila (Tordaszentlászló), Csüdöm Ferenc (Bánffyhunyad), Gurzó Sándor (Magyarlóna), Kovács György (Körösfő), Sípos Márton (Szék), Valentini Attila (Várfalva) és Vincze János (Egeres). A küldöttgyűlés úgyszintén megválasztotta az etikai és pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait. A tisztújítás mellett napirenden szerepelt a szervezet megyei hálózatának továbbépítése, valamint a párt demográfiai programjának megvalósítása. A testület konkrét cselekvési tervet fogadott el a vészes népességfogyás megfékezése és a többgyermekes családok támogatása érdekében. www.szabadsag.ro

Megjegyzés

Ezúton gratulálunk az újonnan megválasztott megyei vezetőségnek! Erőt, egészséget, sikerekben gazdag két évet és eredményes tevékenységet kíván a kolozsvári MPP elnöksége és az Erdélyi Polgár szerkesztősége!

Külön gratulálunk Csép Sándor és Simon Csaba uraknak az újraválasztásukért! Ugyancsak gratulálunk az új alelnöknek a László Győrgy úrnak is, hogy ebben a nehéz időszakban, elvállalta és tevékenységével gazdagítani akarja a Kolozs megyei MPP életét ! (Erdélyi Polgár)

Válaszmányi gyűlés lesz július 2010 júl.06-án

2010-07-01T13:14:00.002+03:00

MEGHIVÓ

2010 július 6-án, 17,30 órára tisztelettel összehívom a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezetének küldöttgyűlését. Helyszin: Kolozsvár, Főtér 23 szám G. Szabó Béla Galéria.

Tekintettel az előttünk álló feladatok fontosságára kérek minden helyi szervezeti elnököt, küldötteket elnökségi tagokat és tanácsosokat, hogy sziveskedjenek megjelenni.

Napirend:

- 1,- Megnyitó , jelenlét számbavétele
- 2,- Napirend ismertetése és elfogadása
- 3.- Tisztújító választás
- 4.- Egyebek

Kérem sziveskedjenek jelezni a küldöttgyűlésen való részvételüket Simon Csaba ügyvezető elnöknek (tel.0744562440, email: simoncsaba08@yahoo.com)

Tisztelettel Kolozsvár 2010 június 21

Csép Sándor, megyei elnök

Nyilatkozat

2010-06-22T20:55:00.000+03:00

Az MPP Kolozs Megyei Szervezetének

Nyilatkozata

Megelégedéssel és örömmel fogadtuk a hírt, hogy Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Romániába látogat és hogy ez egyben első hivatalos állami látogatása. Viszont csalódással és rosszallással vettük tudomásul, hogy programjából kimaradt a Magyar Polgári Párt országos vezetőségével való találkozása.

Mindez annál méltatlanabb ás megalázóbb gesztus volt számunkra,mert a két párt eszmei-erkölcsi alapja és politikai programja igen közel áll egymáshoz.

Nem tudjuk, ki tervezte meg Semjén Zsolt látogatásának programját, de érthetetlennek és sértőnek tartjuk, hogy az MPP-re nem terjedt ki figyelme akkor, amikor politikai és társadalmi szervezetek képviselőivel, egyházi vezetőkkel is találkozott.

A kérdésünk:miért?!

- Megjegyezzük, hogy a 2OO8-as választásokon az MPP-re leadott 1OO.OOO szavazattal 29 polgármester és alpolgármester, 5O8 önkormányzati képviselő nyert bizalmat. Hargita és Kovászna megyében az akkor csak pár hete bejegyzett és anyagi eszközökkel nem rendelkező MPP elnyerte a voksok 4O%-át.

Marad a kérdésünk:miért?!

Nem hinnénk, hogy Semjén Zsolt osztaná a politikai ellenfeleink által hangoztatott érveket, mint amilyen például az, hogy az MPP jelentéktelen formáció, hiszen tagadhatatlan, hogy azt a szavazat- többletet, amely Băsescu elnök újraválasztását eredményezte, ez a párt adta.

Továbbra is marad a fenti kérdés.

Az MPP Kolozs Megyei Szervezetének

elnöksége nevében:

Csép Sándor Simon Csaba

elnök ügyvezető elnök

Magyar Polgári Párt tisztségviselőinek találkozója Gyergyóújfaluban

2010-06-15T16:09:00.002+03:00

2010 június 14., hétfő

Gyergyóújfalu ad otthont annak a kétnapos rendezvénynek, melynek alkalmával a Magyar Polgári
Párt országos vezetősége, polgármesterei és alpolgármesterei, önkormányzati képviselők, helyi és
megyei szervezetek elnökségi tagjai találkoznak.
Az esemény időpontja 2010. június 18-19, meghívott vendég Kubatov Gábor, a FIDESZ -
Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója.
A rendezvény keretében kerül sor a Hargita megyei Küldöttgyűlés megtartására, melynek
napirendi pontját a Hargita Megyei Szervezet élén történő tisztújítás, az új megyei elnök
megválasztása képezi.

Az MPP segítene az RMDSZ-nek

2010-06-10T09:38:00.002+03:00

2010. június 9., szerda 1 http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/az-mpp-segitene-az-rmdsz-nek

A Magyar Polgári Párt támogatását ajánlotta fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, segíteni szeretnének az ország költségvetési problémáinak orvoslásában.

Szerdán délben sajtótájékoztatót tartott a polgáriak elnöke. Szász Jenő egy nyílt levelet mutatott meg a média képviselőinek, melyben együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg az RMDSZ-nek. Markó Bélát szólítják meg e levélben, felkérik, hogy fogadja el az MPP három pontban megfogalmazott javaslatát.
Az első pontban a közalkalmazottak 25%-os bércsökkentésének és a nyugdíjak 15%-os megvonásának elkerülését szeretnék, amit a helyi és megyei önkormányzatok költségvetési átvizsgálásával, pénzösszegek átcsoportosításával orvosolnának. Második pontban az RMDSZ-nek kiosztott kormánypénzek elosztását nem a Communitas Alapítvány által oldanák meg, hanem inkább egy politikailag független, szociális segélyezésben jártas személyen keresztül (pl. Bőjte Atya). A harmadik pontban pedig a ország aszimetrikus régiónként való felosztását javasolják, ami megszüntetné a mostani közigazgatás által igénybe vett nagy kiadásokat – 13 régióra osztanák fel az országot, nem pedig 41 megyére. Szász Jenő elmondása szerint az általa irányított párt mindezekben segít az RMDSZ-nek, és szakmai hátteret is adna.
Pál Gábor

Szász Jenő nyílt levél Markó Bélához

2010-06-10T09:36:00.000+03:00

Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Markó Béla elnök részére

Tisztelt Elnök Úr!

A választópolgárok akaratából 2008 óta az erdélyi magyarságnak kettős politikai képviselete van: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, mint kormányzó politikai erő, illetve a Magyar Polgári Párt, mint ellenzéki politikai erő.
Ez akkor is így van, ha Ön két esztendeje azzal taktikázik, hogy látványosan nem akar tudomást venni arról a tényről, hogy Önnek és pártjának a romániai magyarság felett gyakorolt tizennyolc esztendős politikai monopóliuma megszűnt, így nem akarja tudomásul venni a székelyföldi választópolgárok negyven százalékának akaratát sem. A valóságtól elzárkózó magatartása sok kárt okoz az erdélyi magyarságnak, ennek a magatartásnak például egyik fájó eredménye, hogy Marosvásárhelynek ma nincs magyar polgármestere, mert Ön és pártja gondolkodás nélkül elvetették a Magyar Polgári Párt azon javaslatát, amely biztosította volna, hogy Bölöni László visszaszerezze azt a polgármesteri széket, amit az RMDSZ a magyarságnak elveszített.
Bukaresti kormányzati szerepvállalásaival az RMDSZ 14 éven át egy hibás, az ország eladósításához vezető kormánypolitikának volt részese, most pedig abban segédkeznek, hogy a korábbi hibás politika árát népnyúzó kormányintézkedések révén a lakossággal fizettessék meg. Ezen felelőtlen politikájukkal az erdélyi magyar társadalom nagy részét, tanárainkat, egészségügyi dolgozóinkat, közalkalmazottainkat, nyugdíjasainkat, a falvaink népét mély megélhetési válságba sodorják.
Ebben a gazdasági-társadalmi vészhelyzetben, legalább most, a huszonnegyedik órában kérem, fontolják meg és fogadják el a Magyar Polgári Párt következő javaslatait:
1.)    Minden magyar irányítású helyi és megyei önkormányzatban 2010. június 30. napjáig haladéktalanul vizsgáljuk meg, hogy a helyi bevételekből, egyéb tartalékokból miként tudunk jogszerűen átcsoportosítani forrásokat arra, hogy az érintett önkormányzatok területén dolgozó közalkalmazottak, illetve nyugdíjasok részére egészben vagy részben pótoljuk a bércsökkentések okozta veszteségeket. Ebben a megoldáskeresésben a Magyar Polgári Párt felajánlja az RMDSZ-nek teljeskörű és feltétlen politikai együttműködését és támogatását!
2.)    A román kormány által az erdélyi magyarságnak szánt, de az RMDSZ által bitorolt, minden romániai magyar adófizető által befizetett adólejeiből képzett évi öt millió euró pénzügyi alapot a 2010-es és 2011-es években kizárólag szociális, ifjúságvédelmi és időseink támogatására fordítsuk oly módon, hogy a pénzügyi alap felhasználásáról ne a politika, hanem Böjte Csaba atya vezetésével egy köztiszteletnek örvendő, szociális segélyezésben jártas személyekből álló testület döntsön. Az RMDSZ fentiek szerint haladéktalanul kezdeményezze az erdélyi magyarságot megillető adólejek felhasználására vonatkozó kormányrendelet módosítását.
3.)    A Magyar Polgári Párt által kidolgozott asszimetrikus regionalizmus elvei alapján az RMDSZ kezdeményezze az ország új közigazgatási átszervezését, mely folyamat eredményeként a központi közigazgatás, a túlburjánzó bürokrácia a jelenlegihez képest egyharmadára csökkenhet és az így felszabaduló költségek tehermentesítik a központi költségvetést, illetve annak bér- és nyugdíjalapjait, így a nyugdíjasok és a közalkalmazottak visszakaphatják, amit Önök elvettek tőlük.. Mint ismeretes, a Magyar Polgári Párt a következő tizenkét régiót nevesítette: Észak-Moldva-Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Székelyföld és Bukarest. A Magyar Polgári Párt ebben a kérdéskörben is készen áll átfogó politikai és szakmai támogatást nyújtani az RMDSZ-nek.

Tisztelt Elnök Úr!

Amennyiben a jelenlegi súlyos helyzetben az RMDSZ-nek nincs készsége vagy képessége a fenti intézkedések megtételére, akkor kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Önök Bukarestben nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és, hogy bukaresti kormányzati jelenlétük nem használ, hanem árt az erdélyi magyarságnak.

Válaszát várva, tisztelettel

Szász Jenő
a Magyar Polgári Párt elnöke

Székelyudvarhely, 2010. június 8.

MPP-s gyűjtőakció árvízkárosultaknak

2010-06-10T09:33:00.002+03:00

2010 június 09., szerda

A Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete gyűjtést szervez a magyarországi árvízkárosultak megsegítésére. Fazakas Tibor, a párt országos alelnöke elmondta: kizárólag pénzbeli adományt várnak a Transilvania Bank következő bankszámlájára: MPP Háromszék-PCM Trei Scaune. RO68BTRL02101205A4435604. A gyűjtési kampány során a segíteni kívánókat a polgári alakulat székházaiban várják Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Baróton és Kovásznán, a többi településen pedig elsősorban az önkormányzati képviselők bonyolítják le az adományok regisztrációját.

— Székely Hirmondó

Közlemény

2010-06-10T09:32:00.003+03:00

A Magyar Polgári Párt megütközéssel és felháborodással vette tudomásul a maroshévízi Dr. Urmánczy Nándor Egyesület meghurcolását és alapszabályzatának a bíróság általi önkényes megváltoztatását. Rendőrállami módszereknek és letűnt időket idéző igazságszolgáltatási visszaéléseknek lehettünk szemtanúi az elmúlt időszakban, amikor az egyesület alapító tagjait zaklatták, nyomást gyakoroltak rájuk, hogy változtassák meg az egyesület alapszabályzatát, illetve – mikor ez nem sikerült! – önkényesen töröljék az egyesület céljai közül a székelyek önszerveződési és önkormányzati tevékenységének támogatását.
Megengedhetetlennek tartjuk, hogy három román civil szervezet kérésére egy bíróság beleavatkozzon egy szabályosan bejegyzett egyesület belügyeibe és meghatározza, hogy milyen célokat tűzhet ki maga elé mindaddig, amíg ezek a célok semmiféle jogszabályba nem ütköznek. A maroshévízi bíróság sajátosan értelmezte az alkotmányt, mi több, az ítélet indoklásában egy szó sem esik az egyesület tevékenységéről, arról viszont igen, hogy eleve be sem kellett volna jegyezni.
A Magyar Polgári Párt, mint a kisebbségi, közösségi jogok elkötelezett védelmezője elítéli a történteket és kifejezi abbéli reményét, hogy felül kerekedik a jogállamiság és a román igazságszolgáltatás helyrehozza a most elkövetett jogsértést.

a Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2010. június 8.

Budapesten tiltakozik Trianon miatt az SZNT

2010-06-01T19:47:00.000+03:00

2010. június 1.,

megjelent a http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/budapesten-tiltakozik-trianon-miatt-az-sznt

A Székely Nemzeti Tanács Budapestre utazik június 4-én, hogy tiltakozzon a trianoni békediktátum ellen. Kilencven évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a háborút lezáró „egyezményt”.

A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919–20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjét kívánták biztosítani. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul.

A magyarok szempontjából szomorú diktátum ellen tiltakoznak a Kárpát-medencében június 4–6. között, a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége pedig Budapestre utazik – mondta a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, az SZNT tagja, Kiss István. Szerinte Maros megyéből mintegy 70 utaznak.

Az MPP Maros megyei szervezetének szóvivője, Ölvedi Zsolt szerint nem nevezhetők szélsőségeseknek azok a magyarok, akik Budapesten elégedetlenségüket fejezik ki a trianoni diktátum ellen, mint ahogy azokat a románokat sem lehet elítélni, akik Besszarábia elvesztése miatt tiltakoznak.

[...].Gáspár Botond

Székelyudvarhely - Nem jutottak közös nevezőre a legelők ügyében

2010-06-01T19:39:00.000+03:00

2010. június 1., kedd Kedden reggel rendkívüli tanácsülést tartottak Székelyudvarhelyen. Mindössze egy napirendi pont volt a megvitatandó téma, mégpedig a város tulajdonában lévő legelők bérbeadása.

A csütörtöki, rendes havi tanácsülésén nem sikerült kiegyeznie a két tábornak, és kedden reggel sem jutottak közös nevezőre az udvarhelyi tanácsosok, így a 340 hektár területet nem adják kölcsönbe. Sebestyén Csaba, MPP-s tanácsos javasolta, hogy a város tulajdonában lévő legelőket mihamarabb adják bérbe, hogy arra lehessen kérni terület alapú támogatást. A szóban forgó szubvenció kérelmek leadási határideje május 27. volt, de egészen június 14-ig még igényelni lehet, azonban a pénzösszeg minden nap 1 százalékkal esik. Az MPP szerette volna, ha mihamarabb megoldódna az ügy, de a polgármesteri hivatal nem akar elesni a pénzösszegtől, így inkább saját maga igényli. A keddi tanácsülésen az Magyar Polgári Párt képviselői arra szavaztak, hogy adják bérbe mihamarabb a földterületeket, az RMDSZ viszont tartózkodott a kérdésben. 9–8 arányban nyert Sebestyén Csaba javaslata, azonban kétharmados többség kellett volna az elfogadáshoz, így nem sikerült továbbra sem kiegyezni a kérdésben. Mindkét fél továbbra is kiáll a véleménye mellett, amit sajtótájékoztatók és közlemények által adnak a város tudtára. Pál Gábor

Szász: Markóék nem osztogatnak, hanem fosztogatnak

2010-06-01T19:25:00.000+03:00

http://www.szekelyhon.ro/szekelyfold/udvarhelyszek/szasz-markoek-nem-osztogatnak-hanem-fosztogatnak
2010. június 1., kedd

Kedden, június 1-jén délben sajtótájékoztatót tartott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, melyen elmondta, örül, hogy Magyarországon a Fidesz kormányra került, és parlamenti többségével elfogadtatta a kettős állampolgárság jogszabályozásának módosítását, de Markó Béla nyilatkozatával nem ért egyet.

Szász Jenő kiemelte, „üdvözli a tiszta beszédet” Markó Béla részéről, miszerint az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, Románia miniszterelnök-helyetteseként neki most nem az a legnagyobb problémája, hogy kérje a magyar állampolgárságot, egyelőre még nem tudja, hogy fogja igényelni, vagy sem. A polgári párt elnöke továbbá közölte, hogy jobb lenne, ha a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Markó Bélával együtt kivonulna a kormányzásból, amíg ilyen kijelentéseket tesz. Szász szerint a rendszerváltás után az RMDSZ jóformán nem ért el semmit, segítve ezzel az ország tönkremenését. Jelenleg inkább az autonómia kérdését kellene erőltesse, ha már a kormányon van.

Szász Jenő a jelenlegi gazdasági válság orvoslását az ország decentralizációjában látja, szerinte a központi hatalmakat le kellene rombolni, és az országot a 41 megye helyett 13 autonóm régióra kellene osztani. Így lehetne segíteni az adminisztrációra fordított költségek visszaszorításán. Szász az RMDSZ-t tettestársként említi a román kormányban, hogy a közalkalmazotti fizetéseket és a nyugdíjakat le akarja csökkenteni: „Markóék nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” – hangsúlyozta a pártelnök. Szász továbbá azt is elmondta, meg kellene vizsgálni, hogy a magyar államtól kapott pénzeket az RMDSZ hogyan kezelte, vannak kérdéses ügyek: olyan példával állt elő, hogy egy bizonyos pénzösszeget a bukaresti kormánynál is elszámoltatott és a magyaroknál is. Pál Gábor

Közlemény

2010-06-01T15:07:00.003+03:00

A Magyar Polgári Párt elnöksége, emlékezve az igazságtalan, a magyar nemzetet szétdaraboló és tagjait idegen államok fennhatósága alá kényszerítő, 1920. június 4.-én aláírt trianoni békediktátumra, elismeréssel és megelégedéssel veszi tudomásul a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételét.

A XX. század legnagyobb magyar tragédiája mérhetetlen szenvedést és küzdelmet rótt a magyar nemzet minden egyes tagjára. A történelmi csapásból magunkhoz térve - lelki, szellemi és gazdasági erőforrásainkat mozgósítva - megerősödve éltük túl a múlt század minden egyes történelmi kihívását.

Az erdélyi magyarság megmaradását, minden irányú gyarapodását és fejlődését szavatoló különböző autonómia-formák elkötelezett híveiként és harcosaiként, elismeréssel és elégtétellel üdvözöljük a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel egyértelmű és határozott szövegét a közösségi autonómia-formák támogatására.
A Magyar Polgári Párt a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség természetes szövetségeseként, az együtt gondolkodás és a közös munka jegyében, a Nemzeti Összetartozást a mindennapok gyakorlataként megélve, az európai értékeket és módszertant szem előtt tartva, minden jóhiszemű és jót akaró nép vagy közösség képviselőjével együtt dolgozva azon lesz, hogy egyenlő partnerként együttműködve sikerüljön kidolgozni, felépíteni és megélni a XXI. - századi Kárpát-medencei közös jövőt.

A Magyar Polgári Párt elnöksége

Székelyudvarhely, 2010 május 31.

Májusban a Kolozs megyei MPP tisztújjító gyűléseket akar tartani!

2010-05-07T00:03:00.002+03:00

Amint Simon Csaba ügyvezető elnök úr már az áprilisi küldöttgyűlésen is bejelentette: a májusi hónap folyamán tisztújításra kerül sor több alapszervezetnél és a megyei elnökséget is meg kell erősíteni, amiért választmányi gyűlés megtartására is sor kerül, mivel a kétéves mandátum a vége felé közeledik.

A megyei alapszervezetek áprilisi küldöttgyűlésen tevékenységi beszámolókat tartottak. Mondhatni, hogy a régi tagok helyébe újak léptek és erősödni látszik a Kolozs megyei polgári párt.

A megyei szinten több új alapszervezet is alakult a régiek mellé, így a tagság száma is növekedett, ez mindenképpen az utóbbi év tevékenységének is betudható, hiszen a kolozsvári alapszervezet jócskán besegített a megyének.

Itt kell megemlíteni, hogy több szakosztály mellé a ifjúsági szervezet illetve a női alapszervezetet is sikerült megalakítani, amelyeknek fő irányítója Csép Sándor megyei szervezet elnöke volt.

A taglétszám növekedése mindenképpen az eddigi tevékenységek hasznosságát mutatja.

Az OT-n elfogadott határozatok értelmében kialakítottuk a szomszédos megyei szervezetekkel a közös projektek elindítását is! Itt említenénk meg a Szatmár, Máramaros és legutóbb a Szilágy megyei szervezetekkel elkezdett tevékenységeket. Ezek alapkövei lettek a szórványfejlesztési programunknak is.

A Kolozsváron tanuló diákok kérésére elkezdődött a diák alapszervezet megalakítása is.

A megyei választások után a Kolozs megyei MPP vezetőségére új feladatként napirenden kell tartsa a külföldi - főleg a magyarországi - testvérpártokkal való kapcsolatokat, hiszen az eddigi munka eredménye meghozta gyümölcsét - új perspektívák nyíltak a FIDESZ kétharmados győzelme után! (Erdélyi Polgár)

Orbán-kormány – a majdnem teljes lista

2010-05-03T09:32:00.001+03:00

Megjelent a Hirkeresõ.ro ban a HetiVálasz nyomán 2010. május 02., vasárnap,

Nyolc miniszter, 23 államtitkár neve szerepel a Heti Válasz internetes kiadásának vasárnap közzétett "szinte teljes" kormánylistáján (három államtitkár neve egyelőre ismeretlen). A nyolc miniszter: Navracsics Tibor (közigazgatás, igazságügy), Réthelyi Miklós (nemzeti erőforrások), Fazekas Sándor (földművelésügy) Martonyi János (külügy), Matolcsy György (gazdaságfejlesztés), Pintér Sándor (belügy), Hende Csaba, (honvédelem) és Fellegi Tamás (vagyongazdálkodás).

Mindössze három államtitkár neve hiányzik a HetiVálasz.hu vasárnap közölt kormánylistájáról, továbbá homályban marad, milyen szervezeti rendszerben fogják ellátni a jelenlegi Pénzügyminisztérium feladatkörét. Íme a lista:

MINISZTERELNÖK: Orbán Viktor

MINISZTERELNÖK-HELYETTES: Navracsics Tibor (kancellária)
KABINETFŐNÖK: Varga Mihály
MINISZTERELNÖK-HELYETTES: Semjén Zsolt (nemzetpolitika, egyházügyek)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (kancellária)
MINISZTER: Navracsics Tibor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Rétvári Bence
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Gál András Levente
ÁLLAMTITKÁROK: Répássy Róbert (igazságügy), Balog Zoltán (romaintegráció, kisebbségek), Kovács Zoltán (kormányzati kommunikáció)
Nemzeti Erőforrások Minisztériuma (a tárca neve még változhat)
MINISZTER: Réthelyi Miklós
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Halász János
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Jávor András
ÁLLAMTITKÁROK: Szócska Miklós (egészségügy), Soltész Miklós (szociális terület), Hoffmann Rózsa (oktatás), Szőcs Géza (kultúra)
Földművelésügyi Minisztérium
MINISZTER: Fazekas Sándor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Ángyán József
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Farkas Imre
ÁLLAMTITKÁR: Czerván György
Külügyminisztérium
MINISZTER: Martonyi János
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Németh Zsolt
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Bába Iván
ÁLLAMTITKÁR: Győri Enikő (uniós ügyek)
Nemzeti Gazdaságfejlesztési Minisztérium (a tárca neve még változhat)
MINISZTER: Matolcsy György
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Domonkos László
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Nagy Róza
ÁLLAMTITKÁR: Cséfalvay Zoltán (gazdasági stratégia)
Belügyminisztérium
MINISZTER: Pintér Sándor
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: ?
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Felkai László
ÁLLAMTITKÁR: ?
Honvédelmi Minisztérium
MINISZTER: Hende Csaba
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Simicskó István
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: ?
ÁLLAMTITKÁR: Fodor Lajos
Nemzeti Vagyongazdálkodási Minisztérium
MINISZTER: Fellegi Tamás
PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁR: Fónagy János
KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: Vízkelety Mariann
ÁLLAMTITKÁROK: Nyitrai Zsolt (informatika), Bencsik János (energetika)
hvg.hu/HetiVálasz.hu

Megjegyzés:

Kovács Zoltán, a debreceni közgyűlés és városháza kommunikációjának irányítója lesz Navracsics Tibor kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Mint a Debrecen Online portálnak kifejtette, új szerepkörében a kormányzat belső és külső kommunikációját kell megszerveznie és összehangolnia, valamint irányítania kell a napi és „stratégiai” kommunikációt.

Kovács Zoltán 41 éves, Abaújszántón született. Nős, két lány édesapja – számol be a deol.hu A Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1993-ban szerzett történészi, majd a Közép-európai Egyetemen (CEU) MA diplomát.

Fotó: deol.hu

Az Oxfordi Egyetem Queen’s College-ában 1994-1995-ben, a Londoni Egyetem University College-ában pedig 1996-ban végez tanulmányokat. 1997-ben a Woodrow Wilson Center (Washington, D.C.) hallgatója.

A Miskolci Egyetem Egyetemes Történeti Tanszékén 1999 és 2003 között egyetemi tanársegéd, majd egyetemi adjunktus. 2001-ben a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetében, 2002-ben a Közép-európai Egyetemen (CEU) szerez PhD-fokozatot. 2004-től a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi adjunktusa. 2003-2006 között a Debreceni Disputa kulturális közéleti folyóirat egyik (alapító)szerkesztője --tájékoztat többek között a deol.hu tudósítása.hvg.hu/deol.hu

Közlemény

2010-04-30T09:56:00.000+03:00

Magyar Polgári Párt megelégedéssel és örömmel vette tudomásul a 2010. április 25.-i magyarországi választások második fordulójának eredményeit. Tagsága és szimpatizánsai nevében gratulációját fejezi ki a kétharmados többséget nyert Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek és Orbán Viktor úrnak, mint testvéri és természetes szövetségesének.
Meggyőződésünk, hogy a kétharmados többség birtokában a Fidesz – KDNP szövetség egy olyan – mindenféle politikai alkutól és kompromisszumtól mentes – kormányt tud felállítani, amely a nemzeti ügyeink iránti elkötelezettség és a Kárpát-medencei magyar sorsközösség mentén eleget tud tenni történelmi feladatának.

a Magyar Polgári Párt sajtóirodája

Székelyudvarhely, 2010. április 26.

Orbán Viktor elfogadta Sólyom felkérését

2010-04-28T17:27:00.001+03:00

A Duna TV nyomán megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. április 28., 13:05 ]

Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelötjét fogja kormányfővé jelölni Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén. Az államfő ezt szerdán, a Sándor-palotában jelentette be.
Az államfő, miután közel húsz percet tárgyalt a Fidesz elnökével úgy fogalmazott: a választói akarat most fordul át nagyon komoly alkotmányjogi eseményekbe, amelynek egyik része az Országgyűlés, a másik pedig a kormány megalakulása. Az összes ilyen esemény a demokrácia ünnepe – tette hozzá.
Az Országgyűlés alakuló ülését május 14-ére kívánja összehívni, ahol javaslatot tesz a jövendő miniszterelnök személyére. Az elnök azt a személyt javasolhatja miniszterelnöknek, aki megfelelő parlamenti támogatást tud biztosítani a kormányzáshoz – mutatott rá.
Mint fogalmazott, Magyarországon egy ilyen ember van, a választásokon győztes Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor.
Hozzátette, megkérdezte Orbán Viktort, hogy rendelkezik-e elég parlamenti támogatással a kormányzáshoz, és a Fidesz elnöke igennel felelt, mint ahogy arra is, hogy hajlandó-e a kormányzásra.
Az államfő kijelentette: az Országgyűlés alakuló ülésén Orbán Viktort fogja miniszterelnökké jelölni. Aki az alakuló ülésen a miniszterelnök-jelölt ismerteti a kormányprogramot, majd a parlament egyszerre szavaz majd az ő miniszterelnökké választásáról és a kormányprogramról is – ismertette.
Ezután a kormányfő javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a miniszterek személyére, az államfő pedig kinevezi azokat – fejtette ki.
Sólyom László nyilatkozata végén azt hangsúlyozta: rendkívüli örömére szolgál, hogy „elnökként ebben a nagyon fontos procedúrában közreműködhet”.
Az államfő nyilatkozata után Orbán Viktor azt hangsúlyozta: bár a választóktól kapott felhatalmazás kétségkívül jelentős, hiszen több mint kétharmados, a Fidesz elnökének szándékai szerint a leendő kormány Magyarország háromharmadát fogja majd szolgálni a munkájával.
A Fidesz-KDNP kormányfőjelöltje bejelentette, eleget tesz az államfő kormányalakítási tárgyalások megkezdésére vonatkozó felkérésének. „A kérdéseire egyértelmű és jól hallható igen válaszokat adtam, ami azt jelenti, hogy ezt a felkérést elfogadtam, és a legnagyobb örömmel teszek neki eleget” – mondta.
Közölte: kifejezte mind a maga, mind pedig a Fidesznek és a KDNP-nek az államfő iránti nagyrabecsülését, „amely abból táplálkozik, hogy az elmúlt nehéz esztendőkben a köztársasági elnök rendkívül sokat tett a magyar demokrácia minőségének megőrzéséért, egyáltalán létezéséért”. Ezért is megkülönböztetett tisztelet számára – folytatta -, hogy éppen Sólyom Lászlótól kaphatja meg ezt a felkérést.
A kormányfői poszt várományosa úgy fogalmazott, a megbeszélésen „nem hagyta homályban” azokat a szándékokat sem, amelyek vezetni fogják majd a megalakuló kabinet lépéseit.
Megerősítette korábbi bejelentését, hogy a következő napokban nemzeti konzultációs heteket indítanak, amelyek szerinte módot adnak arra, hogy a legfontosabb kérdésekben „nyíltan, egyenesen és őszintén” tudjanak szót váltani a választókkal.
Orbán Viktor „a rendszerváltásban részt vett szereplők iránti tiszteletet megadva” elmondta az elnöknek: nem a rendszerváltás élharcosai tehetnek arról, hogy az elmúlt nyolc év során a magyar demokrácia oda jutott, ahova jutott, s a választók arra kényszerültek, hogy egy példátlan összefogással ne egyszerűen egy új kormányt válasszanak, hanem lezárjanak, megdöntsenek egy politikai rendszert, és helyette egy újat alapítsanak.
Hangsúlyozta, mindent meg fog tenni azért, hogy a rendszerváltás értékeit megőrizve a nemzeti együttműködés rendszerét, elvét és értékeit követő új politikai és gazdasági rendszer jöjjön létre Magyarországon a következő évek munkájának eredményeképpen.
„Köszönetet mondok a magyar választópolgároknak a ránk leadott támogató szavazatokért, és köszönetet mondok Magyarország polgárainak azért, amiért újra jó érzés Magyarországon magyarnak lenni” – zárta sajtónyilatkozatát a leendő kormányfő.
Orbán Viktor Varga Mihály és Szijjártó Péter társaságában érkezett meg tíz óra előtt nem sokkal a Sándor-palotába.
Az MTI fideszes forrásokból úgy tudja, nem véletlen, hogy éppen ők kísérték el a pártelnököt, ennek – mint fogalmaztak – „önmagán túlmutató jelentősége” van.
Az MTI információi szerint Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki kabinetjének vezetője a kormányfő személyes szóvivője lehet, Varga Mihály alelnök pedig miniszterelnök-helyettesként dolgozhat majd az újonnan felálló kabinetben.
A Fidesz-KDNP vasárnap este, a 2010-es országgyűlési választások második fordulóján megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László vasárnap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontban kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Mint mondta, az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Közölte, a választás eredménye egyértelmű, a győztes párt, a Fidesz-KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.Duna Tv

Erdélyiek is lesznek a magyar kormány tagjai között
Megjelent az Erdély Ma-ba[ 2010. április 28., 17:03 ]

Gál Kinga és Orbán Viktor

Erdélyi származású magyarok is esélyesek arra, hogy helyet kapjanak a magyar kormányban – írta az Adevărul. A bukaresti napilap egész újságoldalt betöltő írásában három személyt mutat be: Martonyi Jánost mint leendő külügyminisztert, Gál Kingát, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó hivatal esélyes vezetőjét, valamint Szőcs Gézát, a kulturális tárca államtitkári posztjának várományosát. A bukaresti lap szerint három személyben az a közös, hogy mindhárman kötődnek Kolozsvárhoz.
A cikk felidézi, hogy Szőcs Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt főtitkáraként a Ceauşescu-időszakban üldözték és hogy az RMDSZ annak idején vizsgálatot indított ellene a szövetség pénzeinek „hűtlen kezelése" miatt. Végül az utóbbiban Szőcs Géza vétlennek bizonyult.
A magyarországi választásokkal a bukaresti napilapok közül még a Ziarul Financiar foglalkozott ezen a napon, de már csak rövid tudósításban az Orbán Viktor által két nappal korábbi sajtóértekezletén elmondottakról. A címben a lap azt írja: „Az új budapesti kormányfő felemeli hangját az EU-val és az IMF-el szemben." MTI

Gúzsba kötve is táncolni kell. 2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés

2010-04-26T16:11:00.005+03:00

Népújság 2010 ápr.26.

2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés

Menet közben szállt fel az RMDSZ a vonatra, hiszen koalíciós partnere korábban is hatalmon volt, menet közben kellett kialakítania álláspontját, de még így is jó munkát végeztek az RMDSZ kormányzati tisztségviselôi, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek szombati országos találkozóján. A nemzeti színház nagyterme túlságosan tágasnak tûnt a jelenlevôk számához képest, de az ülésvezeto Tánczos Barna dilemmájára, aki a foghíjas terem láttán azt kérdezte, hogy vajon "a terem nagy, vagy mi vagyunk kevesen?", az elnök azt válaszolta, hogy a terem nagy.

Markó szerint Romániában a kormányzati munkát kétféleképpen lehet szemlélni. Egyfelôl úgy, hogy a kormányzati, önkormányzati eszközöket felhasználva mûködtetik az önkormányzatokat, a kormányt, az intézményeket, másfelôl úgy is, hogy modernizálják, átalakítják, megváltoztatják azokat.

Félúton a kisebbségi jogok biztosítása terén

Mint mondta, az RMDSZ ez utóbbira vállalkozott, ezt tekinti kötelességének kormányban és az önkormányzatokban. Figyelmeztetett, nem lehet csak szinten maradásról beszélni, a megszorítások ellenére is "oda kell hatni, hogy céljaink ne dôljenek dugába". "Gúzsba kötve táncolunk, de akkor is táncolni kell, ha változtatni akarunk", kormányban, önkormányzatokban, s meg kell próbálni a parlamentben 7 százalékból 50 százalékot "kimatematikázni" – tette hozzá.

A jelenlegi idôszak legnagyobb kihívásának a decentralizációt nevezte, amellyel ugyan "újabb problémákat, nyûgöket suvasztanak a polgármesterek nyakába", de úgy próbálják intézni, hogy pénz is legyen hozzá. 2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés: a decentralizációt akkor is vállalni kell, ha gondot okoz, mert "legfôbb céljainkhoz kerülünk közelebb, ahhoz, hogy a magyar közösség helyben dönthessen saját problémáiról". Kiemelten szólt az oktatás és az egészségügy decentralizációjáról, külön kitért a kisebbségi jogok kérdésére, s mint mondta, teljes körû közigazgatási reformra, az ország berendezkedésének újragondolására van szükség. Kijelentette: a kisebbségi jogok terén "még csak félúton vagyunk". Ugyanakkor az RMDSZ bírálóinak üzente, "kis lépésekkel dolgozunk, de megyünk elôre, nem állunk és álmodunk nagy lépésekrôl".

Cinikus és "igazi" válasz

A továbbiakban az alkotmánymódosítás kapcsán adott egyfelôl cinikus választ azoknak, akik "óriási árulásról beszélnek", megkérdezve, miért nem dolgoztak novemberben azon, hogy a referendum során a magyarság ne szavazzon az egykamarás parlamentre és a képviselôk számának 300-ra való csökkentésére. Ezzel szemben az "igazi" válasza az volt, hogy az RMDSZ eleve nem értett egyet ezzel, szükség van felsőházra, amely a megyék, a régiók képviselete lehetne, kisebb létszámmal. Hozzátette, kiábrándítja, hogy arra nem figyeltek oda, hogy az RMDSZ bevitte, hogy az állami hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel az identitásukról szóló döntésekben. Fontos kitételnek nevezte, amelyre rá lehet építeni a kulturális autonómiát.

Egyértelmû, világos kommunikációra van szükség

Takács Csaba ügyvezetô elnök arról beszélt, hogy fontos az önkormányzatok véleménye az RMDSZ-rôl, mert a polgármesterek, megyei tanácselnökök a települések elsô számú politikusai, s az RMDSZ felelôssége komfortosabb, élhetôbb életet teremteni a magyar közösségnek. Ezért, ha az RMDSZ-t nem erôsítik, azzal a magyarságot gyengítik, mondta, hozzátéve, hogy ott veszíti el a bizalmat az RMDSZ, ahol nem tud jövôképet felmutatni. Ezért fontos az állandó kommunikáció, amely egyértelmû és világos kell legyen. Rámutatott: a tulipán sok politikust juttatott helyzetbe, szükség van helyi kezdeményezésekre, rátermett polgármesterekre, tanácsosokra, de szükség van a parlamenti és kormányzati tisztségviselôkre is.

Decentralizáció a kultúrában

Kelemen Hunor mûvelôdési miniszter a mûemlékvédelmet nevezte kiemelt prioritásnak. Véleménye szerint a tárca számára az örökségvédelmi törvénykönyv lesz a 2010-es év legnagyobb kihívása. Az örökségvédelemrôl jelenleg négy-öt törvény rendelkezik, ezt egyetlen törvénykönyvbe kívánják foglalni, amely kizárja az átfedéseket, és pótolja a hiányokat. Másrészt erôsíteni szándékszanak a szankciókat, hisz az elmúlt húsz évben sok területen volt rongálás, fôleg az épített örökség területén, amelyet leállítani, megfékezni szinte lehetetlen, mert nem léteznek olyan szankciók, amelyek elriasztanák a spekulánsokat.

Beszélt a pályázati lehetôségekrôl, a kulturális programok támogatásáról. Az örökségvédelem és a kortárs kultúra, a kortárs értékek támogatására fordítanak figyelmet, támogatnak olyan nagylélegzetû programokat, amelyek túllépnek egy település határain, kezdve a marosvásárhelyi filmfesztiváltól a nagyváradi Varadinumig vagy a csíki régizene-fesztiválig. A decentralizáció egyik lépése, hogy a megyei kulturális igazgatóságok örökségvédelmi szakfelügyelôségekké alakulnak.

Pályázati lehetôségek

Borbély László környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy egyelôre értelmét látják, hogy a PD-L-vel együtt kormányozzanak. Ugyanakkor elmondta, hogy egy "szétzilált" minisztériumot talált, amely a tavaly nem volt képes elkölteni a rendelkezésére álló pénzt, s visszaadta a költségvetésnek, amelyet "pontra tettek és elindítottak az úton, hogy Románia komolyan vegye az Európai Unió és a jóérzés szabályait". Felkérte a polgármestereket, figyeljenek oda a környezetre és hosszan sorolta, milyen programok és pályázati lehetôségek állnak az önkormányzatok rendelkezésére. Beszélt egyebek között a roncsautó-programról, a traktorok és haszongépek hasznosításáról, a parkosításról, a zöldház programról, szemétgazdálkodásról, újrahasznosítható energiákról. Fontosnak nevezte, hogy valós információkat adjanak át az önkormányzatoknak, s arra biztatta a jelenlevôket, figyeljenek oda a pályázatokra, éljenek a pályázati lehetôségekkel, mert "senki nem segít nekünk, ha mi nem segítünk", illetve, hogy "nincs erônk, ha nem vagyunk kormányon".

Hatékony menedzsmentet Bukarestbôl nem lehet megvalósítani

Cseke Attila egészségügyi miniszter ismertette a decentralizáció elveit és lépéseit, ugyanis, mint mondta, az elmúlt évek alatt mindenki decentralizált, de nem történt semmi, még mindig "kétfejû" a rendszer. A 435 kórházat említette, ahol az épületek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a menedzsert azonban a miniszter nevezi ki. A decentralizáció során a szubszidiaritás, a problémamegoldás és felelôsség elvét követi, a lépések közül elsôként az igazgatók számának csökkentését nevezte meg, majd a pontértékek kiegyenlítésérôl, az ágyszám- leépítésrôl, a menedzsment átruházásáról beszélt. A decentralizáció fontosságát sommásan így összegezte: azért van szükség rá, "hogy egyszer már ne legyen fontos Bukarestben lennünk. Ne azért tudjunk beleszólni, mert éppen magyar az egészségügyi miniszter". Hangsúlyozta: a döntéseket közelebb kell hozni a közösségekhez, hatékony menedzsmentet Bukarestbôl nem lehet megvalósítani.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben decentralizációról beszélünk, egyes minisztériumokban kemény centralizáció folyik. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, az SZKT elnöke arra figyelmeztette kollégáit, hogy "legyen fülünk meghallani a közösség hangját".

A polgármesterek elsôsorban a mezôgazdasági kifizetések és támogatások késésére, szakember-hiányra panaszkodtak, de érdeklôdtek a mûemlékvédelem, az önkormányzatok és a családorvosok közötti viszony, a különbözô pályázatok iránt. Másik probléma a mezôgazdasági területek visszaszolgáltatása, a kiskorú gyermekek külföldi utaztatása, az uniós pályázatok elbírálása volt, illetve, hogy többmillió eurót "raktak föld alá" sok helyen, vagyis elkészültek a víz- és csatornahálózatok, azonban az úthálózat közben tönkrement, a helyzet tarthatatlanná vált. Egyes polgármesterek szerint az RMDSZ is hibás ezért a helyzetért, és kérték, hassanak koalíciós partnerükre, hogy a kormány teljesítse finanszírozási kötelezettségeit.

A kormányzati szakpolitikákról- támogatásokról Haschi András-Péter mezôgazdasági, Borbély Károly gazdasági, illetve Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára beszélt.
Megjegyzés
A fenti cikk a marosvásárhelyi "Népújság"-ban számában jelent meg és azért került ide, hogy láthassák más megyebeliek is, hogy a szövetségiek úgy tesznek mintha nem a kormány tagjai lennének, hanem egy fajta választási kampányt elején tétováznának.
Teszik ezt talán azért is, hogy továbbra is azt tudatosítsák, hogy ha nem lennének kormányon, akkor nem lehetséges semmit sem tenniük...

A pályáztatás a polgármesteri hivatalokban, mint eszköz és nem mint cél kell legyen ! Hasonlóan a csatorna- és vízhálózatok elhelyezése nem egy olyan volt, amivel "a föld alá dugtak sok eurót", hanem egy olyan dolog, ami kötelezõ minden EU-s tagállam részére, s aminek a visszatérülési ideje hosszú!
A vidéken élõknek tudniuk kell, hogy az ilyen típusú szolgáltatásért használati díjat kell fizetni, ugyanúgy mint a szemét eltakarításáért vagy annak elszállításáért is. Olyan szolgátatás, amely a köztisztaság része és nem valakiknek a rögeszméje.
A vidék tisztasága elõírás és nem egy fajta kötelezõ rossz!
Turizmusról álmodunk, de nem akarjuk megteremteni annak feltételeit, erdélyi falvainkban sok helyen vannak illegális szemét lerakók, a patakok zöme szemetes. Sok helyen pedig a házak környéke sem tiszta, s ezt nem lehet az öregedõ falu kontójára írni...

Nem ildomos a választőkat félrevezetni, mert Románia ugyan kapott hosszabítást a felszíni és földalatti vizek problémájának a megoldására: pontosítva egészen 2015-ig , de azután már jön a bűntetés és az nem kicsi! (Erdélyi Polgár)

A Fidesz-KDNP-nek 263 mandátummal kétharmada van az Országgyűlésben

2010-04-25T23:08:00.000+03:00

A MNO alapján megjelent az Erdély ma-ban [2010. április 25., 21:44 ]

97,43 százalékos feldolgozottság szerint a Fidesz–KDNP-nek 67,88 százaléka van az Országgyűlésben, azaz megvan a kétharmados többsége. A jelenlegi állás szerint a Fidesz–KDNP-nek 263, az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, az LMP-nek 16 képviselője van. Rajtuk kívül egy független jelölt szerzett mandátumot.

Az eddigi előzetes eredmények szerint a 176 egyéni kerületből a Fidesz–KDNP-szövetség 173-at, az MSZP 2-t nyert meg. Molnár Oszkár független jelölt az edelényi választókerületben szerzett mandátumot.mno.hu

Az MSZP elnöksége felajánlotta a lemondását, Lendvai lemondott

[ 2010. április 25., 22:22 ]

A választási eredmények ismeretében Lendvai Ildikó megköszönte a több mint egymillió választó kitartását, és szavazatát, gratulált a Fidesznek a kétharmados győzelemhez.

Az eredmények tükrében kijelentette: a párt vezetése levonja a konzekvenciát a választsok eredménye alapján. Bejelentette: lemond az elnöki posztról, és az elnökség is felajánlja lemondását.

Lendvai Ildikó kifejtette: május végére, június elejére összehívják a kongresszust, mely új elnököt választ, értékel, meghatározza a stratégiát és a szervezetekben folyó konzultációk alapján új tisztújítási időpontot alakít ki. Duna Televízió

Magyarország választott

2010-04-13T11:21:00.004+03:00

Négy párt jutott a parlamentbe

Megjelent az MTI nyomán Nyugati Jelen-be Hétfõ, 2010. április 12., 08.46

A területi listákra leadott szavazatok 98,9 százalékos feldolgozottságánál 4 párt – FIDESZ-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP - lépi át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt. Valamennyi területi listát a Fidesz-KDNP nyerte meg az első fordulóban. Az MSZP 11, a Jobbik 9 területi listán lett második. Az Országos Választási Iroda honlapja szerint (23.10-kor) 265 mandátumot osztottak ki, ebből 206 a Fidesz-KDNP-é. Az MSZP 28, a Jobbik 26, a Lehet Más a Politika 5 mandátumhoz jutott. A Fidesz-KDNP 119 egyéni és 87 területi listás mandátumot kapott. A három másik párt csak a területi listákról jutott képviselői helyekhez.

A Fidesz-KDNP négy területi listán - Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok - kevesebb szavazatot kapott, mint 50 százalék. A legkevesebb voksot - 45,71 százalék - Heves megyében szerezte a pártszövetség. Két megyében - Bács-Kiskun és Vas - a szavazatok több mint 60 százalékát kapta a Fidesz-KDNP. A legnagyobb arányban - 62,86 százalék - Vas megyében nyert.

Az MSZP Budapesten, valamint Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Baranya, Csongrád, Fejér, Győr és Veszprém megyében lett második. A többi területi lista második helyezettje a Jobbik.

A Lehet Más a Politika Budapesten szerepel a legjobban, 12,75 százalékkal harmadik lett a Jobbik előtt.

A területi listákra leadott szavazatok 99,47 százalékos feldolgozottságánál 4 párt – Fidesz-KDNP, MSZP, Jobbik, LMP - lépi át az ötszázalékos országgyűlési küszöböt.

1. FIDESZ-KDNP (52,76 százalék, 2.679.344 szavazat)
2. MSZP (19,31 százalék, 980.484 szavazat)
3. Jobbik (16,69 százalék, 847.591 szavazat)
4. LMP (7,43 százalék, 377.317 szavazat)
5. MDF (2,66 százalék, 134.882 szavazat)
6. CM (0,90 százalék, 45.493 szavazat)
7. MUNKÁSPÁRT (0,11 százalék, 5.588 szavazat)
8. MSZDP (0,08 százalék, 4.105 szavazat)
9. ÖP (0,05 százalék, 2.715 szavazat)
10. MIÉP (0,03 százalék, 1.278 szavazat)

Közlemény

A Magyar Polgári Párt megelégedéssel és örömmel vette tudomásul a 2010. április 11.-i magyarországi választások eredményét, tagsága és szimpatizánsai nevében gratulációját fejezi ki a választásokon nyertes Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek, illetve annak elnökének, Orbán Viktor Úrnak.

Meggyőződésünk, hogy az elmúlt nyolc év meg nem tett vagy elhibázott intézkedései helyét átveszi egy új magyar nemzetpolitika, mely a határokon átívelő nemzetegyesítés jegyében fogan.

A feladat, az esély és a felelősség, mely a Kárpát-medencei magyar közösség, politikai és közéleti szerepet vállalók, társadalmi szervezetek, önkormányzatok és országos kormányzó erők előtt áll, történelmi.

A Fidesz és a Magyar Polgári Párt politikai szövetségének és együttműködésének alapja, miszerint csak egységes, Kárpát-medencei magyar nemzet- és sorsközösség létezik, mindannyiunk felelősségét jelzi és egy összehangolt, az EU integrációval egyirányú cselekvést feltételez.

A Magyar Polgári Párt a közös jövőkép, egymás megbecsülése és tisztelete, a nemzeti ügyeink iránti elkötelezettség jegyében továbbra is a Fidesz-t tekinti testvéri és természetes szövetségesének, ugyanakkor együttműködik minden olyan Kárpát-medencei politikai szereplővel, aki a nemzet sorsa iránt valóban elkötelezett.

Farkas Csaba

a Magyar Polgári Párt alelnöke

Székelyudvarhely 2010. április 13.

Szász Jenő válasza Tőkés Lászlónak

2010-04-09T02:09:00.000+03:00

Megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. április 08., 17:41 ] [787]

Tisztelt Képviselő Úr!

Miután Ön nyílt levélben fordult az MPP tisztségviselőihez, illendőnek érzem, mint az MPP egyik országos tisztségviselője, hogy nyílt választ adjak a levelében foglaltakra.

Örülök, hogy elismeri a választás szabadságának a szükségességét és lehetőségét az erdélyi magyar politikiai közéletben. Ön személy szerint egy esztendővel ezelőtt élt is a választás szabadságával és különalkut kötött Markó Bélával, így annak az RMDSZ-nek lett az europarlamenti képviselője, amelyet amúgy a politikai képviselettel való visszaéléssel vádol. Ön egy esztendővel ezelőtt becsapta a választás szabadságáért küzdő erdélyi magyar embereket. Ön erkölcsi önfelmentésként egy esztendővel ezelőtt már bukottnak minősítette a Magyar Polgári Pártot, amire az alkutársa, Markó Béla, azzal erősített rá, hogy Önnel együtt úgymond majd lefedik az „MPP kis szegmensét”. Az Ön politikai hűtlensége után, az Ön jogilag nem létező szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, egy esztendeje politikai ellenségének tekinti a Magyar Polgári Pártot, és ott árt neki, ahol tud. Önnek, egy esztendeje, nem a Magyar Polgári Párttal kellene leszámolnia, hanem saját lelkiismeretével kellene elszámolnia.

Legutóbb, Markó Bélával, alkutársával együtt, távolmaradtak a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről is, és az EMNT azt üzente nekünk, a nagygyűlés résztvevőinek, hogy a „nemzeti nagyfene dülleszti a mellünket”.

Ezek után, Önnek nincs lehetősége, nekünk pedig nincs szükségünk arra, Tisztelt Képviselő úr, hogy erkölcsileg kioktassa a választás szabadságának a védelmezőit. Titulálhat engem „ámokfutónak”, a Magyar Polgári Párt velem egyetértő demokratikus többségét nevezheti „kritikátlan követőknek”, ám mindez nem a valóságról, hanem csupán az Ön indulatairól állít ki látleletet.

A Magyar Polgári Párt legfőbb döntéshozó testülete, az Országos Tanács soron következő ülésén a demokratikus többség szabad meggyőződéséből fakadó szavazatával meghozza azokat a politikai és személyi döntéseket, amelyek a Magyar Polgári Párt szervezeti önállóságát szolgálják.

A demokratikus szabályok tiszteletben tartása érdekében, felkérem Képviselő urat, hogy ahelyett, hogy kívülről üzengetne nekünk és távolmaradásra bújtogatna, inkább szembesüljön azzal a valósággal, amelyet egy esztendeje nem hajlandó tudomásul venni.

Továbbra is bízva az erdélyi magyar politikán belül a „nemzeti pólus” szükségességében, maradok a párbeszéd híve,

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke

Székelyudvarhely, 2010. április 8.

Küldöttgyűlésről

2010-04-09T00:19:00.000+03:00

A küldöttgyűlést Csép Sándor megyei elnök úr felvezetésével kezdődött, majd az űlésvezetőnek választott Simon Csaba úr segítségével a megismerhettük a napirendet, amelyet a küldöttek egyöntetűen megszavaztak.

A jelenlevők számbavétele után megállapitást nyert, hogy a kvorum megvan, így a küldöttválasztásra a jelenlevők jogosak. Igy a szavazóbizottságot is megválasztották, személyesen dr. Szász Cs, Juhász P Kolozsvárról és Varga A Bánffyhunyadról.

Következtek a megyei alapszervezeti elnökök beszámolói, amelyek aránylag gazdag tevékenységgel bírtak. A küldöttgyűlés láthatta, hogy oda ahova kérték a megyei elnökség segítségét megkapták és ott ahol igénylik továbbra is segítségre számíthatnak. Több kérésre azonnali megoldással szolgált az elnökség és a jelenlevők megismertek több olyan lehetőséget, amellyel a tagság élete dinamikussabbá vállhat.

Itt főleg a kulturális tevékenységekre terelődött a figyelem és bemutatásra került a jelenlevő író-költő is László György úr, aki úgy a kolozsvári mint az alakuló türei alapszervezetben tevékenykedik és az Erdélyi Polgár lapnak a szerkesztő-munkatársa is egyszemélyben. Ö az aki, egy kulturális szakosztály kialakitásán munkálkodik.

A kolozsvári alapszervezet a megyei elnökséggel közösen több olyan akciót is megszervezett, ami a tagságot erősitette.

A kolozsvári alapszervezet alelnöke beszámolójából megismerhettünk olyan tevékenységeket is amelyek országosszinten is elismertek lettek, mint pld. a Bolyai Egyetemért megtartott fórum vagy a UNESCO felé elküldött levél amelyben a Mátyás király szoboregyüttes javítási munkálatainak a felülvizsgálását, folytatását kértük.

A küldöttgyűlés végén megválasztotta az OT-be kerülő küldötteket - számszerűen 8-at. Igy a Kolozs megyei küldöttek csoportja a megyei elnőkkel közösen ott lesz a 10-én tartandó OT-n.

Megjegyezendő, hogy a küldöttgyűlésen csak a Juhász Péter által felterjesztett javaslat - amely az OT elhalasztási kérelmet tartalmazta - nem volt elfogadva, mert - két tartózkodással - a jelenlevők elvetették azt!

Ennek az a furcsasága, hogy kiderült - még a gyűlés ideje alatt -,hogy a Kolozs megyei MPP alelnöknője, azért nem volt jelen mert aláirásgyűjtési kampányba kezdett éppen az OT elhalasztásáért, annak ellenére, hogy a megyei elnökségtől erre nem volt rá felhatalmazása!

Ilyen képpen felmerűlhetett a jelenlevők fejében az a kérdés, hogy kit is képvisel az alelnöknő, ha ilyen "partizán-akciókba" kezd? Az elnökségi gyűlések nagyhányadáról hiányzott, a központi vezetőséget sok esetben nyíltan(dokumentálhatóan) törvénytelennek minősítette, az alapszervezeteket sok esetben más civil kezdeményezések felé próbálta "elterelni" (kisebb-nagyobb sikerrel). Feltehetően azért sincs nagyon ideje a polgári párt ügyeivel foglalkozni, mert más szervezetben elnöki illetve más tisztséget tölt be. El kéne már azon gondolkoznia, hogy nem lenne jobb ha tiszteségesen lemondana az MPP-beli alelnöki tisztségéről, hogy ne kelljen lemondattni még a tisztújjító küldöttgyűlés előtt...

A küldöttgyűlés szünetében az alapszervezetiek hasznos dolgokról tájékozódhattak, úgy a Gazdasági és vidékfejlesztési, mint a jogi, valamint az alakuló kulturális szakosztályi vezetőktől. Ugyanakkor elhangzott az a kérés is, hogy a szomszédos megyék közötti a kapcsolatokat dinamikusabbá kell tenni. Elhangzott,hogy a kolozsvári alapszervezet már kidolgozott olyan terveket amelyek éppen ezt a célt szolgálják, s amely szakértői felűlvizsgálaton van.

Az űlés végén a jelenlevők megtudhatták, hogy Csép Sándor megyei elnök kezdeményezésére és segítségével megalakulóban van a Kolozs megyei MPP női alapszervezete. A báffyhunyadiak nagy örömmel dicsérték az elnök úr kezdeményezését!

Az eltávozó küldöttek közül többen kértek és kaptak az MPP által összegyűjtött könyvadományokból, amit a vezetőség jószívvel adott át! (Erdélyi Polgár)

Küldöttgyűlési pontosítások

2010-04-06T18:35:00.005+03:00

Mivel olyan hírek jelentek meg a sajtóban, amelyek pontatlan, sok esetben öncélúan értelmezettek, esetleg kétes tartalmúak vagy nem alapszabály szerintiek, szeretnénk pontosítani:

Az alapszabály szerint :

Art.23.Membrii partidului poate sa : d) să aleagă, să candideze şi să fie aleşi în funcţiile de conducere din organismele Partidului sau pentru funcţiile din afara Partidului, care se obţin prin alegeri sau numiri cu sprijinul politic al Partidului;

Ez esetben az a tag, aki egy tisztséget akar megpályázni, csak akkor teheti, ha meg van választva vagy ha élvezi annak a szervezetnek a politikai támogatását, ahova tagsága szerint tartozik!

Ugyanakkor a 62.es leírja, hogy:

Art.62. Orice membru poate candida, în condiţiile prezentului statut şi a regulamentelor, pentru orice funcţie din interiorul partidului sau pentru funcţiile din afara partidului, din administraţia centrală sau locală care se obţin prin alegeri sau prin numiri cu sprijinul politic al partidului.

Art. 63. Pentru orice funcţie în afara partidului la nivel local sau judeţean, care se obţine prin alegeri între candidaţi din partea partidelor sau se numeşte cu sprijin politic, organizaţia judeţeană corespunzătoare este obligată să depună candidaturi

Ezek szerint ha egy MPP tag felsőbb tisztségre akar pályazni, azt csak akkor teheti, ha a saját alapszervezete mellett a magasabb szervezet alatti orgánumtól is megkapta a támogatást - megválasztották vagy politikai támogatással felterjesztik a megfelelő helyre!

A kandidáns, aki felsőbb tisztségre pályázik, a saját tevékenységével illetve a megválasztása esetére meg kell alkossa a saját programját is, amit a tagság vagy a küldöttek előtt bemutatni illetékes!

A 64 és a 65. cikkek értelmében:

Art. 64. (1) Candidaturile pentru funcţii alese sau numite la nivel local se propun de către POL, se avizează de către POJ şi se aprobă de Prezidiul Partidului.

Art. 65. (1) Candidaturile pentru funcţiile alese sau numite la nivel judeţean se propun de către POJ după consultarea organizaţiilor locale, şi se aprobă de către Prezidiul Partidului.

Ez utóbbi megmutatja azt is, hogy a tavalyi küldöttgyűlésen, választások, már a megyei szinten sem voltak alapszabályszerintiek, így a küldöttek jogilag labilis helyzetben leledztek...

Mivel a megyei küldöttgyűlésen olyan személyek is bejutottak az országos választmányba, akikre az alapszabály ellenességi jelző ráfogható, így azok érvelése is nem volt szabályszerű!

Ezek kiegészítésére lett megalkotva a 67. cikk is amely leírja, hogy: Art. 67. O candidatură aprobată, este sprijinită obligatoriu de toţi membrii partidului.

Ezzel le van szögezve, hogy csak az teheti le a tisztségre való pályázását, ha már megszerezte a támogatást-jováhagyást! A tavalyi kongreszuson a legfelsőbb tisztségre pályázók között csak a régi elnöknek volt jogerős a jelentkezése!

Az 55. cikk alapján a megszavazható küldöttek száma az egyharmada kell legyen az összes megyei küldöttek számának: 55 (3) Delegaţii la Consiliul Naţional sunt desemnaţi de către AD, adunările delegaților județene în procent de 30 % din numărul delegaților ce o compun.

55 (5) Sunt membrii de drept ai Consiliului Naţional membrii Prezidiului Partidului şi preşedinţii organizaţiilor judeţene.

Igy a Kolozs megyei MPP taglétszám szerint az alapszabályba leírt határadatok alapján csak a széki , a bánffyhunyadi és a kolozsvári szervezetek részére járna 2 küldött hely A többi alapszervezetnek csak egyenként egy hely jár. A Kongresszusra jogosult megyei küldöttek száma viszont csak 8 küldött plusz a megyei elnők mert ez is a tagok számától függ.

- Ellentétesen a sajtóban megjelent információkkal, ezek megválasztása csak a megyei küldöttgyűlésen tehető meg! Szó sem lehet arról, hogy a régi felállású megyei küldöttek mehetnének el az e havi ( ápr.10-én ) választmányi Kongresszusra! Ez éppen annak az alapszabálynak alapján, amelyet a törvényszéki határozat újra életre keltett!

- Ezek a küldöttek is, a megyei választmány bizalmát kell élvezzék! Ezért érthetetlen, hogy pont azok akarnának most az országos választmányi kongreszuson jelen lenni, akik eddig semmit sem tettek a helyi vagy megyei választmányokban, sőt még újraválasztásra is jogosultnak érzik magukat...

Csak emlékeztetésként az a bizonyos "működésképtelenségi" cikkre hivatkozók azaz a

55 (6) Consiliul Naţional trebuie convocat în sesiune extraordinară în următoarele cazuri:
c) când încetează, din orice motiv, mandatul Preşedintele Partidului sau când numărul membrilor Prezidiului Partidului scade sub jumătate;

Erre cikkre hivatkozólag az volt felhozva, hogy jogtalan lett volna a párt eddigi vezetőssége, mert az 5 alelnök közül több mint fele lemondott, de nem vették figyelembe, hogy a következő azaz a d) pont értelmében a "belső" ellenzék(Bihar) irásbeli felszólítására és az új napirenddel össze hívhatta volna az következő OT-t :

55 d) la cererea – în scris, cu prezentarea ordinii de zi – a cel puţin 10% din totalul membrilor înregistraţi potrivit evidenţelor Partidului;

A magát ellenzéknek mondott és a gyergyói gyűlésről kifutott tagok ezt elmulasztották. A törvényre bízva a döntési jogot csak elodázódott a dolog. A demokrácia azt is jelenti, hogy a többség meg kell adja a kisebbség azon jogát, hogy kifejezhesse álláspontját, de a szabad választás után a többség által elfogadott döntések a kisebbségre is érvényesek! Annak el kell fogadnia azt, amit a többség döntött.

Meg kell még jegyeznünk, hogy az alacsonyabb fokon levő szervezetek jóváhagyásával a megyei elnökségnek joga van megnevezni az általa kijelőlt tagnak a felsőbb tisztségre való megválasztását.

Ezt természetesnek tartjuk és mindenképpen hangsúlyozzuk, hogy a megyei küldöttgyűlésen legyen megnevezve az, akit mi itt szorványban is arra megfelelőnek tartunk! (Erdélyi Polgár)

Csaba testvér: Szólásnak vagyon ideje – a jókról!

2010-04-05T18:26:00.000+03:00

Megjelent az erdély Ma-ban [ 2010. április 05., 12:46 ]

Húsvét másodnapja van! Nagy belső indítást érzek, hogy elmenjek én is locsolni. Hatalmas vödör hideg vízzel szembe önteni azokat akik alszanak. 2010 tavaszán leginkább azokat szeretném meglocsolni, hideg ébresztő vízzel, kiket nagy nagy szeretettel éveken keresztül egy egy lelkiismeretes pap, szerzetes mindent félretéve nevelt, oktatott, hittan órákon, vagy kollégiumokban, iskolapadokban...

Ébresztő hajdani hittanosok, egyházi intézmények növendékei! Néhány szomorú papról – el nem ítélhető módon – a felháborodás lerántotta a hallgatás fátylát. Jól tette. De ti, mi, akik oly sok lelkiismeretes nagyszerű, szent életű papot, szerzetest ismertek, miért hallgattok? Igen, kell beszélni arról az 1 százalékról, akik felelőtlenül bemocskolták a bennük bízó gyermekeket, de kell beszélni a döntő többségről is! Azokról a lelkipásztorról akik, hihetetlen jósággal, szeretettel hajoltak le hozzánk.

Nagyon sok papot ismerek, de ismerőseim közül hozzám, mint hajdani gyermekhez egyetlen egy sem közeledett bűnös vággyal. Mindazt, amit értéknek tartok magamban annak nagy részét olyan nemes lelkű papoktól kaptam, mint Bálint Lajos püspök úr, ki tegnap hunyt el. Róla, és még nagyon sok szentéletű papról, szerzetesről csak jót, szépet tudok mondani. Hat év teológia alatt hozzám – de tudtommal társaimhoz sem – soha senki ferde hajlammal nem közeledett. A fehérvári szeminárium számomra tényleg a megtestesült bölcsesség otthona volt, és mindig nagy-nagy szeretettel tisztelettel gondolok vissza az ottani tanáraimra, elöljáróimra, püspökeimre. Paptanáraink a tanulmányaikért, önfeláldozó munkájukért a kommunista rendszertől sem elismerést, sem segítséget nem kaptak, és mégis vállalva az oktatás a nevelés nagyon nehéz munkáját, hihetetlen tisztességgel helyt álltak, számomra, de hiszem, hogy kispap társaim számára is mindenben példaképek voltak.

Húsvét másodnapján ébredjünk fel, mert a hallgatásunkkal önmagunkra is árnyékot vetítünk. A kívülállók csak a szennyről hallva, könnyen általánosítanak, és azt hihetik, hogy az egyházi intézmények a bűnnek, a szennynek az otthonai. Bennünket az igazság melyet ismerünk, megtapasztaltunk, kötelez! Biztatlak, hogy egy-egy kedves paptanárunkról, szerzetes nevelőnkről mi is „rántsuk le a fátylat” és írjuk le, fogalmazzuk meg egy-egy levélben, beszámolóban azt a sok jót, szépet, mit általuk kaptunk a Jóistentől. Töltsük meg a sajtót, a világhálót olyan Istennek szentelt személyek életrajzával, cselekedeteivel, akikre csak büszkeséggel tudunk gondolni. Ne hagyjuk, hogy néhány, részben még nem is ellenőrzött féligazság, bemocskolja azt az intézményrendszert, azokat a személyeket, akik számunkra nagylelkűen otthont adtak, lelki szellemi születésünkhöz hozzájárultak..

Húsvét másodnapján friss hideg vízzel mindenkinek jó locsolást kívánok! Szeretettel, Csaba t.

A pápa szellemi és erkölcsi megtérést sürgetett

2010-04-05T18:22:00.000+03:00

Megjelent az Edély Ma-ban[ 2010. április 05., ]

Az emberiségnek szellemi és erkölcsi megtérésre van szüksége, hogy túllépjen a mai mély válságból – mondta Urbi et orbi (Róma városának és a világnak szóló) áldása során XVI. Benedek pápa, a húsvét vasárnapi mise bemutatása után.
A Szent Péter székesegyház központi erkélyén elmondott áldás 65 nyelven hangzott el, ami kettővel – az izlandival és a kazahhal – több, mint egy évvel ezelőtt.

- Az emberiségnek, hogy túlléphessen a válságon, nemcsak felületes kiigazításokra, hanem szellemi és erkölcsi megtérésre van szüksége – mondta a pápa, aki szerint az embereknek szüksége van az evangélium üdvére, mert az az erkölcsi válság, amelyet a Föld él át, mély változásokat követel, kezdve a lelkiismerettel.

XVI. Benedek üzenetében nem tett említést a katolikus egyházat több országban, így az ő szülőföldjén, Németországban, illetve az Egyesült Államokban megrázó pedofilbotrányokról.

Üzenetében az egyházfő a világ konfliktusainak és katasztrófáinak hosszú sorát említette. Arra kérte Krisztust, hogy a Közel-Keleten, és főként az ő halála és feltámadása által megszentelt földön élő népek igazi és végleges exodust vigyenek végbe, amely a háborúból és erőszakból a békébe és egyetértésbe viszi őket.

Támogatásáról biztosította az Irakban élő keresztényeket, illetve a térség keresztény közösségeit, amelyek megpróbáltatásoknak és szenvedésnek vannak kitéve. Aggódik – mondta – azoknak a keresztényeknek a sorsa miatt, akiket hitük miatt üldöznek, s akik ugyanezért meghalnak, mint például Pakisztánban.

A terrorizmus és a társadalmi, vallási megkülönböztetés által sújtott országokban legyen erő a párbeszéd és a higgadt együttélés útjának elindítására – szorgalmazta a pápa, egyszersmind sürgetve, hogy vessenek véget a viszályoknak, amelyek további pusztításokat és szenvedést okoznak Afrikában. Istenre bízta a Kongói Demokratikus Köztársaság, Guinea és Nigéria jövőjét. Aggodalmának adott hangot a latin-amerikai és karibi országok sorsa fölött, ahol a kábítószer-kereskedelemhez kötődő bűncselekmények elszaporodásától szenvednek. Együttérzéséről biztosította a nemrégiben földrengéstől sújtott Haiti és Chile lakosságát.n Impulzus/MTI

Székely-magyar feltámadás

2010-04-05T17:22:00.000+03:00

Megjelenés előtt a Polgári Életben [ 2010. április 05., 11:50 ] [287]

Hajnalodik. Húsvét napjára. Tavaszias idő lesz ma, mondják az időjósok. Fel! Támadás! Időnk kevés! Ez most nem lehet a halogatások korszaka. Lélekszámunk lassan 1 millió felé zuhan, nem várhatunk. Közösségünk számára minden egyes perc késés: számhalál. Jogelfogyás.
Miniszterelnök-helyettesünk van Bukarestben. Kulturális miniszterünk ott ül a román kormányban. Államtitkárok sokasága intézi ügyeinket. Sohasem volt ennyi funkcióhoz jutott „szakembere” az erdélyi magyarságnak. Fel! Támadás! Most vagy soha, mondhatjuk, esélyeink tudatában. Mondhatjuk ezt itt, a szőke Nyárád mellett is. Azokban a székelyek által lakott falvakban, amelyek Orbán Balázs szerint Székelyföld szerves részei. Mára viszont mintha ez nem így lenne. Szerény tapasztalatom szerint legalábbis. A valóság az, hogy hiába kezdődnek falvaink előnevei Székely kifejezéssel, nagy bajok vannak. Kiváltképpen az agyakban. Mivel magyarázhatnánk különben azt, hogy látszólag tájékozott és tanult jóemberek gyakran mondogatják Nyárádszeredába hazaérkezve, hogy Székelyföldről jöttek éppen. Vagy, hogy Székelyföldre készülődnek, ha el akarják hagyni kicsiny városunkat.
Ebben a kérdésben is jó lenne, ha hajnalodna. Ha tavaszias idő jönne a sok dér után. Fel! Támadás! Itt az idő, most vagy soha! Ezt kellene harsognunk egyszerre, most, hogy kedvező itt a széljárás. Végre nekünk is tennünk kellene azért, hogy a székely címet kiérdemelhessük. Mert nem nagyképűségből mondják egyesek, hogy magyar bárki lehet, székelynek azonban születni kell. A székely cím azt „jelenté” ugyanis egykor, hogy annak viselője nemes ember, aki hadköteles ugyan, de nem jobbágy. Ez a státus azonban ha akkor felemelt, bizony mindmáig kötelez! Kötelez arra, hogy ápoljuk csodás anyanyelvünket, szokásainkat és hagyományainkat. Arra sarkall, hogy ne kótyavetyéljük el anyagi örökségeinket. És igen, eljön a számonkérés ide, amikor majd megkérdezik tőlünk, hogy hittel őriztük-e ősi egyházainkat, megtartottuk-e azokat az intézményeinket, melyeket őseink hoztak létre, megmaradásunk érdekében.
Kérdem akkor én, hány székely vagy magyar személyiségről neveztünk el utcát, teret itt, a Nyárádmente fővárosában? Nos, egyről sem. Akkor meg mitől dagadnak az ereink, miközben azt énekeljük, hogy „ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk”. Töltött káposzta, Nova bor és „ki tudja merre” – ettől lettünk „nagyszékelyek”? Ahelyett, hogy a még meglévő magyar intézményeinket elkeresztelnénk? Húsz év után végre valahára. Képzeljék el, mi lenne, ha gyermekeinknek nem adnánk nevet húsz esztendeig. Szólíthatnánk őket gyermeknek vagy leánykának, minek név nekik?
Előttem vásott papírok. Teleírt, aláírásgyűjtő ívek. Diákjaimtól és kollégáimtól gyűjtögettem 2004 tavaszán ezeket a számomra igencsak értékes kézjegyeket. Támogatókat kerestem beadványomhoz, amelyben kértem a helyi tanácsot, nevezze el középiskolánkat Bocskai István Iskolaközpontnak. Nehezen ment. Mert bizony akkor is volt, aki szó szerint elbújt a felelősség elől. Egyesek azt is mondták, a magyar iskolanév név miatt diákjaink elbuknak majd az érettségin. Nem lett igazuk. Kétnyelvű tábla hirdeti ma nevünket. A mérkőzések előtt Bocskai nevét harsogva állunk pályára, és ez erőt ad. Nekem pedig erőt ad ahhoz, hogy emelt fővel tudjak a szemébe nézni annak, aki folyton azzal vádol, hogy magyarkodok.
Gyermekkoromban gyakran hallottam ezt a szót, „cigánykodik”. E csúnya kifejezést azokra a magyar emberekre alkalmazták, akik éppen nem megfelelően viselkedtek. Teljesen logikus volt tehát számomra, hogy egy cigány ember sohasem cigánykodhat. Mert hiszen ő tetőtől talpig: cigány. Ugyanúgy, egy román sem románkodhat. Esetleg rimánkodhat. Szokjunk le tehát erről az idegenektől átvett megbélyegzésekről. Nevezzük helyesen a dolgokat, ne becsméreljük azt, aki tenni akar a magyar közösségéért. És merjük vállalni, ha félősek, számítók vagyunk!
Azt azonban ne feledjük: időnk kevés. Most, kedvezőbb a csillagok járása Erdélyben, valameddig. S talán a magyarországi változások is jótékonyan hatnak majd önvédelmi harcunkra. Ne habozzunk hát! Ne halogassuk, ami a mi dolgunk! Ne keressünk kifogásokat! És főleg ne bújjunk ki a felelősség alól!
Fel! Támadás! Hajnalodik. De csak annak, aki erős, aki szívósan halad. Csak annak jön el a hajnal, aki szívből akarja a feltámadást. Csíki Sándor

Anyaországban: Mérlegen a kül- és nemzetpolitika

2010-03-29T17:38:00.002+03:00

Megjelent a Duna Tv nyomán az Erdély Ma-ban 2010. március 29., 08:26 ] [402]

Új, határozott külpolitikát szeretne megvalósítani a Fidesz-KDNP kormányra kerülése esetén. A külhoni magyaroknak mind a hat, országos listát állító párt megadná a magyar állampolgárságot, ám többen fokozott óvatosságra intenek – derült ki a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap esti választási különkiadásából, ahol a hat párt képviselője közös asztal mellett fejtette ki nemzetpolitikai elképzeléseit. Az országos politikában viszonylag új szereplőnek számító Lehet Más a Politika több témában is határozott koncepciót terjesztett elő.

A magyar külpolitikát elvesztettük az elmúlt években, se bűze, se színe, se szaga nem volt. A belpolitika szolgálólányává vált, sokszor egyszerű PR-megfontolások irányították – nyilatkozta a Duna Televízió vasárnap esti választási műsorában a pillanatnyi adatok szerint kormányzásra esélyes Fidesz-KDNP pártszövetséget képviselő Németh Zsolt fideszes szakpolitikus, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke.

A Duna Televízió lehetőséget biztosított az áprilisi választásokra országos listát állított hat pártnak – a Fidesz-KDNP-nek, az MSZP-nek, a Jobbiknak, a Lehet Más a Politika és a Civil Mozgalom képviselőjének –, hogy kifejtsék a nemzetpolitikára és a külpolitikára vonatkozó nézeteiket. A pártonként nyolc perces időkeretben külpolitikai prioritásaikról, a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról, a magyar közösségek autonómia-igényéről, valamint a magyar-magyar párbeszédről mondhatták el elképzeléseiket.

Németh Zsolt úgy látja: "a magyar külpolitikának minden viszonylatban meg kell találnia a magyar érdekeket. A szövetségesi viszonylatokban éppúgy, mint a partneri viszonyokban is – például Oroszországgal és Kínával. A magyar külpolitikának fel kell tudni vállalni az ütközést, a feszültségeket is. Az autonómia, az oktatás, a nyelvi jogok mellett kell a magyar nemzetpolitikának az elkövetkező években határozottan és világosan kiállnia" – mondta a fideszes politikus.

Új közép-európai együttműködést is megelőlegezett kormányra kerülésük esetére Németh Zsolt. Mint mondta: új egyensúlyt kell kialakítani a nemzetpolitika illetve a szomszédsági és regionális kapcsolatok között. „Magyarország érdekelt szomszédai sikerében. Úgy gondoljuk, hogy a magyarság akkor lehet sikeres a Kárpát-medencében, ha egy egyre inkább felfelé emelkedő régió tagjai leszünk” – szögezte le.

Az MSZP-t képviselő Szabó Vilmos külügyi államtitkár úgy látja: tavaly jelentős mértékben nőtt az ország elismertsége, ami még tovább erősödne, ha a gazdasági stabilizációs politika a választásokat követően is folytatódna.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt tartaná az egyik legfontosabb külpolitikai célkitűzésnek, hogy az „EU-nak ne legyünk alávetettjei”. Kijelentette: a magyar termőföld nem eladó, a magyar piacot vissza akarják szerezni, nem tűrik el a Benes-dekrétumok továbbélését. Nyitnának kelet felé, jó gazdasági kapcsolatot építenének Oroszországgal, hogy a magyar termékeket el tudják adni kelet felé. Továbbá: „Budapestet a deviancia központi szerepéből kivéve a kárpát-medencei magyarság fővárosává kell visszanemesíteni” – szögezte le a jobbikos politikus.

Az MDF éppen a nyugati orientáció jövőjét félti a magyar külpolitikában. Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt képviselője kijelentette: az MSZP Oroszország-politikája elbizonytalanította Magyarországgal kapcsolatban a nyugati szövetségeseinket, de a Fidesz várható Oroszország-politikáját előrejelző egyes megnyilatkozások is kétségesek az MDF számára. „Az MDF kifejezetten fontosnak tartja a nyugati orientációt, a piacgazdaság, a kapitalizmus megerősítését” – szögezte le a politikus.

Határozott elképzeléseket fogalmazott meg külpolitikai törekvéseiről a politikában viszonylag új szereplőnek számító Legyen Más a Politika (LMP) és a teljesen újként szerveződött Civil Mozgalom is.

Az LMP úgy látja: erősíteni kell a magyar kül- és nemzetpolitika pozícióit az Európai Unión belül. Sokkal határozottabb fellépést várnának el péládul a határon túli magyarokat ért atrocitások kapcsán, nagyobb hangsúlyt helyeznének ezek megelőzésére is, a nemzetközi és az országok közötti fórumok hatékonyabb kihasználásával.. Rendeznék – egyfajta ombudsmanni rendszerrel – a hazai kisebbségek máig megoldatlan parlamenti képviseletét, a jó példával elöljárás jegyében – szögezte le az LMP-t képviselő Mile Lajos a Duna Televízióban.

A Civil Mozgalom számára alappillér a külpolitikában a magyar nemzetiség, az ezeréves hagyományok és múlt megtartása és védelme. Erősítenék a gazdasági szálakat a külföldön élő magyarokkal. A magyarországi természeti kincseket pedig – például a gyógy- és ásványvizeket – magyar kézben, a magyar népesség szolgálatában tartanák meg.

Simon Zsolt, a mozgalom terveit ismertetve azt mondta: a nemzetközi szerződések illetékességét meg kell vizsgálni, a trianoni szerződést pedig le kell zárni. Utóbbit egyfajta zárszámadás készítésével képzelik el, „hogy ne legyen ebben a kérdésben maszatolás. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, így nem lesz támadási felület Magyarország tekintetében” – jelentette ki Simon Zsolt.

A legélesebb állásfoglalások és a legóvatosabb megfogalmazások is a kettős állampolgárság témakörében hangzottak el.

Szabó Vilmos a MSZP nevében úgy nyilatkozott: a kettős állampolgárság ma is létezik Magyarországon és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is az elmúlt években. Ráadásul – mondta – a magyar felmenőkkel rendelkezőknek meg is könnyítették az állampolgárság megszerzését. Mint mondta: a Magyarországgal szomszédos országok többségének uniós csatlakozása után Kárpátalját leszámítva csak szimbolikus jelentőséggel bír a magyar állampolgárság a határon túli magyarok körében.

Az MSZP ugyanakkor – egyes hazai szociális hatások, valamint az uniós joghoz és a szomszédok jogához való illeszkedés vizsgálata után – hajlandó lenne megadni az állampolgárságot az érintett körbe tartozóknak. „A megegyezéshez közel álltunk, kár, hogy az utolsó hónapokban a Fidesz-KDNP visszavonta a tárgyalási lehetőséget és nem kívánt erről a kérdésről tovább tárgyalni” – mondta Szabó Vilmos.

A Jobbik nevében megszólaló Szegedi Csanád azt a kijelentést tette, hogy valóban létezik a kettős állampolgárság intézménye Magyarországon, ám ez az izraeli-magyar kettős állampolgárság, ami „a magyar parlamentben is nagyon nagy számban működik jelenleg”. Szabó Vilmos a kijelentést később visszautasította, igaztalannak és gyalázatosnak nevezte.

A Jobbik első tíz törvénytervezete között lenne a magyar állampolgárság visszaadása a határon túli magyaroknak – szögezte le Szegedi Csanád.

Németh Zsolt a Fidesz-KDNP nevében úgy nyilatkozott a témáról: elképzelésük szerint egyéni kérelem alapján adnák meg az állampolgárságot a magyar állampolgárságú felmenőkkel bíró, magyarul tudó kérelmezőknek. A szavazati jog kérdésével a Fidesz indítványa nem foglalkozott. „Népszavazásra az ügyben nincs szükség, hiszen 52 százalékkal a magyar társadalom világossá tette, hogy támogatja a kettős állampolgárságot” –szögezte le Németh Zsolt.

A Magyar Demokrata Fórum nem csak a kárpát-medencei, hanem a nyugati magyarságnak is megadná a magyar állampolgárságot, de szavazati jogtól külön választva. Az állandó letelepedési engedéllyel rendelkező lakosoknak, a közterheket Magyarországon fizetőknek mindenképpen megadnák a szavazati jogot.

A Lehet Más a Politika úgy látja: fokozottan érzékeny területről van szó. Éppen ezért a helyi közösségek véleményét meghatározó módon vennék figyelembe. Azaz: kérik-e vagy sem, s ha igen, milyen módon kérik a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok. A nyugati gyakorlattól eltérően ebben a régióban nem elsősorban jogi kategóriáról van szó, ha állampolgárságról beszélünk, hanem identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről – érvelt Mile Lajos.Duna TV

Megjegyzés

Meglepő ahogyan a külhoni magyarajkúakról szólnak egyes - választás előtt levő - anyaországi politikusaink...

A legmeglepőbb éppen a LMP képviselője nyilatkozott, hiszen az állampolgárságnak semmi köze sem kell, hogy legyen az "identitások egymásnak feszüléséről, versengéséről"! Ha az erdélyi megkapja a magyar állampolgárságát, akkor nem kell külön ombuszmant rendelni, hiszen akkor ha azt atrocitást éri mind a két államtól védve lesz! Igy azok, akik a magyrajkú ellen atrocitást tesz az meg fogja kétszer is gondolni cselekedetét!

Az sem elfogadható, hogy csak "látszat" állampolgárságot kapjanak a külhoni magyarok!
A most választások előtt levők el kellene gondolkodniuk azon, hogy a "magyar igazolvány"-t sem vette ki minden magyarajkú, sőt meglepő, hogy éppen a Német úr az, aki most nagyvonalúan tesz olyan kijelentéseket, amelyeket az ő minisztersége alatt soha. Az MSZP-s nyilatkozó viszont "megrekedt" azon a szimbolikán, amelyet eddig is gyakorolt, de meg kell jegyeznünk, hogy sok mindent "elfelejtve"nyilatkozik, hiszen a valóságban csak magyar-izraeli viszonylatban létezik a kettős állampolgársági gyakorlat! Ráadásul ezeknek meg van még a választási joguk is, hiszen általuk nyertek parlamenti helyeket a liberálisok. (Akkor más külhonni magyarajkúaknak, miért nem lehet ugyanolyan mércével mérni?) ( (Erdélyi Polgár)

Szász: „nyitott kaput döngetnek" kihívóim

2010-03-29T16:01:00.000+03:00

Megjelent a honline.ro alapján az Erdély Ma-ban[ 2010. március 29., 08:37 ] [402]

Április 10-én tartja a Magyar Polgári Párt (MPP) rendkívüli tisztújító közgyűlését, miután a bukaresti táblabíróság semmisnek nyilvánította a párt tavalyi, I. Országos Tanácsán hozott valamennyi döntést. Szász Jenő elnök állítja, bárki számára nyitott az út az elnöki tisztségért.

Ismét Gyergyószentmiklós lesz a helyszíne a Magyar Polgári Párt rendkívüli tisztújító közgyűlésének, döntötték el múlt héten a politikai alakulat országos elnökségének tagjai. A párt legfelsőbb döntéshozó fóruma, az Országos Tanács rendkívüli összehívását az indokolja, hogy a bukaresti táblabíróság első fokon elutasította az MPP tavaly március 15-i első pártkongresszusán elfogadott alapszabályzat módosítását, ezáltal az ott elfogadott határozatok is semmisek.

„Az ítéletet egy mondatban igen, a bíróság indoklását még nem ismerjük” – közölte Szász Jenő, hozzátéve, hogy az ügyvédtől kapott információi szerint a visszautasítás oka, hogy az elfogadott szabályzatmódosítás „ütközik” a párt alapszabályzatának egy passzusával. Szász kifejtette, a rendkívüli ülés célja, hogy a tavalyi gyergyószentmiklósi kongresszuson született határozatokat „összecsiszolják” és megerősítsék, ezért a rendkívüli ülés forgatókönyve pontról pontra megegyezik a tavalyi kongresszuséval, beleértve a tisztújítás, így az elnökválasztás megismétlését is. „Így senki nem vádolhatja a jelenlegi elnökséget azzal, hogy nem néz szembe a kihívásokkal” – fogalmazott Szász. Az elnökválasztással kapcsolatosan kifejtette, bárki, aki a jelölési procedúrákat betartva jelöltetni kívánja magát, „nyitott kapukat dönget”. Mint mondta: "a rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának időpontját nem tartja korainak, az Országos Tanácsot azért hívják össze a legrövidebb időn belül, a bírósági indoklás ismerete hiányában, mert nincs értelme az esetleges vitákat szülő időhúzásnak. Ezeket elkerülendő, intézményes keretet kívánnak teremteni mindazoknak, akiknek „mondanivalójuk van a párt ügyeivel kapcsolatosan”.

Mint ismeretes, tavaly márciusban botrányba fulladt a polgári párt I. Országos Tanácsa, amikor Szász Jenő pártelnök egy olyan alapszabály-módosító indítványt terjesztett a plénum elé, hogy ne csak a küldöttek, hanem a kongresszuson meghívott státusban részt vevő megyei és önkormányzati képviselők is szavazhassanak. A módosító javaslatot a párt alapszabályzatával ellentmondónak ítélte a belső ellenzék, amely Szász Jenő ellenjelöltje, a kolozsvári Gergely Balázs vezetésével tiltakozásképp kivonult a teremből, később pedig jogorvoslatért a bírósághoz fordult – a bukaresti bíróság most ennek adott igazat.Lázár Emese

A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a körlevele

2010-03-29T13:29:00.000+03:00

"Kedves Testvérek!

Néhány nap múlva társadalmi életünk egy nagyon fontos eseményéhez érkezünk: országgyűlési választások lesznek hazánkban. Az Egyház Krisztustól kapott küldetése, hogy hirdesse az Evangéliumot minden embernek. Az Evangélium üzenete egyaránt érvényes a társadalom, a politika, az egyéni és a közösségi élet minden területére: "...a társadalmi tanítás az Egyház részéről nem (...) illetéktelen beavatkozás. Joga van a társadalmi szféra evangelizálására, (...) amelyben az ember élete zajlik, - hogy ott visszhangozza az Evangélium felszabadító üzenetét" (Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma70. p.).

2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia imaévet hirdetett a nemzet lelki megújulásáért. Ebben a körlevélben írtuk: <> Sajnos helyzetünk azóta még tovább romlott, de a lelki megújulás vágya is erősödött. Mindnyájan tapasztaljuk az egészségügy, a közoktatás és a nevelés tragikus helyzetét, az emberek elszegényedését, a munkanélküliség növekedését, a becsületes munka leértékelődését, a közbiztonság hiányát, bizonyos nemzetiségi és etnikai kérdések politikai célú felhasználását, a család értékeinek lejáratását, a családok gazdasági ellehetetlenítését, a vidék és a mezőgazdaság szomorú helyzetét. Mi, katolikus keresztények pedig évről évre szembesülünk egyházi iskoláink és más intézményeink hátrányos megkülönböztetésével. Mindezeket tetézi az általános korrupció és az intézményekből való kiábrándulás. Sokan elvesztették a jövőbe vetett reményüket, és közömbösségbe merültek. Sokan mondják: nem megyek el választani, úgyis minden mindegy.

Mi, keresztények azonban nem oszthatjuk ezt a reménytelenséget. Sorsközösségben vagyunk egész népünkkel. Önmagunk, fiatalságunk, nemzetünk jövőjéért felelősek vagyunk Isten előtt. Emlékezzünk csak:

egy-egy kórház bezárása vagy vasútvonalak megszüntetése elleni tüntetés hozott-e eredményt? - Nem. Azt hallottuk: demokratikus országban erre csak választások hozhatnak megoldást. Hát most itt a lehetőség! Aki nem megy el választani, az eleve lemond arról a jogáról, hogy valamit is számon kérhessen, lemond gyermekei, szülei, hazája jövőjéről. Ezért számunkra, hívők számára a részvétel a választásokon lelkiismereti kötelesség.

De milyen pártot válasszunk, kire adjuk szavazatunkat? Itt két dolgot kell megfontolni. Az első: nyilván mi, katolikus keresztények csak olyan pártot támogathatunk, amelyik értékeli és támogatja a családot, segíti az oktatás-nevelés helyreállítását, értékeli a becsületes munkát és támogatja a munkahelyeket. Olyan pártot, amelyik kész felszámolni az általános korrupciót, megvédi az ártatlanokat és bünteti a bűnösöket, amely visszaállítja a közbiztonságot, rendet tesz az egészségügyben, és amelyik nem diszkriminálja anyagilag azokat a szülőket, akik gyermekeiket egyházi iskolába járatják. Természetesen a választások előtt ezeket mindenki megígéri, de azt is meg kell nézni, hogy a szép ígéretek hirdetői mit csináltak eddig.

A másik kérdés: ha úgy gondoljuk, van olyan párt, amelytől ezeket elvárhatjuk, akkor azt is meg kell fontolni, képes lesz-e arra, hogy kormányra kerülve ígéreteit végre is tudja hajtani. Szavazatunkkal ne támogassunk olyan pártot, amelyik sokak számára tetszetős ígéretekkel áll elő, de azokat megvalósítani nem képes.

Keresztény hitünkkel ellenkezik minden olyan liberális, a kereszténység alapértékeit támadó-kigúnyoló világnézet, amely tagadja az élet szentségét, az egy férfi és egy nő közötti házasságon alapuló családot, és amely - miközben állandóan hivatkozik az emberi jogokra - ugyanakkor mégis a pénzt és a multinacionális tőke uralmát állítja a középpontba. XVI. Benedek pápa írta a "Caritas in Veritate" kezdetű enciklikájában, hogy <> (78.p.).

Fontosnak tartjuk ugyanakkor magyar voltunkat, nemzeti kultúránkat, melyet a kereszténység formált már több mint ezer éve, s azt a hazaszeretetet, amelyre Szent István óta minden magyar szent és boldog, nemzetünk minden nagyja tanított minket. Széchenyi Istvánnal valljuk: "egyetlen népnél sem vagyunk alábbvalóak." De azt is meg kell jegyezni, hogy mi, katolikus keresztények Krisztus példájára nyitott szívvel közeledünk minden ember felé.

Kedves Testvérek!

Mindnyájan érezzük, hogy mélyponton áll ma nemzetünk. Ez azonban nem taszít reménytelenségbe minket. Hazánkban nagy változásra van szükség, és erre most lehetőségünk nyílik a választásokkal. Imádkozzunk Istenhez bölcs belátásért és bátorságért, hogy megfontolt, jó döntést hozzunk. Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk!

Budapest, 2010. március 28. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia"

Április 10-én tartja megismételt kongresszusát a Magyar Polgári Párt

2010-03-26T23:00:00.003+02:00

Megjelent az Erdély Ma-ban a Háromszék alapján [ 2010. március 26., 01:03 ] [629]

Rendkívüli kongresszust tart a Magyar Polgári Párt április 10-én — erről döntött szerdai késő esti tanácskozásán az országos elnökség azt követően, hogy a bukaresti táblabíróság jóváhagyta a bihari szervezet fellebbezését, és nem iktatta a tavaly márciusi viharos kongresszus alapszabályzat-módosításait.

Ilyenformán győzött Szász Jenő ellenzéke, mely elérte, amit egy éve szeretne: új ülés és új választás megszervezését.

"A Szász Jenő által irányított országos elnökség az a testület, mely az új kongresszus összehívásáról dönthetett" — mondta el Bálint József, a párt egyik országos alelnöke, aki részt vett a tanácskozáson. "A bírósági döntéstől függetlenül, Szász legitim elnöke az MPP-nek, mert a két évvel ezelőtt bejegyzett párt alapszabályzata szerint az alapító elnök mandátuma két esztendőt tart, ezt követően hatvan nap áll rendelkezésre, hogy megerősítsék a funkcióban, vagy újraválasszák. A hatvan nap május közepén telik le" — mondta Bálint.

"Az MPP-elnökség szerda esti ülésén tulajdonképpen Szász Jenő javaslatait hagyta jóvá: Gyergyószentmiklóson a kultúrházban rendezik meg a rendkívüli kongresszust, melyen szavazati joggal csak az alapszabályzat alapján kijelölt 144 küldött rendelkezik. Napirenden szerepel majd az alapszabályzat módosítása és a tisztújítás. Várják a bukaresti táblabíróság ítéletének indoklását, annak alapján döntenek arról, hogy milyen módon változtatnak a statútumon" — fejtette ki Bálint. Ettől az indoklástól függ az is, megfellebbezik-e a fővárosi döntést vagy sem. Farkas Réka,

Megjegyzés.

Amint látható az mppellenes cikkíró még "keményebben" és élesebben szól! Az eddig csak "botrányos" tavalyi űlést most már "viharos"-nak nevezi. Valamilyen "távoli" kezek mozgathatják elméjét, mert nem akarja megérteni miről is van szó.
Kongresszus "megismétlésről" szól holott a pártvezetősége elfogadta a törvényszéki határozatot és most az régi statutumra való tekintettel írta ki a választási procedúrát! Nem lehet rendkivűli Kongresszusról sem beszélni hiszen a "kifutó küldöttek" ovása miatt halasztódott el eddig a választási procedúra, azaz még mindig folytatódott az!

Új kongresszust kellett összehívni és nem ugyanazt megismételni. Nem lehet győzelemnek sem nevezni azt ami történt, hiszen inkább politikai döntést lehet látni a SZÖN2 miatt.
A cikkírója azt sem érti, hogy a jelenlegi elnök korrektségére vall az, hogy kiírja a választmányi gyűlést és nem attól fél, hogy esetleg fenáll annak a veszélye, hogy azok akik eddig is rászavaztak(többen mint 90 a 144-ből) másodszorra "meggondolják" magukat... (Erdélyi Polgár)

Újra lesz választás!

2010-03-25T22:58:00.002+02:00

Az elnökség rövid tanácskozása után kiderűlt, hogy választások elé nézünk. A megyei elnökségek már kiküldték a megyei küldöttválasztásokra a meghívókat.

A Kolozs megyei elnökség arra kéri a megyei szervezeteket, hogy az eltelt időszakra készítsenek egy rövíd beszámolót az eddigi tevékenységükről. Ugyanakkor mutassanak be egy rövid tervezetet az elkövetkező évekre. A megyei gyűléseken külön napirendi pont a küldöttek megválasztása lesz.

Mivel az eddig eltelt rövíd időszakban a megyei szervezetek közül többen is kitüntek, úgy gondoljuk, hogy ezek választmányi jelenléte ezután is kötelező kellene legyen. Sajnos szervezeteink között olyanok is vannak akik a sor végén kullognak.

Az eddig eltelt időszakban a Kolozs megyei MPP komoly eredményeket tud felmutattni, hiszen annak ellenére, hogy voltak "bomlasztási" kisérletek, sikerűlt olyan témákban is jelentősen előre haladni, amelyek nem csak a tagjaink számára voltak hasznosak, hanem a közvéleményt is meg tudta szólítani!

Ugyanakkor a megyei szinten eddig több szakosztály beindításával a tagok mellett a kisvállalkozók, turisztikával foglalkozók, a vidékfejlesztés terén tevékenykedők bevonását is megoldotta.

Az oktatási szakosztály a Bolyai Egyetem újraindításáért megszervezett fórum mellett a vidéki kisiskolák megszüntetése elleni tevékenységével, valamint több községi előljáróknál tett közbejárással, és a tanfelügyelőségi túlkapások lereagálásával tűnt ki.

A gazdasági és vidékfejlesztési szakosztály a turisztikaival közösen vidékfejlesztési fórumok(Kolozsvár, Bánffyhunyad, Szék, stb) megtartásával, a kis és közép vállalkozók egymásközti kapcsolattartás elősegítésével, valamint a külföldiek felé irányításával segítette. E két szakosztály közös tevékenysége révén illetve a "Magyar Mágnás"-site vezetőjével sikerült bevezetni az iskolaprogram kivűli "Gazdálkodj okosan" projektunket, amely több iskolában is be lett indítva.

A kolozsvári MPP vezetőségével úgy a iskolaügy, mint a vizitdíj bevezetési túlkapások ellen is tiltakoztunk.

A jogi szakosztály több tagunknak, de főleg a taxis csoportnak nyújtott szakmai segítséget.

A legfrissebb szakosztályunk, az "Egyenlő Esély", amelyben egy mindenki által elfelejtett réteget a fogyatékos gyerekek családjai számára teremt működési felületet.

Mindezen szakosztályok a vezetőségiek valós segítségeként létrehozva lett az internettes elérhetőség:

http://www.mpp-kolozs.blogspot.com/ címmel.

Ezenkivűl a tagság felé havonta elkészül az "Erdélyi Polgár" nevű lap, amelynek meg lett alkotva az internettes változata is.

Azért, hogy a magyarországi barátaink is megismerjék a MPP-t el lett indítva egy magyarországi internettes változat is http://www.polgariak.blogol.hu/ névvel. A frissen megalakult ifjusági szervezet számára elkészűlt egy internettes bloglap "Ifjú Polgár" néven.

Mivel sok kisiskolában komolyan hiányzik a magyarkönyv, el lett indítva egy könyvgyűjtési akció is , amelynek folytán már több tonna könyv került kiosztásra úgy a megyében mint a Erdély más részében is(pld. Nagyszeben és Medgyes).

Magyarországról is ellátogattak olyan turisztikai szakemberek, akiknek be lett mutatva a megye turisztikai és kulturális kapacitása mivel ezek e vidéken van szándékukba befektetni. (Erdélyi Polgár)

Sajtóhírek - Valós valótlanságok

2010-03-25T00:28:00.002+02:00

MPP: Csatát vesztett Szász Jenő?
Megjelent a Szabadság-ban

A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Magyar Polgári Pártnak (MPP) az alapszabályzat módosítására vonatkozó kérését, mivel azt megalapozatlannak tartotta. A bíróság honlapján tette közzé döntését, amit a Szabadság kérdésére Szász Jenő pártelnök is megerősített. Elmondása szerint az ítéletről hivatalos értesítést még nem kaptak, maguk is csupán annyit tudnak az ügyről, amennyit a bíróság honlapján olvashattak, illetve bővebben jogi képviselőjüktől megtudtak.

Mint ismeretes, az MPP Bihar megyei szervezete a tavalyi gyergyói pártkongresszus után óvást nyújtott be a bíróságra, amelyben megkérdőjelezte az Országos Tanács lebonyolításának törvényességét. A belső ellenzék szerint a tisztújító közgyűlésen szavazati jogot kaptak azok a párttagok is, akik meghívottként vettek részt a tanácskozáson, következésképpen szabályzatellenesnek minősítették az ott történteket, s tiltakozásképpen közel ötven küldött elhagyta a termet.

Szász Jenő elmondta: ügyvédjük tájékoztatása alapján a bíróság azt kifogásolta, hogy a párt újonnan elfogadott alapszabályzatnak van egy olyan passzusa, amely szembeállítható a párttörvénynek egy bizonyos szakaszával. Az MPP elnöke közölte: ma estére összehívott egy elnökségi gyűlést, amelynek keretében megbeszélik a további lépéseket. „Azt gondolom, hogy olyan részletkérdésről van szó, amit természetesen korrigálni fogunk. Én mindenképpen azon leszek, hogy ezt a lehető leggyorsabban megtegyük. Nem fogjuk az ügyet feltétlenül csak a román bíróságra bízni, hanem az MPP vezető testülete meghozza majd azokat a döntéseket, amelyek ilyenkor szükségesek” – szögezte le Szász Jenő.

Kérdésünkre elmondta: az óvást emelő Bihar megyei „kollégák” nem értettek egyet az alapszabályzat bizonyos kitételeivel. „A nagy kérdés az, hogy azok a passzusok kerültek-e kifogás alá, amelyeket ők megfogalmaztak, vagy teljesen más előírás ütközik a párttörvény bizonyos szakaszával” – fogalmazott a pártelnök, aki szerint az is nagy kérdés, hogy a párt megfellebezi-e a döntést.

Gergely Balázs, az MPP kolozsvári szervezetének volt elnöke, aki Szász Jenő ellenjelöltjeként azért lépett vissza az indulástól a gyergyói tisztújító kongresszuson, mert szabályzatellenesnek ítélte a gyűlést, lapunk kérdésére elmondta: a bírósági döntés visszaigazolta mindazoknak az igazát, akik a kongresszust alapszabályzat- és párttörvény ellenesnek minősítettek. „Gyakorlatilag az erkölcsi és politikai felelősség a kialakult helyzetért Szász Jenő alapító elnököt és körét terheli” – vélekedik Gergely Balázs. Véleménye szerint ebben a helyzetben az MPP vezetőjének két választási lehetősége van: vagy fellebez a döntés ellen, és ezáltal jegeli a párton belül kialakult krízishelyzetet, beláthatatlan ideig megbénítva a pártot, ami nyilvánvalóan kihatással lesz a 2012-es választásokra is. A másik megoldás pedig az, hogy erkölcsi és politikai felelősségének tudatában azonnali hatállyal lemond az elnöki tisztségről, s következésképpen a megyei elnökök azonnal összehívják a rendkívüli tisztújító kongresszust.

„Szász Jenő saját hatalmi pozicíójának bebetonozása érdekében szándékosan okozott a pártban felmérhetetlen károkat, s ezért semmiképpen sem kerülheti el a felelősségre vonást” – vélekedett Gergely Balázs, aki szerint az MPP elnöke az egész erdélyi jobboldalnak felmérhetetlen károkat okozott.

Az MPP Bihar megyei szervezetének az elnöke, Lengyel György lapunk kérdésére elmondta: normális – jogi, és nem politikai – döntés született. Meglátása szerint meg kell ismételni az Országos Tanács ülését, és korrigálni kell a hibákat. P. A. M.

Érvénytelen kongresszus, törvénytelen elnök?
Megjelent a Háromszék-ben 2010. március 24., szerda: Közélet

Szász Jenő párton belüli ellentáborának, a Bihar megyei szervezet képviselőinek adott igazat a bukaresti táblabíróság, és nem jegyezte be a Magyar Polgári Párt tavalyi gyergyói kongresszusának alapszabályzat-módosításait. Szász várja a részletes indoklást, a bihariak új kongresszust és választást követelnek.

Botrányosra sikeredett tavaly márciusban az MPP első kongresszusa, többen kifogásolták, hogy Szász Jenő elnök lehetővé tette, ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek szavazzanak, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A küldöttek egy része kivonulással tiltakozott, de a bővített testület módosította az alapszabályzatot, és elsöprő többséggel megerősítette Szász Jenőt az elnöki tisztségben. A ,,kivonulókat" képviselő Bihar megyei szervezet harminckét küldött nevében 2009. április 30-án letett egy ,,beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait.

Többszöri halasztás után a bukaresti táblabíróság március 5-én tárgyalta érdemben az ügyet, és a honlapján megjelent szűkszavú tájékoztatóból kiderül: elfogadták a Bihar megyeiek kérését, visszautasítják az alapszabályzat-módosítást, nem tartják indokoltnak. Az ítélet alapfokú, az érintettek öt napon belül fellebbezhetnek.

Szász Jenő, az MPP tavalyi kongresszusán visszaválasztott elnöke nem tekinti egyértelműen a Bihar megyeiek győzelmének az ítéletet, a bíróság részletes indoklásából derül ki a lényeg, véli, a megjelent információ száraz és szűkszavú. Összehívja a párt országos elnökségét, és döntenek, fellebbeznek vagy sem. A bihariak azonban egyértelműnek tekintik az ítéletet, érvénytelen a tavalyi kongresszus az összes döntésével együtt, újra össze kell hívni a 144 törvényes küldöttet, és meg kell ismételni az összes szavazást, így az elnökválasztást is. Farkas Réka

Bihari MPP: Új kongresszust, új választást!

Megjelent az Erdély Ma-ban [ 2010. március 24., 08:43 ] [534]

Botrányosra sikeredett tavaly márciusban az MPP első kongresszusa, többen kifogásolták, hogy Szász Jenő elnök lehetővé tette, ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek szavazzanak, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám a kongresszus munkálataira csupán meghívottként érkezett jelenlévők is. A küldöttek egy része kivonulással tiltakozott, de a bővített testület módosította az alapszabályzatot, és elsöprő többséggel megerősítette Szász Jenőt az elnöki tisztségben. A „kivonulókat" képviselő Bihar megyei szervezet harminckét küldött nevében 2009. április 30-án letett egy „beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait.

MPP: vissza mindent

Megjelent a Krónikában• 2010. március 24.

Várhatóan hamarosan új kongresszust rendez a Magyar Polgári Párt (MPP), miután a bukaresti törvényszék alapfokon elutasította az Országos Tanács egy évvel ezelőtti ülésén született határozatok bejegyzését. Tegnap nyilvánosságra hozott, nem jogerős ítéletében a törvényszék jóváhagyta az MPP Bihar megyei szervezete által beterjesztett óvást, amelyben az alakulat belső ellenzéke kérte a Gyergyószentmiklóson módosított alapszabály elutasítását. A nem jogerős ítélet kapcsán – amely ellen a kiközléstől számított öt napon belül lehet fellebbezni – az óvást beterjesztő Lengyel György bihari MPP-elnök, illetve Gergely Balázs (Szász Jenő elnök tavalyi kihívója) lapunknak úgy vélekedett: a törvényszék ítélete nyomán egyértelmű, hogy össze kellene hívni a párt rendkívüli tisztújító kongresszusát.

Ismételni kell? Újabb tisztújítás következhet a Szász Jenő vezette pártban

Szász Jenő ugyanakkor a Krónikának elmondta: az alakulat országos elnökségének mára összehívott ülésén kezdeményezni fogja az Országos Tanács (más néven kongresszus) megrendezését. Mint ismeretes, a polgári párt 2009. március 14-én Gyergyószentmiklóson tartott tisztújító kongresszusa viharosra sikeredett, miután Szász Jenő szavazásra bocsátotta, hogy az ülésen ne csak az alapszabály értelmében választott küldöttek rendelkezhessenek szavazati joggal, hanem a megyei és helyi önkormányzatokban tisztségviselőként tevékenykedő, ám az Országos Tanács munkálataira csupán meghívottként érkezettek is. Az elnök felvetésével többen nem értettek egyet, mivel szerintük alapszabályzatba ütközik.

A Szász Jenő által előterjesztett javaslat miatt a küldöttek és a résztvevők közül mintegy ötvenen tiltakozásképp elhagyták a kongresszus munkálatait, majd miután a testület elfogadta az elnök javaslatát – azaz a szavazati joggal rendelkező 144 küldött létszáma kibővült 281 meghívottéval –, az Országos Tanács elsöprő többséggel megerősítette tisztségében Szászt. Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke emlékeztetett: akkoriban két dolgot is kifogásoltak: a tervezett alapszabály-módosítást, valamint azt a tényt, hogy az elnök a küldötteken kívül a meghívottat is szavazati joggal kívánta felruházni. Elmondta, már a kongresszus előtt többen kérték Szász Jenőtől, ne módosítson, sőt a kifogásolt döntések elfogadása után is megpróbáltak vele egyeztetni, és kompromisszumos megoldásként meggyőzni egy rendkívüli ülés összehívásáról, ám a pártelnök nem fogadta el a javaslatot.

Mivel a hatályos törvények értelmében a megváltoztatott alapszabályt a bukaresti törvényszék elé kell terjeszteni jóváhagyás végett, a belső ellenzék – a pártok működését szabályozó törvény előírása alapján – érintettként megóvta a döntéseket. „Szász Jenő akkoriban egy számára igen előnyös alapszabályt változtatott meg még előnyösebbre, hiszen gyakorlatilag évekre bebetonozta volna elnöki pozícióját” – nyilatkozta lapunknak Lengyel György. Szerinte a törvényszék döntése alapján érvénytelenné váltak az egy évvel ezelőtti Országos Tanácson elfogadott határozatok, köztük az alapszabály-módosítás, ami azt jelenti, hogy ismét érvénybe lépett a párt eredeti statútuma.

A nagyváradi politikus emlékeztetett, ebben az áll, hogy az MPP-t héttagú elnökség vezeti, ebből azonban jelenleg csak hárman vannak tisztségben – Szász Jenő elnök, Orbán Balázs ügyvezető elnök, valamint Farkas Csaba alelnök –, így a fennmaradó tisztségeket pótolni kell. „Meggyőződésem, hogy a döntés precedenssé válik, és Szász Jenő tettét többé senki nem fogja megismételni. A mindenkori erdélyi magyar vezetőknek meg kell végre tanulniuk, hogy nem tehetnek meg bármit” – nyilatkozta Lengyel. Gergely Balázs szerint a törvényszék gyakorlatilag visszaigazolta azoknak az igazát, akik tavaly hozzá hasonlóan kivonultak a kongresszusról, és alapszabály- és párttörvényellenesnek minősítették a tanácskozást. Emlékezetes: a jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei elnöki tisztségét betöltő kolozsvári régész Gyergyószentmiklóson ugyancsak indulni kívánt a pártelnöki székért, ám a nézeteltérések miatt kivonult, sőt lemondott az MPP kincses városi szervezetének irányításáról is. Gergely úgy véli, a törvényszéki ítélet alátámasztja, hogy elsősorban Szász Jenő és köre felelős a pártban kialakult helyzetért.

„A pártelnöknek most két lehetősége maradt. Az egyik, hogy megfellebbezi a döntést, ezáltal jegeli a párton belüli krízishelyzetet, bizonytalan időre kitolja a pereskedést, ami befolyásolni fogja az MPP 2012-es választási részvételét és eredményét, tovább fokozva a lemorzsolódást. A másik pedig az, hogy vállalja az erkölcsi és politikai felelősséget, és azonnal lemond az elnöki tisztségről, lehetőséget adva ezáltal a megyei elnököknek a rendkívüli tisztújító kongresszus összehívására” – vélekedett lapunknak Gergely, aki Lengyel Györgyhöz hasonlóan leszögezte: jelenleg a megyei elnökök a legmagasabb rangú tisztségviselői a pártnak, hiszen a régi alapszabály értelmében az elnökség a kongresszus előtt pár nappal működésképtelenné vált több alelnök (közöttük Tőkés András) lemondásával.

Szász Jenő a bukaresti törvényszék ítélete kapcsán úgy nyilatkozott: a döntés szerint az MPP módosított alapszabályának egyik passzusa ütközik a párttörvény egy bizonyos szakaszával, és emiatt utasították viszsza a bejegyzési kérést. A pártelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíró annak ellenére hagyta helyben az óvást, hogy a törvényességet felügyelő ügyész támogatta a módosítás bejegyzését. „Két út áll előttünk, és én azt fogom javasolni a párt elnökségének, hogy mindkettőt járjuk végig. Az egyik, hogy a törvényszéki döntés indoklásának ismeretében megfellebbezzük az ítéletet, a másik lehetőség ugyanakkor az, hogy a Magyar Polgári Párt testületei meghozzák azokat a döntéseket, amelyek ennek a passzusnak a korrigálásához vezetnek. Magyarán: én arra kérem az elnökséget, hívjuk össze az Országos Tanács rendkívüli ülését” – nyilatkozta tegnap a Krónikának Szász Jenő. Az országos elnökség ma este Székelyudvarhelyen tanácskozik. Rostás Szabolcs, Nagy Orsolya

Megjegyzés

Közreadunk három cikket négy sajtóorgánumból, abból a megfontolásból, hogy láthassa az olvasó milyen a mai magyarajkú sajtóban tevékenykedő szövetségi egyenruhába öltöztetett "függetlennek" mondott sajtósok egynéhányja.

A bukarestieket egyáltalán nem érdekli, hogy ki van a magyarajkúak politikai szerveinek az élén és főleg ha még törvénykezni is kell nekik. Az "intervenţie" kérelem épp úgy zavarta őket mint pld a Zöld Párt-beli hőzöngések, amikor egy kisebb csoport hasonlóan kérte a beavatkozást, csak akkor a törvényszék nem adott helyett a keresetnek, mondván: a kisebbség alá kell vesse magát a többségi akaratnak és most a cikíróink azon lelkendeznek, hogy lám mégis...

A cikkírók nagyjából ugyanazokat a deontológiai hibákat követik el, csak lehet más sorrendben.

A kolozsvári Szabadság cikkírója eddig is többször nyíltan megtagadta, hogy a polgáriak cikkeit leközölje és sok esetben bizonyította, hogy nem is érti igazán a politikát. Így nem meglepő, hogy most pártelnök ellenében sem tartja be az "egyenlő távolság" elvét mert egy "megtámadott" ellen és két "megtámadó"-t szóllaltat meg. A cikkíró ilyen formán helyet ad egy már lemondott kihívóként szereplő véleményének. Milyen az a cikk, ahol a volt kihívó - aki közben - más alakulathoz szegődve megakarja mondani mit kell tegyen a pártja, amelyet azért hagyott el, mert nem választották meg a Legmagasabb tisztségre. Olyant szólaltat meg aki a demokrácia tiprásáról szól miközben már egy éve más szervezetben munkálkodik. Másik megszólaltatott a bihar megyei polgári vezető, aki közben szintén egy éve egy másik szervezet szekerét tolja közben a törvényességről szövegel. Ő az aki eleve elárulja magát azzal a kijelentésével, hogy a törvényszéken nem politikai döntés született! Vajon? Mindkettő esetében felmerülhet a párt fegyelem megszegése, hiszen nem ismerte el a vezetést és nem vett részt annak munkájában de közben negativ "frontember"-ként működnek...

Amíg nem állott fel a SZÖN2 és nem határozta el azt, amit már rég kellett volna, addig a törvényszékiek a MPP-többségnek adtak igazat! Miután elhangzott az autonómia megváltozott a döntésük és politikai megfontolásból a kisebbségnek adott igazat.

Viszont a 144 MPP küldöttből csak közel 50 volt azoknak a száma, akik nem akarták az elnök újraválasztását! Ezek csak ürügyként használták fel a meghívottakra vonatkozó dolgot... hibás döntésnek vélhető.

Az űlésvezető és a titkárság is jeleznie kellett volna, hogy elsődlegesen csak az a 144 szavazhat arról, hogy kibővítsék-e a jelen levőkkel a szavazók táborát vagy sem: hogy bevonják-e a vendégeket is a szavazásba aktiv résztvevőnek. A 144 pro és a 50 kontra már akkor kellett volna értésére adja a kivonulóknak, hogy nem elég erős a kihívói táboruk!

A második illetve a harmadik cikknek az írója egy és ugyanaz csak valami hiba folytán - vagy esetleg akarva - más címmel lett leadva. Feltételezhető, hogy nem kész akarva, de mind a kettőnek a címe nem a valóságot tükrözi. Tudott dolog a cikkíró mppellenes mivolta, de el kéne gondolkoznia azon amin történt, nehogy az etikai bizottságon előtt találja magát...

Tárgyilagosság helyett saját véleményt tükröz, ami veszélyes egy magát függetlennek mondott lapnak dolgozó számára.

Utolsónak maradt a Krónika cikk, amiben a cikk írói nem a legsikeresebb címmel indították el cikküket, hiszen csak a helyfelcseréléssel szinte ugyanazt írják, amit a Szabadság cikkirója. Ez egy kicsit meglephet bennünket, mert az idősebb cikkíró komoly szaktudású és nem tudni miért érződik felőle is az mmpellenesség...

Idevág viszont, hogy még ha valaki MPP ellenző és ezentúl annak is akar maradni legalább olvassa el annak alapszabályát, hogy ne írjon badarságokat.

Aki ismeri a pártok törvényét nem írna olyant, hogy: "MPP: vissza mindent" A Magyar Polgári Párt nem vett el semmit senkitől, és mindig, mindenhol megadja a "Választás lehetőségét"!

Volt egy kongresszus, ahol nem az történt és nem úgy lett mint, ahogyan azt - valahol Európában - eltervezték!
Mert hogy lehet azt értelmezni mindazt, hogy tudva, hogy közeleg a kongresszus egyes alelnökök - nem törödve a választóik akaratával - "egységesen" lemondanak a tisztségükről, hogy krizishelyzet álljon elő és hogy eleve kihasználják az alapszabályban megfogalmazott műkodésképtelenségi passzust, helyet adva annak, hogy ne legyen újraválasztási lehetőség.
Ugyancsak képtelenség, hogy a megyei elnökök hívják össze az elnökválasztásra a választmányt, mikor van egy régi elnök s ráadásul annak neve még nem volt lecserélve a törvényszéki papírokról sem. Igy csak ő - a régi elnök -kezdeményezheti újraválasztást s csak halála esetén a rangidős alelnök vagy főtitkár.

Mivel a törvényszéki döntést nem a törvény által megszabott (6 hónap) időn belül volt meghozva kérdéses, hogy azt miért kellene úgy értelmezni úgy, ahogy a bihariak vagy más akarja?
Ha egy választott elnökséget nem fogadja el a jelenlevők zöme egyszerű többséggel, akkor az érvényét veszti és akkor a régi vezetés helyén marad még legalább hat hónapig azaz, addig míg egy újabb választást ki nem írnak - mert egy párt nem maradhat vezetés nélkül.
Mivel ebben az esetben nem a megválasztás ténye ellen volt a beadvány-közbelépés kérés, akkor írogatni csak arról kell, amit a párttörvény is leír.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az elnököt két évre választják meg. A törvény előírja azt is, hogy e terminus lejárta után legtöbb 60 napon belül meg kell választani az új elnökséget (és nem csak az elnököt). Mivel a bihari választmány pereskedésbe kezdett az új elnökséget nem lehetett bejegyezni, azaz felfüggesztés alá került az összes "papirmunka", így a bejegyzés és a kétéves terminus is meghosszabodott annyival és addig, amíg a törvényszéken nem születetik egy döntés. Most, hogy már van ilyen döntés folytatható a választási procedura(még 60 napig)

Pontosítva:

A bihariak beadták a „beavatkozási kérelmet" a bukaresti törvényszéken, és kérték, hogy érvénytelenítsék az alapszabályzat kongresszusi módosításait. A törvényszéken ezt elfogadták.

Csak ennyire adtak nekik igazat, azaz nem a választmány ellen szóltak!
Ezért helytelenek a fent megfogalmazott cikkírói álláspontok! (Erdélyi Polgár)

Újabb dokumentumok

2010-03-20T17:04:00.003+02:00

A kistérségi iskolák bezárása

Hiller István egy konferencián a közoktatás minőségének javításáról, a biztos alapkészségek megszerzéséről beszélt. "Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés) jelentette biztos alap megingott, megtöredezett, és ennek a problémáinak a következményeivel küzd az egész oktatás. Hogy az alapkészségek biztosak legyenek, ahhoz az általános iskolák infrastrukturális és belső szerkezeti átalakítására van szükség" - mondta el a miniszter.

Pokorni Zoltán ugyanitt a közoktatás minőségének fejlesztéséről úgy vélekedett, hogy amikor a kormány körzetesíti az iskolákat, akkor nem minőségi paramétereket használ. "Kétségtelen - mondta -, hogy akadnak olyan falusi iskolák, amelyek színvonala megkérdőjelezhető, ám a kormány nem ezt vizsgálja, hanem a számukat kifogásolja, hiszen így állandóan hivatkozhat a demográfiára."

(lásd: Pártbeszéd helyett párbeszéd - 2007-02-16, 63. évfolyam, 7. szám)

Megjegyzés.

Mivel újfennt az a vád hangzott el, hogy csak mi a MPP ellenezné a Kolozs megyei tanfelügyelőségiek által olyan hevesen hangoztatott "iskola-tömbösítés"-t felkutattuk a magyarországi dokumentumokban miként vélekedtek politikai és szakmabeliek. A többévvel ezelőtt elhangzottak nagyon ismerős felhangokat ütöttek meg, de lássuk miről is volt szó:

Ön hogyan vélekedik az iskolabezárásokról?

bazsy anyu Dátum: 2010-03-11 17:12:34

Gazdaságosság: a mi iskolánk tantestületéből 10 főt elküldtek. Azokat akiknek 20 illetve több éves szakmai gyakorlatuk volt. Helyettünk fölvettek un. közcélúakat. Az ő bérük támogatott. Nem közalkalmazottak, de én is így tanítok egy másik iskolában a béremnek feléért. Felvesznek minket közcélúra pedagógiai asszisztensnek, de osztályt vezetünk. Papíron stimmel minden, de ... Én kénytelen vagyok ebbe belemenni, mert 3 kiskorú gyerekem van és örüljek, hogy két év munkanélküli után ez is akad. Nekem tanító szakom, számítástechnika és biológia szakos tanári diplomám van, mellette pedagógiai értékelési szakértő. A mi kistérségünkben így megy. Miért? a válasz sajnos igazgatóktól és polgármesterektől egybehangzóan így szól: nem a szakmaiság, nem a gyerek számít, hanem a pénz. Sajnos az én gyerekeim is ebbe az iskolába járnak, ahol szakképzetlenek tanítanak, csak van annyi előnyük, hogy én itthon bepótolom a hiányosságokat, mert fontos, hogy milyen középiskolában tud majd tanulni. De mi van azokkal a gyerekekkel akiket a szülők nem tudnak segíteni?

Kővágó Csilla Dátum: 2008-11-01 12:34:21

Előző hozzászólásomhoz szeretnék hozzátenni még valamit. Bár tudom, hogy az anyagi oldal képviselői nem értenek egyet. mégis azt gondolom, hogy éppen a kistérségi oktatás-nevelés fejlesztése, a kislétszámú osztályos iskolák támogatása adhat valamiféle megoldást a jelenlegi helyzetre, többek között az iskolai agresszó leküzdésére. A tanárok ellen nevelt, a rivalizálásban alul maradt frusztrált gyerekeknek szerintem kifejezetten jobb hely egy családias légkörű iskola, ahol nincs teljesítménykényszer, és ahol ennél fogva minden gyerek egyenlő mértékű támogatást kap.

Nem vagyok híve annak, hogy integráció címszó alatt megszűntetik a hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkozó intézményeket. Minden pedagógus tudja, hogy ezzel a fajta integrációval az oktatás minősége romlik, mert vagy a jó képességű gyerekek nem tudnak haladni, vagy a rosszabb képességűek viselkedési morálja romlik a frusztráltság miatt.

Vannak különbségek, amit lehetetlen áthidalni, amikre külön megoldást kell találni. Az a baj, hogy manapság ezeket a különbségeket egyenesen kötelező letagadni, mintha egyszerűen nem léteznének. Pedig léteznek.

Kővágó Csilla Dátum: 2008-11-01 10:50:31

Bodnár János hozzászólása ihlette az enyémet. Érdekesek a felmérései, és bizonyára érdemes lenne nekünk is egy hosszú távra tervezett új oktatáspolitikát kidolgozni. A legnagyobb problémát azonban én nem a tanárok személyiségében látom.

Ami a kistérségi oktatást illeti, nemrég költöztünk egy alig 1000 fős faluba, ahol egy nagyon kicsi iskola működik - még. Nekem nagyon szimpatikus a hely, családias a hangulat, nincs az a fajta teljesítménykényszer, amit városi iskolákban tapasztaltam pedagógusként. Az osztályok természetesen kis létszámúak. Tudomásom szerint azonban a városból idehozott problémás gyerek problémája itt megszűnt, vagy azért, mert több idő jutott rá, vagy mert - egy tanár szerint - egyszerűen nem talált partnert a destruktív viselkedéshez. Én mindenképpen híve vagyok a kislétszámú csoportoknak és a kisiskoláknak, különösen az első iskolai években. Nem hiszem, hogy a teljesítmény romlik, nem hiszem, hogy a legfontosabb kérdés ebben a korban az "egészséges rivalizálás" a mi egyébként is túlságosan versenyközpontú világunkban, ahol az együttérzés és önzetlenség egyre inkább háttérbe szoruló értékek. Másrészt viszont kifejezetten nehéz egy tehetséges gyerek tehetséggondozása, ha még a környéken sincs olyan oktatás, amire neki szüksége lenne, ezért aztán nekem is kérdés, hogy mint szülő tudom-e vállalni az utaztatással való anyagi és időbeli megterhelést, ha nem akarom, hogy a gyermekem elvesszen. Valahol itt van az oka annak, hogy tehetősebb szülők elviszik gyermeküket városi iskolákba.

Egyetértek az anyagi megbecsülés fontosságával. Ez befolyásolja az ember önbecsülését, önbizalmát. 40-50 éves pedagógusok sokszor havi 80-100 ezer Ft havi bért kapnak a bértáblába történő besorolás meglehetősen diszkriminatív szabályai miatt, holott gyakorlatilag 20-30 éve dolgoznak, ha nem is mindig a pályán.

Visszatérve a tanár személyiségéhez, nem hiszem, hogy tele vagyunk alkalmatlan tanárokkal. A legnagyobb problémát inkább a tanárok megbecsülésének teljes hiányában látom, és ez inkább az értékválságok témakörébe tartozó probléma. Manapság a szülők egyenesen a tanár ellen nevelnek. Nagyon könnyen okolják a tanárt mindenért, lehülyézik a gyerek előtt, sosem a gyerekben vagy magukban keresik a hibát, túlságosan egyoldalúan mindenért a tanárt tartják felelősnek. Nem hiszem, hogy az iskolai agressziónak a tanárok rátermetlensége az oka, bár részben igaza van abban, hogy manapság, akinek esze van, inkább más pályát választ. Mi is voltunk diákok, de nem emlékszem, hogy tragédiát csináltunk volna egy-egy tanár alkalmatlanságából. És ha az iskola feladata az életre nevelés, nagyon kicsi esélye van a mi felnövő gyerekeinknek arra, hogy a csupa rátermett és karizmatikus tanár után majd egy frankón rátermett és karizmatikus főnököt kapjon ki.

Tehát azt gondolom, hogy figyelembe kell venni a helyi viszonyokat is, amikor az oktatási rendszer különbözőségeiről vitatkozunk. Én elsődlegesnek tartom a fennálló erkölcsi válságból való kikeveredést, mindamellett, hogy valóban, a tanári pályát egyrészt vonzóvá kell tenni, hogy a legalkalmasabbak jelentkezzenek, másrészt megfelelő szűréssel (akár 1 év próbatanítással főiskola vagy egyetem előtt) kellene szelektálni a jelentkezőket.

Egy nagyon nagy multicég amerikai vezetője, egykori tanítványom mondta, hogy szerinte a legokosabb embereknek kellene elmenniük tanárnak.

Andó Anita Dátum: 2008-10-23 14:48:05

Pályakezdő pedagógusként nagyon nehezen sikerült elhelyezkednem.Szerencsésnek mondhatom magam, hogy végülis sikerült tanévet kezdenem egy vidéki iskolában. Már gyermekkorom óta tanítani szerettem volna, majdnem nem sikerült megvalósítani az álmom....

Véleményem szerint meg kellene reformálni a pedagógusképzést , hiszen való igaz, hogy "sok "pedagógus kerül ki , viszont 10 emberből szerencsés ha 1pályakezdő el tud helyezkedni illetve hivatásszeretetből akar gyerekekkel foglalkozni.Ez elkeserítő! Az oktatás minőségbiztosítására kellene nagyobb hangsúlyt fektetni az iskola bezárások helyett.

Bodnár János Dátum: 2008-09-28 10:13:01

10 évig voltam gyakorló pedagógus, jelenleg közgazdászként dolgozom. Szerintem az egész folyamat kulcskérdése a hatékonyság. Közoktatás vezetői diplomamunkám megírásakor, összehasonlítottam a holland, a görög, a portugál és a magyar közoktatási rendszert (elsősorban finanszírozási szempontból).

Valaki kérdezte a finn példát, mitől olyan jó, (mert a PISA méréseket a finn rendszerre találták ki.) Néhány adalék a finn rendszerről, nincsenek kis iskolák, nincs szabad iskolaválasztás (kötelező a körzetes iskolába járni), a szülő osztályt és pedagógust sem választhat (hát erre bírja rá valaki a magyar szülőket). A gyerekek tanulmányi idejének felét tölti ki a kötelező tananyag, a maradék időben szabadon tervez a pedagógus, és a alternatív témákat dolgoz fel a gyerekekkel (nem is fásul bele ugyanabba a tananyagba). Viszont a kötelező rész elvégzését szigorúan ellenőrzik és büntetnek (írás, olvasás, számolás). Az a pedagógus, aki lemarad, nem tartja be az előírásokat, egy figyelmeztetés után, elbocsájtják. Sokszor nem pedagógus az iskolaigazgató. 15 éves korig mindenki ugyanazt tanulja (nem tanulnak meg a gyerekek mindent kétszer). 15 éves kor fölött, általában ugyanabban az iskolában, az alsó harmadot (33%-ot) leválasztják, akik innentől kezdve erős gyakorlati képzést kapnak és belőlük lesznek a szakmunkások. A maradék kétharmad érettségizik, egyharmadát veszik fel egyetemere, egyharmadát pedig főiskolára. A gyerekek továbbtanulási mutatóiban nem a szülők iskolai végzettsége dominál. Gyakori, hogy diplomások gyerekéből szakmunkás lesz, ez nem jelent tragédiát egy skandináv családban. A kötelező pedagógus óraszám heti 30 + 5 óra benti ügyelet (hát ez is elgondolkodtató). Európában (EU) csak a szlovákok keresnek kevesebbet, viszont csak a csehek dolgoznak a magyar pedagógusoknál kisebb osztálylétszámokkal. Hollandiában nem lehet 1500 fősnél kisebb iskolákat működtetni. Rendszeresen mérik az iskolákat, és közlik az első tíz, és az utolsó tíz nevét, melyeket, bizony gyorsan bezárnak, ha nincs javulás. A görög és a portugál rendszer a mienknél is rosszabbul működik, mindamellett, hogy a tanárok lényegesen jobban keresnek (rengeteg analfabéta kerül ki ebből a két rendszerből, bár ezek főleg bevándorlók gyermekei). Mexikóban és Törökországban reál értéken háromszor annyit keres egy pedagógus, viszont 30, 40 fős tömeggel dolgozik egy átlagos tanórán, egy átlagos iskolában. Hát tudom a pedagógusok a számokat nem szeretik, de a jelenlegi általános iskoláink 25%-ába kevesebb, mint 100 gyerek jár illetve 10%-ába kevesebb, mint 50. Én le merem írni, a gazdag Nyugat- és Észak-Európa miért nem engedi meg magának ezt a luxust??? Tanítottam 10 fős és 35 fős iskolai csoportokat. 20 fő alatt látványosan romlanak általában a diákcsoporton belüli oktatási és nevelési folyamatok (kisebb vagy egészségtelenebb rivalizálás a diákok között, kortárskapcsolatok kényszeres választásokon alapulnak, nem pedig valódi választáson). A valóban kiugró illetve valóban gyenge eredmények nagyon kevéssé összehasonlíthatóak. A magyar oktatási rendszer rendkívül korán szegregál, szerintem 6-10 év, ami konzerválja a magyar családok társadalmi viszonyait, viszont elzárja a felemelkedés útját a valóban szegény családokba született tehetséges gyerekek elől (ez pedig óriási áldozat szerintem). Amire Pokorni úr célzott, hogy a községi és falusi kisiskolák kb. 20-25%-kal teljesítenek rosszabbul, mint a városi és nagyvárosiak. Ennek hátterében elsősorban, szerintem is az áll, hogy ezen településekről a tehetős szülők elhordják gyermekeiket, valami miatt a közeli városi iskolákba. Így viszont a szülők maguk felgyorsítják ezen iskolák erózióját, bezárását. Kérdés miért döntenek, így. A maradékkal nyilván nehéz jó munkát végezni. A másik probléma, nincsenek szaktanárok a pici iskolákban, és ki az aki szívesen járatja a gyerekét olyan iskolába, ahol nem fizika, biológia vagy kémia szakos tanítja a gyerekét, hanem lelkes autodidakták (hát ez is bűn szerintem). Illetve mikor tanítottam (földrajz-történelem szakos vagyok) többször fordultak hozzám tanító kollégák, hogy bizonyos dolgot, hogyan lenne érdemes csinálniuk környezetismeretből, vagy mi a véleményem bizonyos történelmi kérdésekről, amik szóba kerülnek egy-egy monda vagy ünnepség kapcsán, kihez fordulnak egy kis iskolában???

Visszatérve az első gondolatomhoz, egyetértek veletek, hogy az oktatási-nevelési folyamat kulcsa a tanár. Elsősorban szakmai, és emberi rátermettsége, kommunikációs képességei és karizmája. Jelen jövedelmi viszonyok között a pedagógus utánpótlás siralmas. A pszichés terhelés illetve a jövedelmek miatt, általában a "maradékok" jelentkeznek pedagógusnak, és ezen "maradékok" java nem a pályán helyezkedik el. Ezt a kettős kontraszelekciót, nem lehet büntetlenül évtizedekig művelni a rendszerrel, ha rendezik a béreket, tíz-húsz év mire az utánpótláson ezt majd lehet, érezni. Jelenleg nem a legrátermettebbek jelentkeznek pedagógusnak, az iskolai erőszak is ennek a tünete szerintem.

A skandináv országokban 10-15 évre vezetnek be oktatási reformokat, majd jön a következő az ellenzék és kormánypárt konszenzussal hozza a döntést, mert a jövő generációival nem lehet szórakozni.

Hát a fenti számokon, és módszereken érdemes mindenkinek elgondolkodnia, mert számos tabut döntögetnek.

Szabó Katalin, Hegedűs Dátum: 2008-05-21 18:57:44

Erdőtarcsa szomszédos faluja Erdőkürtnek. Nálunk, csak alsó tagozat muködikik, összevont osztályokkal.Összlétszám:21+2és fél tanító. Két un.(alternatívát)tárt elénk a polgármester.1,1.-4.összevonás 1 tanító vagy ISKOLA BEZÁRÁS!!! Kegyes döntés-gyors halál! Szülők és mi pedagógusok is harcolunk!!! Még belegondolni is félelmetes, ha az iskola megszünik az maga után vonja a tömeges elvándorlást, munkahelyek, és a település megszünését. MI EZ HA NEM FALUROMBOLÁS!!! Milyen jővő vár így ránk ,és gyermekeinkre? "Bújt az üldözött,s felé kard nyúlt barlángjába .Szerte néz,s nem lelé honját a hazában!"

Garai Árpád Dátum: 2008-03-26 23:33:52

Erdőkürt kis falu Nógrádban, alig 600-an lakjuk, ma még van 8 osztályos iskolánk, összevont osztályokkal, kevesebb mint 60 diákkal. Mindezek ellenére a környező iskolák irigykedve nézik eredményeinket, legyen szó a nemzetiségi nyelv (szlovák) oktatásáról és színjátszásról, hagyományőrzésről, felvételi eredményekről, sakkról (ismét megyei vándorkupát nyertünk), vagy országos evangélikus hittanversenyről. Az iskolásaink évvégi gálaműsora, amelyet az év közben a tananyagon kívüli munkájukból állítanak össze, az felér egy színházi előadással. Most mégis a megszűnés veszélye fenyegeti, mert valikik "odafent az íróasztal mellől" csak a pénzt látják. Nem probléma, hogy ezzel megszünik egy szlovák nemzetiségi műhely, hogy ezzel kitépik a falu "szívét, motorját", hogy töredékére csökkentik ingatlanjaink árát, ami eddig sem volt magas, elvándorlásra kényszerítve fiataljainkat. Ez mekkora nemzeti vagyon, amelyet így kidobunk az ablakon? Magam diplomás ember volnék, de nem értem kinek jó ez, mert Magyarországnak nem az biztos. Tökéletesen egyetértek azzal aki az oktatás színvonalát a tanárban látja biztosítottnak. Ahol ez megvan, azt az iskolát meg kell becsülni. Ahol ez nincs meg, onnan a szülők úgy is elviszik a csemetéket. Ezért tisztelettel kérek minden illetékest, a tudás legyen a mérce, amit a diákok produkálnak, ez alapján finanszírozzanak. Így lehet csak visszaállítani az oktatás színvonalát, megalapozni az ország jövőjét. Vagy esetleg ott fent senkit sem érdekel a jővő?

Kiss Katalin Dátum: 2008-02-09 18:12:41

Az anyukám egy Csongrád megyei ált. iskolában tanít. Engem is tanított, és erre még büszkébb vagyok, mióta elvégeztem a gimnáziumot és a főiskolát is. Rengeteg tanárral hozott össze a sors tanulmányaim során, de mindenféle elfogultság nélkül mondhatom, hogy egyik se volt olyan jó pedagógus, mint Ő. A munkahelyén egyre kevesebb a gyerek, aki meg iskolás korba lép, rögtön elviszik a környező városi iskolák vmelyikébe.

AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK SORÁN MINDIG JOBB EREDMÉNYT PRODUKÁLTAK ANYU DIÁKJAI, MINT A VÁROSI ISKOLÁSOK.

Nem a település besorolása a lényeg, hanem hogy milyen a színvonala az oktatásnak.

Nagy Jánosné Dátum: 2008-01-21 22:06:01

25 évig "kisiskolában" tanítottam, természetesen igaz a családias légkör, igaz, hogy mindenkit ismerünk. Az is igaz, hogy sok kisiskola eredméynesen nevelt és oktatott. Sajnos azt is el kell ismerni, hogy a szülőket ez nem igen érdekli. Ők - különösen - a falu krémje elviszi a gyerekét, vele együtt a normatívát. Az is igaz, hogy u.u. a városi iskolában, mint a falusi iskolában vannak jó és rossz pedagógusok. Vannak akik a problémás gyerket nyügnek érzik, de ez minden pályán így van. Az is igaz, hogy gyerek elleni vétek az összevont osztály. Ma már a városi iskolák sem gyerekgyárak, hiszen ők is problémákkal küzdenek. Tény nagy luxus 90 gyerekre 12 pedagógus, 4 technikai dolgozó. A legnagyobb baj, hogy a pedagógusoknak is be kell látni, sajnos a gyereklétszám nagymértékben csökkent, s a szülők nemigen harcolnak iskolájukért.

Csaplár Péterné gyógyp Dátum: 2007-10-30 20:44:11

Sajnos, engem is elbocsájtottak egy általános iskolából, ahol SNI (részképesség-problémás) gyerekeket fejlesztettem. Most, még az állami támogatást (SNI céltámogatás) 2008. aug. 31-ig kapják az iskolák, függetlenül attól, hogy a felülvizsgálaton a gyermek státusza megváltozik-e, vagy sem. Ha később nem kaphatnak támogatást a gyerekek, hogyan tudják az alap kultúrtechnikákat speciális szaksegítség nélkül elsajátítani? S ha már most megválnak tőlünk az iskolák (gyógypedagógusoktól) akkor kérdezem én: hova lesz a gyerekenkénti 426 000.- Ft-os csak és kizárólag erre fordítható évi céltámogatás??? Ezt nem ellenőrzi senki? Az iskola, ill. az önkormányzat bedobhatja a céltámogatást a nagy kalapjába? Hogy netán nem is jut el a pénz a gyerekig, nincs megfelelően felszerelt fejlesztő szoba, szakkönyvek... s hogy a továbbképzések anyagi támogatásáról ne is beszéljünk! Ez az esélyegyenlőtlenséget csak erősíti az esélyegyenlőség évében! Ha ez az összeg komoly ellenőrzésre kerülne, lehet, hogy nem is kellene annyi iskolát bezárni-és a gyerekeink megkaphatnák a számukra szükséges segítséget.

Sasváriné Kovács Edit Dátum: 2007-10-22 19:06:36

Nem értek egyet az iskolák összevonásával. A lányom most kezdte a középiskolát, ahol 40 fő az osztálylétszám. Az érdekesség az, hogy nincs is olyan tanterem, ahol mindannyian egyszerre elférnének. A tanárok idegesek, 40 főre kellene figyelniük, de ez nem megy (érthető). 21 fő-s lett volna létszám. Szerintem az ideális is lett volna.

Tímár Béláné Dátum: 2007-10-05 21:56:55

Én is az elbocsájtott pedagógusok közé tartozom, de nem ez a legfájóbb számomra, hanem az, hogy a most 3. osztályos gyerekem nem fejezheti be az ált. iskolát a lakóhelyén. Ezt nevezem én diszkriminációnak!!! Ki törődik itt azokkal a gyerekekkel, akiknek naponta 40 km-t kell buszozniuk? Ki mérte fel, hogy mi okoz több kárt? A kevésbé felszerelt, családias légkörű, kislétszámú osztályokkal működő, az orsz. kompetencia méréseken átlagon felül teljesít? ált .isk. képzés, vagy a fantasztikusan jól felszerelt, 30-as létszámmal működő iskolák, ahol mindig kívülálló marad a vidéki gyerek. Minden más fontos, csak a gyerek nem. A finneknél vajon hogy csinálják? Erről senki nem beszél. Teljesen egyetértek az előttem szólókkal.

Szívósné Tóth Annamária Dátum: 2007-09-16 23:09:09

Számos gazdálkodási jellegű érv szól a kisiskolák fenntartása ellen. Valóban lehetetlen ugyanakkora állami "fejkvótából" működtetni 10-12 fős osztályokat, mint 35-40 fősöket. Sok esetben valóban nem kielégítő a túl kicsi iskolák szakmai feltételrendszere... De nincs rá példa, hogy egy-egy megszüntetést, összevonást tényleges, objektív szakmai, pedagógiai tudásszint, ill. kompetencia mérésekre alapozva határoznának el. Pedig évek óta minden iskolában folynak kompetencia- és egyéb mérések, vannak módszerek a "hozzáadott érték" mérésére is. Sokkal kevésbé lenne megtámadható egy olyan iskolának a megszüntetése, melynek oktatási, nevelési eredményei kimutatottan rosszak. Az a fő probléma, hogy a szakmaiságnak, a pedagógiai szempontoknak szinte semmi szerepe nincs ezekben a döntésekben.

Kiss Sándorné, tanító Dátum: 2007-08-06 12:01:36

Már mi is ott tartunk, mint anno Romániában: iskolák összevonása, bezárása, települések ellehetetlenítése... vidék-leépítés!!!!!! 20 évente "odafenn" eldöntik: mamut iskola-magas tanulói osztálylétszámmal vagy normál létszámú, reális, eredményre vezető tanítás lehetősége. Ez most mire jó????? Teljes bizonytalanságban és kiszolgáltatott helyzetbe hozták a pedagógusokat!!!! Hogy lehet így a mindennapos munkára koncentrálni?! Ráadásul még fizetés csökkentéssel, mert a megemelt óraszám, meg miegymás ezt jelenti. Írhatnék még sok mindent, de minek... Ez jellemző a mai Magyarországra: létbizonytalanság, élet egyik napról a másikra...míg mások dőzsölnek azáltal, hogy ilyen ökörségeket "találnak ki". Szégyelljék magukat!!! Teljesen egyetértek Köhler tanár úr véleményével

Köhler Péter, tanár Dátum: 2007-07-09 18:56:18

Éppen a falusi iskolák azok, ahol az alapkészségek megerősítése klasszikusan a legerősebb. A családias légkör, a tény, hogy a pedagógusok jó része a jelenlegi tanítványaik anyját, apját is tanította, ezt erősíti ma is.

Az erre épülő modern tudás átadását, - ami túlterheltséghez vezethet a "versenyistállókban"- már valóban meg lehetne kérdőjelezni. De a "biztos alapokat" nyújtó kisiskolák bezárása ellentmondásos, értelmetlen és megkérdőjelez minden jó szándékot!

DOKUMENTUMOK

A Nemzeti Konzultációs Testület csütörtökön bemutatta azokat a kérdoíveket, amelyeket terveik szerint minden magyar háztartásba eljuttatnak, hogy megtudják: milyen jövot képzelnek el a magyar állampolgárok maguknak, családjuknak, lakóhelyüknek és hazánknak.

http://www.polgari-kor.hu/hirek/hirek.php?mit=bovebben&kat=1&id=6374

A Gyurcsány-kormány a gyermeken spórol

"Iskola-összevonás, iskola-körzetesítési politika jellemzi a jelenlegi kormány oktatáspolitikáját, ami főként a kistelepüléseket sújtja hátrányosan". - mondta csütörtökön Mélykúton egy lakossági fórumon a Fidesz alelnöke.

http://www.polgari-kor.hu/hirek/hirek.php?mit=bovebben&kat=1&id=6375

Megjegyzés

A fentiekből kiderűl milyen előzmények mellett indult el a magyar iskolarendszerben az EU-s normának álcázott, de lényegében csak költségmegtakarításra alkalmazott "általános iskolák infrastrukturális és belső szerkezeti átalakítása". Ismerősen hangzó "iskola-összevonás, iskola-közesítési politika", nállunk "iskolatömbősítés"-re hallgató megszorítási tevékenységek a kisiskolások természetes jogait csorbítva az összes kisiskolák elleni - falurombolással felérő - támadásoknak egyszerre vagyunk szemtanúi, - és sajnos - szenvedői is. Jogosan merűl fel a kérdés: "Kinek használ mindez?" Mert a népközösségünk kisiskolásainak semmiképp sem!
Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az EU-s normákkal való "számolgatás" és azokhoz való hasonulás helytelen cselekedett!
Elsősorban azért, mert ott a magániskolai és a felekezeti iskola rendszerekben jóval magasabb számuk mellett jóval magasabbak a követelmények is! Így az "államilag támogatott" iskolarendszerben nem a iskolaszám nagysága döntő, hanem az "esély-egyenlőség" megteremtése - betartása, mert az azoknak a gyermekeknek is teremt tanulási lehetőséget, akiknek szülei nem tudják az iskolai nevelésükhöz előteremteni a pénzalapot. Természetesen ez nem jelenti azt, hog az állami iskolákban alacsony a nívó! Ebben a rendszerben is vannak jobb és gyengébb nivőjú iskolák.
Visszatérve a iskolarendszerhez, a hazai körülmények között az "állami iskolákkal" szemben sem a magán-, és sem a felekezeti iskolák nem tudják felvenni a versenyt, mert azok száma elenyésző és eddig az eltelt húsz év alatt mindent elkövettek a kormányrakerültek, hogy ne is erősödjék. Ha megnézzük a feltétel-rendszert jól látható, hogy a nehézkes "akredációs" folyamat miatt, illetve a magas költségek megakadályozzák a magániskolák számszerű növekedését. Ezeknél az akredációs bizottságoknál pedig inkább a politikai hovatartozás, mint kompetencia adja a tagok létszámát, a megyei tanfelügyelőségekhez hasonlóan. Ezért sok esetben megkérdőjelezhető mi az, ami ebben a "rendszerben" fontos, mert a jővő generáció felkészültsége, versenyképessége egyáltalán nem mérvadó!
A fent emlitett gondolatokra még visszatérünk mert azokban nagyon sok olyan érv is megfogalmazódik, amelyek az iskolatömbösítés ellen is szól!(Erdélyi Polgár)

Lászlóffy Pál: Sürgősen megszüntetni a tanügyi káoszt

2010-03-18T16:10:00.002+02:00

Megjelent az Erdély Ma-ban a Háromszék nyomán[ 2010. március 18., 14:00]

Már márciusban közvitára bocsátják az új tanügyi törvénytervezetet, amiről egyelőre a szakmai szervezeteknek sincs kiforrott véleménye. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is készül a tervezet alapos elemzésére, Lászlóffy Pál elnök (képünkön) szerint azonban ennél is sürgősebb lenne rendet teremteni a tanügyben kialakult káoszban.

— Egyre többet hallunk arról, hogy mi fáj a pedagógusoknak, de arról ritkán esik szó, mit jelent a diákoknak a sok változtatás, amiről néha tanév közben szereznek tudomást. Méltónak tartja az oktatás ügyéhez ezt a folytonos változtatást?

— Fájdalmas és méltatlan, ahogy ennek az országnak a vezetői a tanügyet kezelik. Jelenleg a káosz legnagyobb fokának vagyunk szemtanúi. A tanügyben akkor lehet rend, ha tervezni lehet, ha legalább egy tanévre biztos fogódzók vannak. Tantervekre gondolok és a kimenetre, vagyis mit kell tudnia a diáknak tanév végén. Ezek mind felborultak, és emiatt keletkezett a mérhetetlen rendetlenség, aminek következményeként a gyermek menet közben elvész, nem tudja követni a történéseket. Hirdetjük az oktatás gyermekközpontúságának szükségességét, a tanügy nemzeti prioritását, de a gyakorlatban ez messze nincs így. Ezt a fejetlenséget meg kell szüntetni, el kell dönteni végre, hogy mit akarunk.

— Egy-egy jól sikerült alternatív tankönyv bevezetése, az új vizsgakövetelmények és a tantervek tervezett módosítása arra utal, hogy a jelenlegi, ismerethalmozáson alapuló oktatás helyett valóban a képességfejlesztő tanításra helyeznék ezután a hangsúlyt.

— A képességfejlesztő oktatást meg kell tervezni, kifutási idő kell, át kell képezni a tanszemélyzetet, hogy meg tudjon felelni a követelményeknek, mert a cégtábla kicserélésével nem fognak megváltozni az emberek. Hosszú időn keresztül az ismeretközlés, az ismeretek pontos visszaadása volt a középpontban, ezt kérték számon. Előzetes rákészülés és felkészítés nélkül gyorsan átállni nem lehetséges, és nem is képes mindenki, hiszen sokan nem hivatásszerűen választották a tanügyi pályát. Az oktatásnak mindig megvolt a tartalma, az igazi oktató-nevelő mindig képességet fejlesztett, tudta, hogy hová kell eljutni, még akkor is, ha a tantervek nem ezt segítették. Hogy nem engedték, vagy hogy ezt nagy hatékonysággal végezzük-e, egy másik kérdés.

— Húsz év alatt tíz miniszter váltotta egymást a romániai oktatás élén, mindenikük másként akart reformálni. Ez lenne az oka a jelenleg uralkodó káosznak?

— Reformáljunk, de készítsük fel az embereket erre. Attól, hogy reformokat hajtanak végre a tanügyben, az oktatásnak nem szabad így felfordulnia. Ha változtatnak, mélyrehatóan kell változtatni, és arra felkészíteni az embereket. Ehelyett beleviszik a pedagógusokat a bérharcba, ami miatt megint csak sérül az oktatás, hisz órák maradnak el, feszültségek keletkeznek, emberi viszonyok romlanak meg. Fekete Réka,

Megjegyzés.

Habár voltak visszajelzések, hogy a RMPSZ közelitene a kolozsvári MPP tanügyi bizottságához, eddig elmaradt egy komoly összehangolt terv kialakitása. Valahogy továbbra is az elméleti sikon illetve a számadatok háborúját véljük felfedezni.

Sajnálatos módon csak statisztikai adatokká válltak a gyermekeink!

Nem a konkrét helyzetek megoldása, hanem az egyik oldalról a iskolacsoportositás(értsd tömbösités) a másik moldalról pedig elméleti és az embereket reformra való felkészitési meglátások kerülnek az előtérbe.

A tanfelügyelőségiek, annak ellenére, hogy nem erre hivatottak, megpróbálják a tanügyben dolgozókat munkájukba fullasztani: óraszám emelés, stb - hadd ne szomoritsak másokat is. A megyékénti 50-75 iskola beszüntetésével hajtják végre a kormányprogramba belefoglalt költségmegtakaritási fejezeteket, nem véve figyelembe nemzetközösségünk kisebbségi helyzetét!

Leirtuk volt a zavarosban sokan fognak jól járni, a gyermekeink kárára!
Olvassuk, hogy a kalotaszentkirályi iskolalátogatáskor egyik szövetségi politikusunk arra hivja az egybegyűltek figyelmét, hogy vigyázzunk az iskoláinkra...

Mi, eddig is ezt tettük! Javasoljuk, hogy "továbbképző tanfolyamra" küldjék a tanfelügyelőségieket, hogy legalább addig se szüntessenek meg, egy újabb kisiskolát. (Erdélyi Polgár)

Bezárás fenyegeti a kisiskolákat Arad megyében

2010-03-17T21:51:00.000+02:00

Duna Televízió [ 2010. március 17., ]

Romániában ősztől bevezetik a fejkvóta-rendszert az oktatásban, ami azt jelenti, hogy az oktatási intézmények a diákok létszámától függően kapnak majd állami támogatást. Arad megyében kevés a gyermek, ezért akár 60 iskolaépület is árván maradhat.

"Községi szinten van négy iskolánk és négy óvodánk, ebben van magyar, román szakosztály, ezekre mi 700000 lejt költöttünk a tavalyi év folyamán" – mondta el Kocsis József Zimándújfalu alpolgármestere. - "Vagyis csaknem 50 millió forintnak megfelelő összeget. Mégis lakat kerül a frissen kitatarozott zimándközi iskolára. Nem tudni, mi lesz az épület sorsa, az viszont már biztos, hogy szeptembertől a gyerekeknek ingázniuk kell"...

Arad megyében 10-20 százalékos létszámcsökkentést is terveznek a tanügyben. Ebben a megyében országos viszonylatban is a legalacsonyabb a születési arány.

Megjegyzés.

Igéretünkhöz híven egy másik megye iskolaügyét is bemutatjuk. Ezútal az Arad megyében megszűnésre váró kisiskola van terítéken. A cikkben utalás történik arra, hogy a "fejkóta" bevezetésével a kisiskolákban a tanítás megszűnik. A Zimándújfaluhoz tartozó Zimándközben lakat kerül a frissen felújjított iskolaépület ajtójára. Az alpolgármester szerint nem tudni mi lesz az iskolaépület sorsa.

Nos, mi megüzenjük neki, hogy azt már rég "elajándékozták" potom árért, mert a másik része illetlen zsebek felé vándorolhat.

Valahogy úgy, ahogy a kisikolásokat feláldozzák sok időt töltve az utaztatással, s mivel azt is megtudtuk, hogy miért is van ilyen nagy keletje az iskola összevonásnak: ha nincs iskola akkor a kisiskolásokat el kell "szállítani" az iskoláig és vissza. Mivel sok személyszállító cégnek megcsappant a forgalma jól jöne egy ilyen kicsi de biztosnak tűnő munka, azaz a kisiskolások fuvarozása. Mivel sok cég van az olvasóra bízzuk a dolgok kimenetelével kapcsolatos feltételezéseket!

Nem sokára az is kiderül, hogy megyénként kik voltak sikeresek (mert megtudjuk!) és akkor közzétesszük.

Van egy olyan dolog is, amire elég sokan félreértik vagy félremagyarázzak: A törvény szerint akkor kötelező egy osztályt fenntartani, ha legalább tíz gyermek van abban az osztályban. Arról viszont a törvény nem szól, hogy ha abban az iskolában van 9 magyar- és 21 románajkú gyermek megengedhető-e a magyarajkúak osztálya? Abban az esetben ha nem, akkor valahol törvénycikk elleni vétséggel van dolgunk. Ha a felkótát vesszük alapul akkor sem a tíz feletti és sem az alatti gyermekszám nem tudja a tanítói fizetést lefedni! Akkor meg miért kellene egy olyan magyarajkú osztályról lemondani, amelyik egy olyan iskolában működne, ahol a románajkúak osztályai továbbra is fennmaradnak? Más szorzót kellene kierőszakolniuk a magyarajkú szakmabelieknek, mivel ez esetben nem a fejkóta, hanem a törvény idetartozó cikelye kell meghatározó legyen!!! A törvénycikket nem tudja egy kormányhatározat áhúzni! Az a kormányhatározat, amelyet egy másikat "kijavít", megmásít!

Nem tudjuk elfogadni, egy magyarajkú tanfelügyelőségi dolgozótól, hogy akkor érezze jól magát, amikor magyar osztályokat megszüntett, összevon, tömbösít ! Szégyen! Arról nem is beszélve, hogy az a magyarajkú adójából is kapja fizetését! (Erdélyi Pogár)

A turisztikai szakosztály tevékenységéről

2010-03-17T19:39:00.000+02:00

Sikeresnek bizonyul a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezete turisztikai szakosztályának tevékenysége. A szakosztály tevékenysége alapjában 2009 őszén indult, amikor az MPP Kolozs megyei és kolozsvári szervezetei közösen turisztikai és idegenforgalmi fórumot szerveztek. Ezen a találkozón Kolozs megyei turisztikában tevékenykedő szakemberek, utazási irodák szakemberei, valamint panzió tulajdonosok vettek részt. Székely Csaba turisztikai és idegenforgalmi szakember akkor igen alaposan felvázolta a faluturizmus lehetőségeit a megyénkben. Bitai László közgazdász a bankhitelezésről, ezek elnyerésének lehetőségeiről, valamint a torockói idegenforgalmi siker-receptről beszélt. Horváth Zoltán vidékfejlesztési szakember pedig a továbbképzési és pályázati lehetőségeket ismertette, valamint külföldi tapasztalatcserére ösztönözte a panziótulajdonosokat. A fórum alkalmával a következő alapvető cselekvési irányvonalak lettek meghatározva:

- információ közvetítése a megyei panziótulajdonosok és a faluturizmusban tevékenykedők számára;

- az MPP turisztikai szakosztályának a megszervezése és erősítése;

- a panzió tulajdonosok ösztönzése és segítése a hazai- valamint a nemzetközi szakkiállításokon való részvételre;

- külföldi partnerekkel való kapcsolatfelvétel támogatása, közös idegenforgalmi programok és projektek kidolgozása.

Körülbelül félévnyi munka után, már sikerült magyarországi és japán érdeklődőket, valamint turisztikai szakembereket bevonni a Kolozs megyei idegenforgalmi programok megszervezésére és kidolgozásába. Február 27 és március 1 között pedig Budapesten rendeztek rangos nemzetközi turisztikai kiállítást (a 32-ik Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállítás és I. Európai Leader Expo elnevezéssel), ahol egy Kolozs megyei kisebb panziótulajdonos csoport is részt vett.

Ezt a lehetőséget az MPP Kolozs megyei szervezetének turisztikai szakosztálya is bátorította, információkkal és szaktanácsadással segítve a csoportot. Ahogyan az ott részt vevők újságolják, nem minden turisztikai ügynökség ajánlata, vagy akár hathatós önkormányzati segítséggel megszervezett jelenlét örvendhetett osztatlan sikernek a kiállításon.

A Kolozs megyei faluturizmus ajánlotta lehetőségek és turisztikai programok iránt viszont igen szépszámú látogató érdeklődött. Így a kis csoport szép sikernek örvendhetett, számos üzleti kapcsolatot megalapozva, valamint jó lehetőségeket teremtve az általuk ajánlott szálláskapacitások jövőbeni lefoglalására és kihasználására.

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári szervezete ezúton gratulál a Kolozs megyei lelkes csapat résztvevőinek, és megköszöni mindazok tevékenységét is, akik önzetlen munkájukkal a turisztikai és idegenforgalmi programok kidolgozásában és megszervezésében részt vettek. Keizer Róbert

Március 15. zord időben, rendőrségi elkísérésekkel

2010-03-16T14:03:00.004+02:00

Hatósági túlkapás vagy félreértés okozta a botrányt?

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. március 16. Olvasta 547 felhasználó.

foto ROHONYI D. IVÁN

Mintegy ezer személy vett részt tegnap a kolozsvári, március 15-i ünnepségeken, amelyek helyszínein hol a nap sütött, hol kisebb hóvihar tombolt. Az ünneplés is felemásra sikeredett, hiszen beárnyékolta két sajnálatos incidens. Az ünneplő sereg és az események szervezésében részt vállaló kilenc magyar ifjúsági szervezet képviselői a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet elől indultak el, majd a menet a Szent Mihály-templomba tért be, ökumenikus istentiszteletre. Innen az ünneplők énekelve, rezes banda kíséretében vonultak az egykori Biasini szálló elé, ahol a Petőfi-emléktáblánál ünnepi beszédek hangzottak, majd koszorúzás következett, és felolvasták a szervezők által összeállított, aktuális tizenkét pontot tartalmazó listát. Az ünnepség végén a rendőrség bekísérte az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának parancsnokát, majd három magyar lányt, akik a Főtérre kigondolt délutáni rendezvények előkészítésében munkálkodtak.

Rezesbandás, Kossuth-nótás felvonulás

A teológusok és magyar politikusok által vezetett menet lelkes fiataljainak Kossuth nótáitól volt hangos a Kossuth Lajos (1989. december 21.) út tegnap délelőtt, amikor rezesbanda és hangos énekszó kíséretében vonult fel Kolozsvár emlékező magyarsága a Protestáns Teológiai Intézettől a Főtérre. A felvonuláson a rendezvényt szervező ifjúsági szervezetek mellett képviseltette magát a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Új Magyar Gárda Székely szakasza is, akik Székelyföld nem Románia feliratú transzparenssel próbálták felhívni magukra a figyelmet. A felvonulás ennek ellenére mindenféle incidens nélkül zajlott, megőrizve annak ünnepi jellegét. A zászlók, az énekszó, a rezesabanda és a lelkes felvonuló, emlékező tömeg egymagában bizonyítéka nemzeti öntudatunknak, megmaradásunknak.

Az ünneplők ezt követően a Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, amelyen a különböző felekezetű egyházak képviselői, diplomaták és politikusok is felszólaltak, és a kolozsvári iskolák kórusai működtek közre.

Pap Géza református püspök nemzeti imádságunk, himnuszunk őszinteségének fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve Isten áldásának szükségességét boncolgatta. – Nemzeti ünnepünkön ismét imádkozunk: Isten elé állunk és kérünk. Tudomásul vesszük, hogy a világmindenség trónusa előtt állva, az ég és föld egyetlen Urát szólítjuk meg, aki nemcsak a múltunknak és a jelenünknek, de a jövendőnknek is Ura. Csak annyit kérünk Tőle, hogy fordítsa orcáját mireánk, őrizzen meg minket, bűneinket bocsássa meg Jézus Krisztusért, áldjon meg az Ő áldásával, és árassza ki mireánk jókedvének, kegyelmének bőségét” – mondta beszédében a püspök.

Kovács Sándor katolikus főesperes szerint ma a kozmopolitizmus és mások jövőjével mit sem törődő evilágiság el akarja hitetni, hogy ott a hazánk, ahol jobban élünk. Mégis: volt és marad el nem évülő alapja a szülőföldszeretetnek. – Nagy nemzetek nem szégyellik védeni szülőföldjük és hazájuk javát, de a kicsik sokszor másokat majmolva nem érlelik meg saját helyes, életet építő nemzeti tudatukat. Ez a nemzeti érzés nem sovinizmus, mely mások lekicsinylésével akar nagyobbnak látszani, hanem saját elért tudásával, magyarságával teremt megbecsülendő helyet a népek családjában és a történelemben – beszélt a szülőföld fontosságáról a főesperes.

1848 üzenete: szabadság és hazaszeretet

Mezei Csaba unitárius lelkész elmondta: történelmünk arra tanít, hogy csak az a miénk, amit kiharcolunk magunknak. Hozzátette: a szabadsághoz véres háborún keresztül vezet az út. A szabadság tökéletes törvényét fedezték fel annak idején a márciusi ifjak. Nemzeti ünnepünk erre a szabadságért való küzdelemre emlékeztet, hiszen egy vallás van e földön: a szabadság – emelte ki a lelkész.

Fehér Attila evangélikus-lutheránus egyházkerületi főtanácsos hangsúlyozta: 1848 dicső forradalmát a haza érdekében lobbantották ránk. Az elmúlt években sokféleképpen emlékeztek a szabadságharcra: hol igaz szívvel, hol a politikai szükségleteknek megfelelően, de 1848. március idusának üzenete mindenképpen a hazaszeretet. – 2010-ben rohanásaink szüneteiben álljunk meg egy percre, és emlékezzünk Petőfiékre, akik számára hazájuk többet jelentett életüknél. A hazaszeretet, a hit Isten igazságában adott nekik erőt. Ne féljetek, a lelket nem lehet megölni – fejezte be ünnepi beszédét a főtanácsos.

Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság miniszterelnökének gondolatait tolmácsolta, aki azokat a kérdéseket vetette fel, hogy van-e még az ősökhöz méltó magyarságtudat a magyarokban, mennyire változott meg a magyarságkép bennünk, illetve rólunk a nagyvilágban, és hogy tudunk-e vigyázni nemzeti értékeinkre, örökségünkre? Az ezekre a kérdésekre adott válaszaink önazonosságunkat, értékválasztásunkat erősen meghatározzák. – A Magyarország határain túl élő nemzettársaink számára ezeknek a kérdéseknek még nagyobb jelentősége van, hiszen nem csak történelmi távlatból, de földrajzi távolságokat és határokat is áthidalva kell tudniuk meghatározni identitásukat, megtartaniuk magyarságukat – mondta.

Az egymáshoz való közeledés ünnepe

László Attila, a Kolozs Megyei RMDSZ elnöke szerint az ünnep pillanata mindig arra int mindannyiunkat, hogy közeledjünk egymáshoz, vagyis jobbá tesz bennünket. – A márciusi ifjak, de Mátyás király és Márton Áron püspök is arra törekedett, hogy a sok rosszból valami jót teremtsenek. Mi viszont sajnos hajlamosak vagyunk arra, hogy a kis jót is rosszra fordítsuk. Úgy tűnik, idén még a tavasz se talál ide ezen a napon, aminek jelzés értéke van – mondta.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke a pihenés, a számvetés, az útkeresés ünnepének tartja március 15-ét. Elmondta: ilyenkor mindenkinek fel kell tennie magában azt a kérdést, hogy ment-e általa a magyarság elébb. Ilyenkor ehhez a számvetéshez keresünk fogodzókat. A márciusi ifjakban megvolt a nemzet szabadságának kivívásához való képesség.

A világ 52 országában, ahol magyarok élnek, március 15-e a magyarság ünnepe. Ha fogyva is, de elegen vagyunk még, hogy azt a hazát, amit őseink teremtettek, megőrizzük. A szabadság számunkra az önrendelkezést, az autonómiát jelenti – hangsúlyozta a politikus, aki szerint zászlóinkon a következő jelszavaknak kellene állniuk: jobb törvény, kitartás, szolidaritás, összefogás, európai jövő.

Csép Sándor, a Kolozs Megyei MPP elnöke úgy vélte: a 162 évvel ezelőtt történt eseményeknek mára már hatalmuk van. Március 15. éltető eszmévé vált, a márciusi ifjakra jellemző volt a jogaikért való kiállás és a határozottság. Elmondta: nagy hiba lenne, ha csak emlékeznénk ilyenkor. Sokkal több március 15-e az emlékezésnél, mert együtt vagyunk, együtt éljük meg a nemzeti létet.

Mindennapok és történelem

A volt Petőfi utcában, az egykori Biasini szálló falán elhelyezett emléktábla előtt gyűlt össze a több száz lelket számláló tömeg. Kelemen Csongor színművészetis hallgató Petőfi szavalata után László Attila alpolgármester, Kolozs megyei RMDSZ-elnök beszédében kiemelte: – Számunkra március 15-e főhajtás és kokárdás honfoglalás is. Az idő és a történelem nekünk kedvezett – mondta az alpolgármester.

– Sokan sokszor megfordultak már e helyen, de vajon hányan nézték meg ezt a kis táblát? Vajon mennyire része mindennapi életünknek a történelem? – tette fel a kérdést Cseke Attila egészségügyi miniszter, majd azzal zárta beszédét, hogy ha további 162 év múlva is emlékeznek majd a kolozsváriak a híres szálloda híres vendégére, Petőfire, abban nekünk is részünk lesz.

– Pozitív tényező, hogy a kolozsvári városvezetés is részt vesz az 1848-as forradalom és szabadságharc kirobbanására szervezett ünnepségen. Magyarország a jószomszédi viszonyra törekszik. A partneri viszony pedig a romániai magyarság teljes jogérvényessége mellett lehetséges – vélte Szilágyi Mátyás, Magyarország kolozsvári főkonzulja magyar és román nyelvű beszédében. Sorin Apostu polgármester pedig az európai népek közötti összhangról, toleranciáról és a multikulturalitás fontosságáról beszélt. Vasile Cozma alprefektus Traian Băsescu államfő és Emil Boc kormányfő ünnepi beszédét olvasta fel. A kormányfői beszéd fő gondolata a román–magyar kapcsolatok fejlődése volt, majd arról biztosította az RMDSZ-t, hogy továbbra is számít az ország korszerűsítési folyamatában.

A Kolozsvári Református Kollégium (karnagy: Székely Árpád igazgató) fellépése után felolvasták az eseményt szervező kilenc magyar ifjúsági szervezet által összeállított „aktuális” kolozsvári tizenkét pontot – így például a funari örökség magyargyalázó emléktábláinak az eltávolítását, az egykori városcímer visszaállítását kérték –, majd politikusok, önkormányzati vezetők, ifjúsági szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi-emléktáblánál. A Himnusz és a Székely Himnusz eléneklése után a tömeg a Főtér felé tartott.

Bűnvádi eljárás a szakaszparancsnok ellen

A Biasini szállón található Petőfi emléktábla megkoszorúzása után bekísérték a rendőrségre az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának egyik képviselőjét. A hírt a Mátyás-szoborcsoport előtt jelentette be a csoportosuláshoz tartozó egyik fiatalember. Többek között közölte, hogy szakaszvezető parancsnokukat, Balázs Pál Gergelyt egy gépkocsihoz kísérte két férfi, és elvitték. A rendőrség képviselőjének nyilatkozata szerint erre azért került sor, mert a fiatalember náci jelképeket viselt az öltözékén.

– Nem tekinthető náci szlogennek a „Meine Ehre heißt Treue”, azaz „A becsületem az erényem” jelszó, ami Balázs Pál Gergelynek kabátujján volt látható, akárcsak a szöveg fölött található halálfej sem – jelentette ki a Szabadság kérdésére Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő. A politikus szerint a cserkészeknek és a vitézi rendeknek is van egyenruhájuk, illetve rangjuk, a halálfej pedig a heavy metal rajongóinak öltözékén is látható.

Máté András Levente elmondta: amennyiben bűnvádi eljárás indul Balázs Pál Gergely ellen, Dimény Emese ügyvéd vállalja a fiatalember védelmét.

A fiatalt a délután folyamán elengedték, a feliratos ruházati cikket viszont elkobozták. A rendőrség tegnap este kiadott sajtóközleménye szerint a 23 éves marosludasi fiatal öltözékén „fasiszta jellegű jelvények” voltak, ami a vizsgálatok során beigazolódott: a fiatal tette kimeríti a fasiszta, rasszista vagy xenofób jelképek nyilvános használatát, a 2002-ben kiadott 31-es számú sürgősségi kormányhatározat szerint, így az ügyet átutalják nyomozás végett a Kolozsvári Bíróság mellett működő Ügyészséghez.

Szoborparkból rendőri kihallgatásra

A rendőrség egyik egysége nemsokára az 1-es számú őrsre kísért be három szervezőt, köztük Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) tagokat is. A három hölgy a március 15-i ünnepi koszorúzást követő programponton, az 1848-as forradalmi hangulatot felidézendő élő szoborpark és a korabeli műhelyek összeállításán dolgozott a Főtéren, amikor a rendőrség képviselői kérdőre vonták őket.

A három 21 éves – bukaresti, nagyváradi illetve sepsiszentgyörgyi – fiatal nő a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre egy Nagy-Magyarországot ábrázoló nagyméretű térképet akart kitenni, rajta a forradalom személyiségeinek képével, néhány perccel később viszont már a rendőrautóban ültek.

A KMDSZ szervezőit háromnegyed hat előtt engedték el a rendőrőrsről. Megtudtuk: jegyzőkönyv nem készült, szóbeli figyelmeztetést sem kaptak. Talpas Botond, a diákszervezet elnöke lapunknak elmondta: a térképet vizsgálat céljából lefoglalták, és egyelőre úgy tűnik, hogy a kellemetlen eset félreértésnek tudható be.

Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő a három magyar lány bekísérése kapcsán a következőket nyilatkozta lapunknak: „Semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy történelmi jellegű térképet kifüggesszenek. Az eseményt szervező ifjúsági szervezetek rendelkeztek engedéllyel. A plakátolás büntetése nem a rendőrség, hanem a városházához tartozó közösségi rendőrség feladata. Értesülésem szerint a Mátyás király szoborcsoport restaurálását végző Concefa cég nem tiltakozott a plakát kifüggesztése ellen (a kerítés, amelyre a plakát került volna, a Concefa tulajdona). A rendőrségnek a csend és a fegyelem megőrzésére kellett volna figyelnie, és nem a kifüggesztett plakátokra” – mondta.

Lapunk értesülései szerint a rendőrök azt hitték, hogy a lányok is gárdások, és tiltott jelképeket akarnak kifüggeszteni. A rendőrségi közlemény szerint ügyükben egyelőre a rendőrség csak vizsgálódik.

Az ünnepség kora este a Mátyás király szülőháza előtt folytatódott, ifjúsági műsorral, majd a Kolozsvári Állami Magyar Színházban az Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag c. műsorral, Boér Ferenc és a Tarisznyás Együttes fellépésével, a Pilvax forradalmi kávéházban zárult, ahol a A magyar szabadság című tárlatot tekinthették meg a jelenlévők, valamint az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet tagjainak ünnepi műsorát és az Alterego csoport fellépését.

Bekísérték a rendőrségre a KMDSZ és a gárdások képviselőit

Megjelent a Szabadság napilapban 2010. március 15. Olvasta 928 felhasználó.

Néhány perccel ezelőtt bekísérték az 1-es számú rendőrőrsre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselőit.

15:11: A március 15-i kolozsvári, a Polgármesteri Hivatal által engedélyezett rendezvények folytatásaként röviddel 15 óra előtt a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői Főtéren sorra kerülő Forradalmi sétatér, élő szoborpark, kokárda-készítés, korabeli műhelyeket készítették elő, amikor a rendőrség képviselői kérdőre vonták őket.

Az ok: a restaurálás alatt álló Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre egy plakátot akartak kitenni. A három hölgyet bekísérték a rendőrségre. Egyikük Vetési Imola, a civil szervezet gazdasági alelnöke.

15:17: - Három hölgyről van szó

Talpas Botond, a KMDSZ elnöke a Szabadságnak megerősítette: valóban három hölgyről van szó, a diákszervezet képviselőiként vettek volna részt a városháza által engedélyezett főtéri rendezvényen.

15:22 - Nagy-Magyarország térképet akartak kiaggatni?

Egyes hírek szerint a hölgyek Nagy-Magyarország térképét akarták kiaggatni a Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre.

15:55 - Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét is bekísérték

A Főtéren sorra kerülő rendezvények megkezdése előtt az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét is bekísérték az 1-es számú rendőrörsre. Az ide kattintva elérhető videón a "szakaszparancsnok" bekísérését jelenti be az Új Magyar Gárda Székely szakaszának képviselője a Főtéren.

kiaggatni a Mátyás-szoborcsoportot körülvevő kerítésre.

16:24 - László Attila nem ért egyet a gárdások és a vármegyések jelenlétével

László Attila, Kolozsvár alpolgármestere, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette: nem ért egyet az Új Magyar Gárda Székely Szakasza, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) képviselőinek a jelenlétével a március 15-i ünnepségeken, és a Székelyföld nem Románia felirattal.

16:45 -VIDEÓ - Székely gárdista hőzöngés a Főtéren

Az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselője a Főtéren. A videó ide kattintva tekinthető meg.

17:10 - Sajtótájékoztatót tartanak a magyar ifi szervezetek a bekísérések kapcsán

Néhány perccel ezelőtt SMS üzenet érkezett Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke részéről, amelyben arról tájékoztat, 18:30-kor a magyar ifjúsági szervezetek sajtótájékoztatót tartanak a magyar színház előtt "a mai események kapcsán (elvitt 3 lányt a rendőrség stb.)" - áll az üzenetben.

17:15 - Elengedték a rendőrségről a három KMDSZ-es lányt

Talpas Botond, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke néhány perccel ezelőtt a Szabadságnak azt nyilakozta: elengedték a három diáklányt az 1-es számú rendőrőrsről.

17:25 - Nem készült jegyzőkönyv, nem büntették meg a KMDSZ képviselőit

Talpas Botond arról is beszámolt, hogy a rendőrörsön arra kérték a hölgyeket, írjanak nyilatkozatot arról, pontosan mi történt a Főtéren.

- A térképet lefoglalták. Azt mondták, megvizsgálják, mit ábrázol. Jegyzőkönyv nem készült, szóbeli figyelmeztetést sem kaptak. A rendőrök azt mondták, jelentkeznek. Kellemetlen az eset, ráadásul félreértés volt, s emiatt egy közösségi rendezvény hiúsult meg - nyilatkozta Talpas.

17:37 - Máté András: Nem náci jellegű a gárdás fiatalember egyenruháján taláható felirat

Nem tekinthető náci szlogennek a „Meine Ehre heißt Treue”, azaz „A becsületem az erényem” jelszó, ami Balázs Pál Gergelynek kabátujján volt látható, akárcsak a szöveg fölött található halálfej sem – jelentette ki a Szabadság kérdésére Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő.

A politikus szerint a cserkészeknek és a vitézi rendeknek is van egyenruhájuk, illetve rangjuk, a halálfej pedig a heavy metal rajongóinak öltözékén is látható.

Máté András Levente elmondta: amennyiben bűnvádi eljárás indul Balázs Pál Gergely ellen, Dimény Emese ügyvéd vállalja a fiatalember védelmét.

17:55 - Máté András: Nem tilos a történelmi jellegű térképek kifüggesztése

Máté András Levente ügyvéd, parlamenti képviselő a három magyar lány bekísérése kapcsán – akik a Főtéren szervezendő kiállítás kapcsán Nagy Magyarország térképet akarták kifüggeszteni – a következőket nyilatkozta: „Semmilyen törvény nem tiltja, hogy egy történelmi jellegű térképet kifüggesszenek. Az eseményt szervező ifjúsági szervezetek rendelkeztek engedéllyel. A plakátolás büntetése nem a rendőrség, hanem a városházához tartozó közösségi rendőrség feladata. Értesülésem szerint a Mátyás király szoborcsoport restaurálását végző Concefa cég nem tiltakozott a plakát kifüggesztése ellen. A rendőrségnek a csend és a fegyelem megőrzésére kellett volna figyelnie, nem a kifüggesztett plakátokra” nyilatkozta lapunknak Máté András Levente.

18:33 - Szabadon engedték a gárdások képviselőjét

Információink szerint szabadon engedték az Új Magyar Gárda Székely Szakaszának képviselőjét. A rendőrség lefoglalta a fiatalember egyenruháját, ugyanis az a vád, hogy azon náci szlogen jelenik meg.

18:55 - Bűnvádi eljárás indul a gárdás fiatelember ellen

A rendőrség által néhány perccel ezelőtt küldött közlemény szerint a gárdás fiatalember egyenruháján fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szimbólumok jelennek meg, ezért bűnvádi eljárás indul ellene, amelyet a kolozsvári bíróság mellett működő ügyészség folytat le.

19:20 - Történelmi pannókat állítottak volna ki

Megtudtuk: a KMDSZ és a KOMATE (Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete) a 48-as eseményeket (helyszínek, márciusi ifjak, nagy csaták) felelevenítő történelmi pannókat állított volna ki a Főtéren.

A Talpas Botond KMDSZ-elnök birtokában lévő engedélyt megadta a polgármesteri hivatal, ám a havazás miatt a pannókat nem tudta a színház biztosítani.

Hirtelen kényszermegoldásként a kiállítás szervezői a szoborrestaurátorok szóbeli engedélyével a kerítésre helyezték a kiállítási anyagot, köztük egy Nagy Magyarországot ábrázoló történelmi térképet is.

19:31 - Este fél héttől a magyar ifjúsági szervezetek sajtótájékoztatót tartottak a bekísérések kapcsán. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke összefoglalót olvasot fel.

Helyzetkép Kolozsvárt: ünnepre készültünk, a rendőrségen ültünk

Szükségtelen és eltúlzott rendőri fellépés zavarta meg a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) kezdeményezésére és társszervezésében zajló március 15-i ünnepi rendezvénysorozatot : kora délután a kulturális rendezvénysorozat három szervezőjét az őrsre vitték. Bár néhány óra múlva kiengedték őket, az incidens megzavarta az ünnepség menetét, igy elmaradt a Főtérre tervezett kulturális összeállitás, a "Forradalmi Sétány".

A KMDSZ gazdasági alelnökét, illetve a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesületének (KOMATE) két önkéntesét a Főtéren űltették rendőrautóba. A rendőri fellépés indoka az volt, hogy a fiatalok az 1848-49-es események magyar vonatkozásait bemutató panokat és plakátokat akartak a helyszinen kifüggeszteni. A lányokat annak ellenére kisérték be a kolozsvári 1-es számú rendőrőrse, hogy a szervezetnek a Polgármesteri Hivatal által jegyzett engedélye volt. A kulturális rendezvény egyik szemléltető eleme lett volna egy, a Magyar Királyságot ábrázoló térkép is, mely a magyar vonatkozású eseményeket és személyiségeket ábrázolta.

A szervezők a rendőrök jelenletében közel húsz percig készitették elő a kiállitást. Ezután kezdődtek a problemák. Bár az önkéntesek első felszólitásra leemelték a korabeli térképet, és együttműködtek a rendfenntartókkal, néhány perccel később váratlanul intézkedés alá vonták-, és el is szállitották őket.

A rendörőrsön a három lány, valamint az őket kisérő szervezeti kepviselák mintegy két órát töltöttek bent. A rendőri intézkedés jegyzőkönyv és büntetés nélkül zárult, a túlzott és erőltetett fellépés azonban tönkretette az ünnepség keretében a Főtérre tervezett műhelyeket és foglalkozásokat.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos források párhuzamot véltek felfedezni az Uj Magyar Gárda Mozgalom Székely Szakaszának rendőrségre kisért képviselője, valamint a KMDSZ önkéntesek ügye között. A KMDSZ kezdeményezésére zajló március 15-i ünnepségsorozat ugyanis kizárólag kilenc, kolozsvári székhelyű ifjusági- és diákszervezet közreműködésével zajlott. A szervezők minden csatlakozót szivesen láttak, és ezúton köszönik segitségüket. Sajnálattal tapasztaltuk azonban az ünnepet kisajátitani kivánó, és az önnön céljaikat előtérbe helyező mozgalmak megjelenését is. Az intézkedő rendőrök egy félreértés okán eleinte gárdista-szimpatizánsnak gondolták a KMDSZ szervezőit, az ügy azonban rövidesen tisztázódott.

A KMDSZ felháboritónak tartja, hogy hasonló eljárásnak vetik alá, és munkájukban akadályozzák a huszonéves fiatalokat, miközben azok szabadidejüket feláldozva közösségi tevékenységet vállalnak fel, és méltóképpen probálják megszervezni a magyar forradalom kirobbanásának megünneplését. KMDSZ sajtóirodája.

Megjegyzés.A MPP Kolozs megyei és a kolozsvári vezetősége köszönetet mond a szervezőknek és a polgármesteri hivatalnak,amiért a megemlékezésen közösen ünnepelhetünk! Köszönjük a MPP tagoknak és barátainknak is, hogy a zord idő ellenére is a megemlékezésen olyan nagy számban voltak jelen.

Külön köszönetet mondunk a megyei ispáni hivatalnak is, akik az államelnök illetve a kormány nevében köszöntötték a népközösségünk nemzeti ünnepét!

A 48-as hőseink szabadság és egyenlőség hite mi bennünk is megerősiti azt, hogy a különbözőségek alkotják az Egészet!

A kolozsvári megemlékezésen történtek bizonyithatják, hogy ha ismerjük, tiszteljük egymás történelmét akkor a hazának csak együtt lehetünk hűséges védelmezői !

A kommunikációs hiány miatti félreértések pedig megmutatták, hogy milyen hiányosságokat kell a ezután kiegésziteni-kiküszöbőlni. (Erdélyi Polgár)

Újra az "iskolaügy"-ről

2010-03-13T21:45:00.011+02:00

Mivel a Kolozs megyei és kolozsvári MPP vezetősége azzal volt meggyanúsítva, hogy "egy pohár vízbe vihart kavart", amikor ellenezte a "tömbösítés"-nek álcázot iskolaösszevonásokat, közre adunk más megyében történt hasonló eseteket. Az alábiakban Hunyad megyében történő iskola összevonásokról szólunk:

Iskolák összevonása Hunyad megyében

Miért is tiltakoznak ellene?

Megjelent a Nyugati Jelen-be Csütörtök, 2010. február 25.

Nehézkes folyamatnak bizonyul az iskolák összevonása Hunyad megyében. A minap a Horea nevű dévai líceumban kétórás rögtönzött sztrájkkal tiltakoztak a tanintézmény jogi személyiségének megszüntetése ellen, s a tőszomszédságban lévő Grigore Moisil nevét viselő líceummal való összevonás ellen.
A tanárok nem tartották meg a tanórákat, a diákok, pedig az osztályokban maradtak.
A hónap elején a dévai Traian líceum képviselői a minisztériumig kilincseltek, s elérték, hogy az iskolát ne vonják össze a szintén dévai pedagógiai líceummal.
Hasonló elégedetlenség van Brádon, ahol két általános iskolát vonnának össze a város elméleti líceumával, valamint Szászvároson, ahol a Dominic Stanca általános iskola tanárai ellenzik az Aurel Vlaicu líceumhoz (egykori Kún református gimnázium) való csatolást. Korábban Hátszegen a polgármester tiltakozott a két általános iskola és a gimnázium összevonása ellen. Vajdahunyadon és a Zsil Völgyében még nem voltak ellenvetések.
A tanügyi reform keretében a 185 önálló jogi személyiséggel rendelkező Hunyad megyei tanintézményből (óvoda, általános iskola és líceum) szeptembertől csak 111 maradna, szemléltette a helyzetet Máté Márta, megyei főtanfelügyelő-helyettes asszony. Az összevonás nem érinti a magyar nyelvű oktatást, amely a dévai Téglás Gábor iskolán kívül tagozatként működik. Déván például a 20 önálló tanintézményből 12 marad, Vajdahunyadon 7 (27-ből), Petrozsényban 6 (14-ből), Lupényban 3 (10-ből), Szászvároson, pedig szintén 3 (a jelenlegi 7 közül).
Az egyre csökkenő diáklétszámú iskolák összevonása főleg a városokban kerül sor, s csak kis mértékben érinti a községeket. A városi iskolák esetén gyakran általános iskolát vonnak össze a líceummal, s ezáltal egyetlen jogi személyiségű tanintézményben első osztálytól a tizenkettedikig terjed az oktatás. Más esetekben két hasonló adottságú, diáklétszámmal küszködő líceumot vonnak össze, mint a minapi tiltakozás esetén. Mégis erős ellenszenvet okoz az érintettek körében.
Miért is ellenzik az összevonást? Máté Márta szerint mindenekelőtt a Romániára amúgy is erősen jellemző reform-ellenes alapállás miatt. Az összevonás ugyanis előnyös lenne a diákok és a tanárok számára egyaránt. Nagyobb diáklétszámú iskolák jobb oktatási háttér biztosítható, a tanárok óraszáma is biztosított. Számos iskolában például bizonyos tantárgyakból nem jön ki egy egész katedra. Összevonással akár kettő is biztosítható.
Van egy másik – kimondatlan – szempont is. Mivel számos igazgatói tisztség szűnik meg, egyesek bársonyszékük megőrzése szempontjából ellenzik az összevonást, s ezért hergelik a tanári kart. Noha egyre több oktatóban tudatosul, hogy az összevonással tulajdonképpen jól járnak, hangsúlyozza Máté Márta.
A Traian esete mindenesetre nem túl bíztató. A minisztériumnál való kilincseléssel megtartotta ugyan a líceum önálló jogi személyiségét, viszont már március elsejétől megszűnik az állások fele, ami elsősorban az adminisztratív személyzetet illeti.Chirmiciu András

Iskolák összevonása Déván

Megjelent a Nyugati Jelen Péntek, 2010. március 05., 18.29

Komoly ellenkezésbe ütközik a Hunyad megyei tanfelügyelőség iskola-összevonási terve. A tervek szerint a Horea nevű ipari líceumot megszüntetik, diákjai a szomszédos Grigore Moisil szintén ipari líceumban folytatják, a megszüntetendő Traian elméleti középiskola diákjai, pedig a pedagógiai líceumban folytatják.

A Traian iskola diákjai azonban nem akarják elfogadni az összevonást. A múlt héten az iskolában fejezték ki plakátokkal nemtetszésüket, hétfőn pedig a szülők küldöttsége a prefektushoz fordult, noha az iskola-összevonás nem a prefektúra hatásköre, hanem a tanfelügyelőségé és a helyi önkormányzatoké.

A tanfelügyelőség viszont kitart az összevonás mellett. Déván jelenleg 3 román nyelvű elméleti líceum működik – a Téglásban is van egy elméleti osztály – ami túl sok a város adottságaihoz képest, magyarázza Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az európai tendencia ugyanis az elméleti líceumokról való fokozatos áttérés a szakoktatásra.

Ráadásul a diáklétszám is csökkent. Manapság Déván jó egyharmadnyival kevesebb középiskolás van, mint a hetvenes évek derekán, amikor az említett ipari líceumok épültek. A Traian csupán a rendszerváltás utáni években vált elméleti líceummá.

Jóllehet az áthelyezéssel nem is járnának rosszul. A Traian épületét évek óta nem korszerűsítették, ráadásul a távfűtési vezeték legvégén van, s az osztálytermek hidegsége miatt 45 percesre kellett szűkíteni a tanórák idejét.

A pedagógiai líceumban viszont korszerűbb oktatási körülmények várják azt a körülbelül 400 diákot, aki szeptembertől átkerül, szemléltette a helyzetet a főtanfelügyelő-helyettes asszony.

Az önkormányzat is támogatja az összevonást. Az anyagi csőd szélén álló dévai városvezetésnek aligha ellenzi, hogy megszabadul két nagy iskolaépület fenntartási költségeinek kifizetésétől. Sőt, bizonyos egyetemek érdeklődést is mutattak a kiürülendő épületek iránt, tehát még többlet-bevételi lehetőségek is kecsegtetnek.Chirmiciu András
Hol folytatják az összevont iskolák?

Péntek, 2010. február 26., 18.52

Pénteken a helyi tanács ülésén került sor az iskola-összevonás körüli csetepaté újabb felvonására.
Amint lapunk is beszámolt, a héten a Horea líceum tanárai tiltakoztak a tőszomszédságban lévő Grigore Moisil líceummal való összevonás ellen. Ezután az utóbbi iskola tanárai vonultak tömegesen a helyi tanács üléséré.
Ők nem az összevonás ténye ellen tiltakoztak, hanem azt követelték, hogy az egyesített iskola ősztől a Moisil épületében folytassa. Az összevonás szakmai oldaláról a megyei tanfelügyelőség dönt. Arról, hogy melyik épületben folytatja az egyesített tanintézmény azonban a városvezetés illetékes dönteni, legalábbis a Moisil líceum tanárai szerint.
A láthatóan felkészületlen Mircia Muntean azonban nem tudott konkrét választ adni, noha ügyesen lavírozott, azt mondván, hogy elfogadja a szülők és a tanárok akaratát. Vagyis szeptembertől abban az iskola épületében zajlik a tanítás, amelyet a szülők választják. Jóllehet a Moisilnak közel kétszer több diákja és tanára van, mint a Horeanak, az előbbiben oktató tanárok mégis csalódottan hagyták el a gyűléstermet. Konkrét válasz helyett csupán a döntés elhalasztását érték el.Chirmiciu András

Hagyományőrzéssel erősített iskolai kapcsolat

Bíró Marcsa mindenkit éneklésre bírt
Szombat, 2010. február 20.,

A napokban lezáruló idei farsang újabb alkalmat kínált a petrozsényi és a lupényi magyar tagozatos iskolák kapcsolatának erősítésére. A tavaly, szüretkor elindított együttműködés nyomán a lupényiak látták vendégül petrozsényi társaikat – ezúttal megtörtént a viszontmeghívás.
A petrozsényiak pedig nagyszerű házigazdának bizonyultak. Márkus Olga iskolaigazgató szívvel-lélekkel támogatta a magyar tagozatos pedagóguskollégák kezdeményezését, így egész napos, tartalmas ünnepséget sikerült szervezni a petrozsényi Avram Stanca iskolában.
Délelőtt a helybeli és lupényi elemisták Balázs Amália tanítónő és kolléganői irányítása alatt maszkokat, jelmezeket barkácsoltak, s közben jó néhány farsangi népdalt is sikerült megtanulniuk.
A délután már a nagyobb diákoké volt. „A lupényiak Mátyus Enikő tanárnő vezetésével mutattak be farsangi szokásokat, a házigazdák pedig előbb bohócjelenetekkel hangolták rá a közönséget a mulatságra, majd Farkas Éva tanárnő rendezésében került sor a Kaláka címet viselő műsor előadására.
A felcsendülő népdalok, köztük Bíró Marcsa bő szoknyája, a Csillagok, csillagok stb. hamarosan éneklésre bírták a népes közönséget is, melynek soraiban ezúttal a szülők mellett az egyház és az RMDSZ is képviseltette magát” – számolt be a gimnazisták programját irányító Kozman Imola tanárnő.
Az iskola román tagozata felé való nyitás jegyében az ünnepségre meghívást kapott a negyedikes diákokból álló néptánccsoport is, mely jellegzetes Zsil-völgyi momârlan tánccal mulattatta a közönséget. A sokszínű műsor bemutatása után következett az igazi farsangi mulatság.
A két iskola képviseletében összegyűlt mintegy 150 magyar diák előbb jelmezbemutatót tartott, majd késő délutánig ropta a táncot a petrozsényi tanintézmény dísztermében. Persze a harapnivaló sem hiányzott az ünnepi asztalról.
Az iskola kürtőskaláccsal lepte meg a farsangolókat, a petrillai, petrozsényi RMDSZ, illetve a hagyomános cukrászattal foglalkozó Demeter család pedig gondoskodott róla, hogy édes és sós péksüteményekből, illetve egyéb finomságból is teletömhessék hasukat a mulatozók.
Egyszóval igen jóra sikeredett a viszontmeghívás, és az ezúttal házigazda szerepet vállaló petrozsényiak méltán remélhetik, hogy őszire, szüret alkalmával ismét a lupényi társaik vendégei lesznek. Gáspár-Barra Réka

Amint látható Hunyad megyében is a szövetségi főtanfelügyelőhelyettesnő az, aki kertelés nélkül kijelenti, hogy szeptembertől 74 iskola szűnik meg az iskolaösszevonások miatt. Hasonlóan a Kolozs megyei "kolleganő"-höz a főtanfelügyelőhelyettesnő is csak a statisztikai adatokkal foglalkozik, aminek következtében éppen a magyarajkúak által lakott helységekben "tünnek" el az iskolák. Vajdahunyadon 4-szer, Déván illetve Lupényban 3-szor, Petrozsényben és Szászvárosban pedig 2,5-szer kevesebb iskola indul be szeptembertől. Sok helyen ellenállásba ütköznek a tanfelügyelőségiek, pedig ott nincs jelen az MPP.
Meglepőnek vélhető a szövetségi főtanfelügyelőhelyettesnő azon kijelentése miszerint: "a Romániára amúgy is erősen jellemző reform-ellenes alapállás miatt" tiltakozik úgy a tanár mint a diák? A másik érvelés is meglepő: "azok az igazgatók akiknek a tisztsége megszűnik hergelik a többieket" Elmondja ugyan, hogy az iskolaösszevonásokkal megnőhet az óraszám - így a tanárok posztja biztosítva lenne - , de arra már nem tér ki, hogy a megszűnőben levő iskolák tanszemélyzetével mi lessz? Mint ahogy azt sem taglalja, hogy a 74 megszűnő iskolából hánynak volt-van jogi státusza azaz hánynak van 200 felüli diáksága?
Amint a cikkekből is kiderül sem a polgármesteri hivatalok sem pedig a tanfelügyelőségiek nem tudják kellőképen orvosolni az iskolaösszevonások miatt felmerülő problémákat.
Vannak azonban olyanok is, akik ebben a "zavarosban" majd kényük kedvükre halásznak, hisz alig "üresedne" ki az iskolaépület máris akadnának rá "vevők" !?
A minap egyik kedves olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy Kolozs megyében van olyan sok miliárdba került iskola, amelyikbe már évek óta csak a takarítónéni néz be (lásd a citynews.ro-ban megjelent cikket). A szóban forgó iskola Cornesti melletti Tioltur faluban található, és minden európai normát kielégitően "várja" a kisiskolások helyett azt az "ügyeskedőt", aki majd betartva a szövetségi helyettes főtanfelügyelőnő ajánlásait, más rendeltetésre fogja majd használni azt, amibe még a volt Tanügyminiszternő is sok pénzt(közpénzt) fektetett bele, miután elismerte, hogy hiba volt olyan iskolát felújjítani amelyiket meg akartak már régtől szüntettni(tömbösítéssel). Az említett cikkben a megkérdezettek között sokan nem értik - még ma sem - miért kell a kisiskolásokat a községbe szállítani, ha van átlagban 15-18 gyerek is abban a kisbuszban, amelyiket egy sofőr naponta viszi oda s vissza a faluba. Mi is megkérdezzük miért, mert a tanügyi törvény előírja, hogy ahol van legkevesebb 10 kisiskolás akkor a tanügyi dolgozót kell kivinni és nem fordítva?
Megrendítő lehet az utolsó cikk, amiben a Zsilvölgyi magyarajkú tanítói-tanári kar - akik a tanítványaikkal vállvetve - tesznek bizonyságot a szövetségiek által odahelyezett tanfelügyelőnőink okolására. Az "igazi" tanár hivatásával bizonyítják nem az "összevonás", hanem a "összetartozás" az, aminek megtartó-fenntartó ereje gátat szabhat a féktelen pénzforrás-zsugorításoknak. Az iskolások szülei adófizetői mivoltukban is kérhetik, hogy annak a 150 kisiskolásnak az anyanyelven való tanulás feltételeit teremtsék meg a megyei tanfelügyelőségiek, mindenáron! (Erdélyi Polgár)

Nádas menti iskolaprobléma, anekdóták

2010-03-10T11:16:00.005+02:00

A megyei tanács szövetségi alelnőke a tanfelügyelőségiekkel iskola tömbösitési elszántságukkal kilátogattak Magyarvistában ahol már hosszabb ideje győzködték az embereket hogy gyerekeiket a mérai iskolába vigyék át.

A falubeliek csőrögével és kűrtösel készültek megkinálni a vendégeket, de miután rájöttek a turpiságokra és hogy miben is sántikálnak azok, már nem kinálták meg őket.

Látva, hogy nem tudtak egyről kettőre lépni a megyei tanácsi elnőkhelyettes hölgy szemükbe vágta az egybegyűlteknek, hogy: “a román polgármester, minél több gyereket “csináljon” Önöknek.”

Erre egy idősebb bácsika csak annyit mondott, hogy: “sajnos ez rajtunk nem segít, mivel azok nem magyar gyerekek lesznek! “

Ugyancsak a megyei tanácsi hölgy Inaktelken is “elsütött” a szülőknek egy másik viccnek is beillőt, s persze amit több százan is halloták. A szülök egyöntetűen kiálltak az iskola fennmaradása mellett, s hiába győzködték őket az iskola-tömbösitések fontoságáról azok hajhatatlanul az iskolák fenntartása mellé álltak. A tömbösitéssel az Egeres környéki kisiskolák bezárását szerették volna elérni s miután nem ért el eredményt azt mondta a bölcs tanfelügyelőségi aszony, hogy: "remélem, hogy a román polgármester nem a mákói iskola WC felújitási pénz alapjait fogja felhasználni az iskola fentartásáért…"

Felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy ha amúgy is be akarja zárni az iskolát, akkor miért kellene annak WC-jét felújjitani?

Komolyra fordítva a szót.

Türében a 90-es években a németországi barátok által az iskolaépületet felújjították kb. 180.000 márka értékben. Az elmúlt évben pedig a tetőfelújjítás illetve a fütésrendszer átalakítására újabb 30.000 eurót gyűjtöttek, s a munkálatokat a helybeliekkel végeztetnék el (munkahelyeket teremve), Mindezek ellenére a helyi lelkész meggyőzte a falubelieket, hogy adják a gyerekeiket mérai iskolába.

Mivel a türei iskola az egyetlen olyan magyar iskola, amelyre a német állami pénzeket is költöttek a tanfelügyelőségieknek át kellett volna gondolni, hogy milyen diplomáciai következményei lehetnek egy ilyen meggondolatlan aktusnak.

Az űgy pikantériája az, hogy a Türe szomszédségában levő Somtelkén, ahol csak 7 gyermek van a helybeli ortodox pap bácsi kiállt kisiskola fennmaradásáért vállalva annak fenntartási költségeit, tanitói fizetést. Ha az ortodox papnak lehet, akkor e jó példa nem lehetne ragadós a református lelkész agyában is?

A magyarországi keresztény demokrata párt elnöke keményen megbirálta a fejkótarendszert, hiszen az komoly különbséget tesz állami és egyházi iskolában tanulók között, ami pénzben 200.000 forint /év/gyermek. Keizer Róbert

A szabadság felemelő ereje

2010-03-09T23:08:00.001+02:00

Március derekához közeledve, a magyar embernek - éljen az bárhol is a földkerekségen - egy kicsit jobban megdobban a szíve. Ilyenkor valamiféle jóleső melegség járja át az egész lényét, tekintete élénkebb és bátrabb lesz, s derűs magabiztossággal tud szétnézni világban. Talán még a teste is délcegebbé válik ekkor kiegyenesedve, s akarata is megacélosodik ezerszer. Valamiféle életet adó nedv csöpög szét megállíthatatlanul az ereiébe. S a nemes gondolat is összegyűlve, úgy sarjasztja ilyenkor csontjaiban az életerejét, akár megfagyott gyümölcsöskertet a tavaszi naplehelet.

Áldott az a 48-as március, mely annyi év után is, újra meg újra, ekkora csodát tud tenni velünk. Mely minden alkalommal, önzetlen szeretettel, keblére tudja ölelni szorosan a nemzet minden fiát. Azon a tavaszon bizony, a magyar nemzet történelemkönyvébe a legszebb oldalakat írták. Példát az emberi tisztességből és méltóságból, a felemelő hazaszeretetből. A töretlen helytállásról és cselekedni akarásról, a nemzeti összetartozásról, a vakmerő bátorságról. Ó szent világszabadság, a legszebb szó, amelyet magyar száj adott örökségbe az emberiség nagy kincstárának.

Elődeink dicső tetteire, mi sokadik generációs utódok, méltán lehetünk büszkék tehát. Szerencséseknek is tarthatjuk magunkat mi magyarok, hiszen ritka az a nemzet fia, mely ilyen csodálatos örökséget kapott is valaha a vállára. Március idusán, mi mindig friss és új erőre kaphatunk mindannyian, de az örökség továbbvitelének a nehéz feladata is csak mireánk hárul. A jelen idők alakulása pedig igencsak próbára teheti a magunk helytállását.

Csak alig két évtizede szabadult nemzeti közösségünk egy borzalmas nemzeti-kommunista diktatúrából. A megízlelt szabadosság, még mindig nem az a szabadság, amire mindannyian bizonyosan vágytunk. Az egykor virágzó közép-európai erdélyi magyar társadalmunk a történelem ideiglenes tévedése során valamiféle furcsa bizánci-fanarióta közigazgatás, idegen gondolkodásmód és életvitel befolyása alá került. Ebben a közigazgatásban dúl a mérhetetlen szervezetlenség, a felületesség, az igénytelenesség, a balkáni korrupció, a csalás, a lopás és hazugság. Ugyanakkor tombol a másság gyűlölete, zajlik a történelem gátlástalan meghamisítása, a másság folytonos kiszorítása és lekicsinyítése. Szóval, egy olyan társadalom részévé lettünk akaratlanul, amelyik nem rendelkezett, és még ma sem rendelkezik azokkal a történelmi, gazdasági, vagy társadalmi-szerveződési adottságokkal, amelyeknek birtokában valóban harmonikusan magába tudott volna integrálni egy nálánál jóval fejlettebb másik történelmi régiót. Inkább csak rombolta és lezüllesztette magához, egyre távolítva a sok évszázados közép-európai gyökereitől. Sarkosabban fogalmazva, az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösségnek ebből a furcsa folyamatból csak mérhetetlen hátránya származott, tele megpróbáltatásokkal és elnyomással. Ez az új berendezkedés semmi jót sem hozott számunkra. Közösségi értékrendszerünk és addig jól kiformálódott polgári társadalmunk, pedig folytonos lebomlasztásnak és eróziónak, vagy erőszakos megváltoztatásnak van kitéve.

De ahogy a történelemben eddig sok más esetben, az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség számára most is megvan a lehetőség a sikeres kiútra. A századforduló közelében a sors megajándékozott minket azzal a legnagyobb lehetőséggel, hogy demokratikusnak nevezett körülmények között elkezdhessünk megküzdeni jövőnkért. Ez a társadalom távolról sem biztosítsa számunkra mindazon jogokat, amelyek alanyi alapon minket megilletnének, és még csak nem is igen mutat szándékot jobb belátásra térni. De mégiscsak lehetőség nyílt, hogy önépítkezésbe kezdjünk, és egy olyan jövőt tervezzünk magunknak, amit mi magyarok valószínűleg mindannyian szeretnénk.

Tudjuk azt jól, hogy egyesek mindenképpen kisebbségnek szeretnének látni, esetleg kárörvendően nyugtáznák, ha netán valamiféleképpen letűnnénk a térképéről. Éppen ezért, tudatjuk tehát büszkén a külvilággal, hogy mi senkinek nem vagyunk semmilyen kisebbsége. Őshonos nemzeti közösség vagyunk itt Erdély földjén. Ennek tudatában nyilvánulunk meg, és ennek tudatában viselkedünk mindegy szálig.

Mi erdélyi magyarok, egy nemzeti közösséget alkotunk, amelyik saját szülőföldjén került idegen közigazgatás alá, saját akaratán kívül. Nekünk a legfontosabb az, hogy az új nemzetközi politikai-gazdasági lehetőségeket bölcsen és megfontoltan kihasználva, közösségünk saját gazdasági erejét még egyszer újjáépítsük. Senki sem tud már olyan törvényt szabni ránk, ami megakadályozhatná, hogy szorgalmasak legyünk, jól szervezettek, vagy fegyelmezettek. Abban sem lehet minket meggátolni, hogy erős polgári hagyományainkat és szervezkedési képességeinket a saját magunk hasznára kamatoztassuk. A mai kor dinamikus és igen megváltozott körülményei között nem elégséges az, hogy ha csak a megmaradásunkra összpontosítunk, és untalan ezt is hangoztatjuk. A mi célunk a számbeli gyarapodás és az erőteljes gazdasági megerősödés legyen itt Erdélyben.

A kishitűeknek pedig a kételkedés helyett nem kell mást tenni, mint ránézni a világtérképre. Meglepődve fogják észrevenni, hogy vannak olyan nemzetek, amelyek nálunknál jóval hátrányosabb helyzetből kiindulva, csupán csak a fegyelemre, szervezettségre, szorgalomra, és persze töretlen hitre alapozva, mára olyan gazdasági- pénzügyi- és politikai hatalmat építettek számukra, amit előbb még álmodni sem mertek. A szervezetlenségre, a felületességre, az igénytelenességre, és a balkáni korrupcióra és intoleranciára pedig a mi részünkről ez lesz a legmegfelelőbb válasz.

A következő évtizedek célja számunkra pedig nem lehet más, mint egy olyan nemzeti közösség építésen munkálkodni szüntelenül, amelyik képes Erdély gazdasági-, pénzügyi-, és politikai életében meghatározó tényezőnek lenni. Versenyképesnek és erősnek, úgy, mint hosszú évszázadokon keresztül. Ehhez kell mindannyiunk számára mérhetetlen kitartás, elkötelezettség, és töretlen akaraterő. E célkitűzés véghezviteléhez már jelenleg is mutatkoznak reménykeltő és megfelelő lehetőségek. Még talán hiányzik a közös hit, valamint e nemes és közös célnak a pontos és széleskörű tudatosítása önmagunkban. De ha közösségünket a jövőben megfelelően erősé építjük, akkor nem kell tartanunk attól, hogy egy kedvező történelmi konjunktúra Erdély földjén, majd újra felkészületlenül éri. És akkor majd képes lesz sorsát a saját érdekei szerint alakítani, mások akaratától függetlenül. Mert egy nép szabadságáért vívott küzdelmét ideig-óráig lehet késleltetni ugyan, de megakadályozni azt sohasem.

A 48-as forradalom bátor hőseinek cselekedetei is erre tanítanak bennünket. Ők azért küzdöttek olyan rendületlenül a szabadságért, mert tudták biztosan, hogy a szabadságnak felemelő ereje van. A szabadságért vívott küzdelem pedig határozottabbá tesz és erősebbé, jobbá és nemesebbé. Tisztelet és főhajtás az 1848-as forradalom emléke előtt, éljen a magyar szabadság! Dr. Szász Csaba

Megjelent az Erdélyi Polgár

2010-03-09T08:23:00.000+02:00

Megjelent az Erdélyi Polgár 4-es összevont száma

1-4 oldalak

2 - 3 oldalak

Vizitdíjről

2010-03-07T23:50:00.002+02:00

Mivel a "hamburger-miniszternek" nevezett szövetségi tisztségviselő továbbra is a vizitdíj bevezetésében működik elkezdjük a kiindulópont bemutatását, a helytelen megközelítést és a rossz megoldások bemutatását.

Igaz, hogy a vizitdíjat más "régebbi" EU-s ország kétharmada használja, annak csak szimbolikus értéket szánva, amely nem az egészségügy "megélhetését" biztosítja, hanem csak a magánbiztosítók és a korházi ellátás illetve a magánorvosi rendelés hivatalossá tételéért.

Sajnos sem Magyarországon, sem hazánkban nem ilyen dolgokért akarták - akarják ezt törvénybe foglaltatni. Igyekszünk a mellékelt előadás anyaga felhasználásával bemutatni milyen ocsmány módon közelíti meg a miniszter úr e problémát.

"A bevezetés háttere

Magyarországon indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma

Az indokolatlan vizsgálatok

– a rendelkezésre álló kapacitásokat csökkentik

– az ellátások szakmai biztonságának és minőségének fenntartását nehezítik

Az ingyenesség hamis érzete társul a szolgáltatások igénybevételéhez

Az európai országok kétharmadában már bevezetésre került a jelképes nagyságú önrészfizetés

A bevezetés céljai

- az ellátórendszer indokolatlan igénybevételének csökkentése

- a biztosított polgár költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá válása

- az egyéni felelősség erősítése"

Itt meg kell álljunk, hiszen ha az EU-ban is ilyen célok miatt kellett bevezetni, akkor semmiképpen sem lehet elfogadni:

a) ha valaki beteg, akkor nem lehet "indokolatlan" igénybevételről beszélni!

b) az ingyenességi hamisságérzéssel meggyanúsítani a polgárt kész szemtelenség, hiszen akkor nem lehet haszonélvezője annak a pénznek, amit az Állam-bácsi elvesz tőle, de az egészségügyisek részére nem adja át!

c) ha megnézzük azokat az értékeket, amit egyszeri alkalommal kell fizetnie a magyar polgárnak (300 vagy 600 forint), akkor látható, hogy ha még mindenki havonta elmenne az orvoshoz akkor sem lehetne az államkasszát annyira feltölteni, hogy abból az egészségügy "megéljen"

d) Visszatérve az első okhoz azaz "túl sokszor találkozik az orvos a beteggével" nem állna fel mert nállunk épp az a probléma, hogy kevés alkalommal megyünk el az "házi"-orvosunkhoz , pedig sokan közülünk csak akkor megy oda ha már nem áll fennt annak a utálata, hogy még ott is sorba kell állni, vagy ha már tényleg nagyon beteg!

De lássuk, hogy mi a helyzet a beszedett összegekkel:

Aki elmegy az orvosához annak nyugtát kell kérnie, amelyen a TAJ -számát feltüntetik. Igen ám de a nállunk érvénybe levő törvénycikkelyek nem kettő hanem három példányú számlatömb megléte mellett még a helyi adóügyi hivatalokhoz be kell adni legalább még egy másolatot és a kereskedelmi kamarához is még egyet.

Az év égén pedig jönn az adóbevallás és akkor kiderűl, hogy rosszul volt, ez vagy az, kiszámítva és akkor megbüntetik az adóbevallót.

De itt még nincs vége hiszen a orvosi ellátást igazoló nyugtát-számlát, csak "vizidíj automatával" lehet kiállitani !

Ezt látva kezd derengeni, hogy miért is van ez a dolog oly nagyon erőltetve. Ha megnézzük a statisztikai adatokat és látva hány háziorvos van akkor kiszámolhatjuk milyen nagy "biznisz" kell legyen annak, aki majd "behozza" ezeket az automatákat!

Magyarországon, ugyan meglehet pályázni az automaták értékének a 30 %-át , de így is tetemes összeget kellene az orvosgárda befektessen(kb 1.000.000 ft).

Kikérdezve egy pár háziorvost, arra az általános következtetésre lehet jutni, hogy a vizitdíj nem fogja meghozni a várvavárt összegeket, mivel legtöbb ember továbbra sem fog "ellátogatni" a háziorvosához.

Meglepő, amivel a minisztériumi vezetők érvelnek! Szerintük nagyon sok idős ember van, akik azzal töltik szabadidejük javarészét, hogy a rendelőkben "ücsörögnek", mert hiszen a gyermekeik külföldön vannak (unják magukat otthon...). A háziorvosi rendelőkben az idejükből csak 1-2 órát is ülnek. Ez mindenkinek sok lehet, főleg a beteg ember számára!

A reális helyzet nem ismerése vagy annak félremagyarázása miatt, a vizitdíj bevezetésével abba a "kemény" helyzetbe hozzák a betegek nagy részét, hogy egy plussz kötelet akasztanak azok nyakába.

Társadalmunk elöregedése, a termelő-dolgozó rétegek külföldre való távozása, valamint a gyermekeink felkészületlensége miatt, a mostani helyzetre egészen más megoldásokat kellene hozni.

Már több helyről is javasolták, hogy a "kompenzált" gyógyszereket kötelező módon hazai gyártmányúak kéne legyenek. Csak abban az esetben ha nem gyártja a hazai ipar, akkor lehetne más országbeli is.

Ilyenformán rengeteg pénzt lehet megspórolni, sőt plussz munkahelyeket lehet fenntartani, létrehozni.

Ha megnézzük az első vizitdíj bevezetési manőverét látható, hogy amikor a szocdem vezetés már régebben is akarta volna bevezetni, viszont a szövetségiek hangosan ellene voltak, most viszont minden "unzsenir" nélkül "egész testes bevettéssel" mindenáron kivitelezni akarják!

A Magyar Polgári Párt a vizitdíj bevezetését nem látja indokoltnak!

Vannak olyan alternativák, amelyek által az egészségügyi ellátás minőségi változását hozza magával! (Keizer Róbert)

Jó kivánság !

2010-03-07T10:43:00.002+02:00

A Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és kolozsvári vezetősége a nők nemzetközi napja alkalmából erőt, egészséget, szeretet kiván kedves tagtársnőnknek, szimpatizánsunknak, barátunknak és azok szeretteinek! Adja a Fennvaló, hogy legyen erőnk és egészségünk, hogy szeretett Élettársaink mellett maradhassunk ebben a nehézidőkben! Reményünket fejezük ki, hogy minden családban a béke és a megbékélés hoz még újabb örömöket, egy csokor virággal!

SZÖN2 – Az MPP jelen lesz, az RMDSZ távol marad

2010-03-04T11:18:00.000+02:00

Megjelent ay Erdéy Ma-ban a Háromszék nzomán [ 2010. március 04., 07:24 ] [280]

A Magyar Polgári Párt részt vesz a március 12-i Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen — erről döntött a párt országos elnöksége. Arról is határoztak, hogy támogatják a tervezett határozatokat. Közleményükben tételesen felsorolják javaslataikat.

Elsőként azt szeretnék, ha az összegyűlt önkormányzati képviselők határozatba foglalnák: a székelyföldi önkormányzatok az Európa Tanács Parlamenti Közgyűléséhez fordulnak, hogy nevezzenek ki jelentéstevőt a székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, a közösség által kinyilvánított autonómiaigény megvizsgálására, de támogatják azt a kezdeményezést is, hogy a magyar nyelv váljék hivatalossá Székelyföldön

Kérik, az egybegyűltek fogadják el a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés házszabályát, illetve forduljanak petícióval az EP-hez az autonómiastatútum megvitatása és a területi autonómia törvénybe foglalása érdekében. A közlemény végén az MPP elnöksége leszögezi, „minden székelyföldi választott önkormányzati képviselőnek kötelessége megjelenni és elfogadni a fent említett határozatokat, amelyek ígéretként szerepeltek a tisztségviselők választási programjában".

Jelen pillanatban azonban úgy tűnik, az MPP az egyetlen politikai szervezet, amely támogatja a március 12-i nagygyűlést. Az RMDSZ egyértelműen fogalmazott, „nem tartja időszerűnek a rendezvényt", és csak Tőkés László unszolására tett eleget annak az ígéretének hogy, a szervezőbizottságba delegál öt embert, amelyben egy „majdani nagygyűlésről" egyeztetnek.

A tavaly januárban kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés célja lett volna, politikai színezettől függetlenül, összegyűjteni minden helyi és megyei tanácstagot, polgármestert, alpolgármestert. Az elképzelés szerint a közösen meghozott döntések, a majd kétezer választott képviselő egységesen kinyilvánított akarata nem lett volna megkerülhető sem Bukarestben, sem Brüsszelben. Tavaly egy gyűlés helyett kettőt szerveztek, így igazán jelentőssé egyik sem válhatott, de elhangzott az ígéret, idén márciusban Sepsiszentgyörgyön egy nagygyűlésen találkoznak majd az MPP-s, RMDSZ-es tisztségviselők. Azonban így, hogy az RMDSZ kihátrált, és nem tartja indokoltnak az összejövetelt, csak néhány száz polgári tanácstag részvételére lehet számítani, s a nagygyűlés ismét felemás, csonka összejövetellé torzul, melynek így súlya s ezáltal lényege is elvész. Farkas Réka.

Szemléletváltásra van szükség

2010-03-03T23:49:00.008+02:00

megjelent a Szabadság napilapban 2010. március 02.Olvasta 183 felhasználó.

Az RMDSZ a hazai magyarság létfontosságú politikai célkitűzéseiért – önálló iskolahálózat, egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, korlátozásmentes nyelvhasználat, arányos képviselet, kulturális és területi autonómia stb. – immár két évtizede kemény küzdelmet folytat nyilvánvaló, cáfolhatatlan eredményeket érve el. E küzdelem jelentős mértékben felemésztette szervezetünk erejét, s a gazdasági növekedés éveiben a magyarság szociális kérdései háttérbe szorultak.

A 2008 végén kirobbant világgazdasági válság alapvetően változtatta meg a helyzetet. A kisjövedelműek, nyugdíjasok, mukavállalók, falusi gazdák helyzete válságosra fordult s jelentős hányaduk a puszta létéért küzd. Gondoljuk el: hogyan lehet 350-től 800 lejig terjedő nyugdíjból megélni! Közzétett hivatalos adatok szerint a nyugdíjasok több mint fele tartozik ebbe a kategóriába. A munkahelyek számának drasztikus csökkenése, a rekord nagyságú munkanélküliség immár a közepes jövedelmű munkavállalók jelentős hányadát is a létminimum szintjére kényszeríti.

S legalább ennyire aggasztó, hogy a magas jövedelműek, valamint a vállalkozók (jól működő érdekvédelmi rendszereik segítségével), gondolkodás nélkül áldozzák fel saját veszteségeik korlátozása érdekében, a gazdasági érvényesülés oltárán, a lakosság 80 százalékát kitevő kisjövedelműek, nyugdíjasok, munkavállalók, falusi kisgazdák érdekeit és ezzel a gazdasági válság nagy veszteseivé teszi őket.

Egyetértünk azzal, hogy a gazdasági válság okozta veszteségeket a lakosság egészének viselnie kell, de csakis jövedelmük tűrőképességének arányában. Ennek az elvnek az érvényesítését az RMDSZ-nek, vállalt érdekvédelmi feladatainak szellemében, tevékenysége kiemelt céljává kell tennie. Méltányos megoldásokat kell találni arra, hogy a tagság és a lakosság 80 százalékát képező kisjövedelmű emberek és a munkavállalók érdekeit a társadalmi igazságosság és szolidaritás alapján egyeztessük.

Kell beszélnünk a nők helyzetéről a készülődő nyugdíjtörvény tükrében. Az az elképzelés, ami a 65 éves nyugdíjkorhatárt illeti, az úgymond „egyenlőség elve” alapján, egyszerűen értelmetlen akkor, amikor a nők társadalmi megterhelése Romániában távolról sem azonos a gazdaságilag fejlett országbeliekével. A bölcsődék hiánya, a családon belüli munkamegosztás megkövesedett formája, a rossz munkahelyi körülmények mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a törvényalkotáskor és elfogadáskor.

A szociális kérdések kiemelt kezelése a jelen körülmények között, legalábbis olyan fontos kihívást jelent, mint a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem. A kormányzásban való részvétel részben csökkenti ugyan szervezetünk mozgásszabadságát, de a szociális kérdések megoldásában tanúsítandó hangsúlyos hozzáállás, szerepvállalás legalább ugyanakkora elismerést eredményezhet, mint a kisebbségi kérdések kezelése.

Egy dolog biztos, az RMDSZ nem engedheti meg magának, hogy most a szociális kérdéseket a szőnyeg alá seperje. Leghűségesebb és legnagyobb számú választói tábora érdekeinek föl nem vállalása tömegbázisának elvesztését és ezáltal pedig a szövetség létét sodorhatja veszélybe. Újra kell gondolni a prioritásokat, a szövetség elitje és a tagság közötti viszonyt. Kétségtelen, hogy az immár jelentős számú és szakmailag jól képzett elit feladata kell hogy legyen a megoldások keresése, amelyek elsősorban a szociális gondok megoldásait illeti, csak így lehet sikeresen visszatérni a tömegbázishoz.

Ami az RMDSZ szociáldemokrata tömörülését illeti, eltökélt szándékunk, hogy ideológiai álláspontunknak megfelelően képviseljük és részt vállaljunk a Romániát sújtó szociális kérdések kezelésében. Ennek kapcsán Erdély-szerte széleskörű konzultációk sorozatát tervezzük a szociális jellegű témakörökben. Célunk választóink valós elvárásainak megismerése, azok megfogalmazása és a parlamenti frakció munkájának támogatása.Kira Miklós a Szociáldemokrata Tömörülés alelnöke

Megjegyzés.

A szocdem tömörülés alelnőke, úgy néz ki nem hazánkban él, hanem egy szigeten valahol a Csendes Óceán területén, hiszen amikor azt írja a szövetségiek dolgairól, hogy: "a hazai magyarság létfontosságú politikai célkitűzéseiért – önálló iskolahálózat, egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, korlátozásmentes nyelvhasználat, arányos képviselet, kulturális és területi autonómia stb." már végképp nem tudunk vele egyetérteni. Első sorban pont az önálló iskolahálozat-ra vonatkoztatva, hiszen a "tömbösítés" nem érdeke a népközösségünk iskolahálozatában dolgozóinak, de a többire sem lehetne rámondani, hogy nagyon sokat tennének a kormányra kerültek.

Az érvelése lehet, hogy mértékadó, de nem érti meg az egyszerű és elemi dolgokat: egy "politikai harcban edzett" immár húszéves vezetőségi tisztségekben "megöregedettek" ma már nem azt vallják, amit ő, azaz: "a jelentős számú és szakmailag jól képzett elit feladata kell hogy legyen a megoldások keresése". Lassan de biztosan "kikoptak" nincs megfelelő utánpótlás, mivel a szövetségiek már rég felhagytak a fiatalitással (annak ellenére, hogy nemrég erről akart minket Boda Josif meggyőzni), ezért csak a csausziszta időkból visszamaradt "rotirea cadrelor" elvet alkalmazzák (lásd ahogyan a régi ügyv.elnők is visszakapja tisztségét). A húszév politizálásban való stabil részvételük pedig eltorzítja a reális helyzetfelismerésüket! Mivel nem volt "megengedett" egy fajta alternativa eltorzult képet látnak, amikor a tükörbe néznek: csak ők és senki más, hiszen amint nemrég elhagzott még húsz év távlatából is csak a régi szövetségeik azok, akik illetékesek a márciusi megemlékezésre-nélkülük más nem tehetné meg.

Egy demokráciában az ellenzék megléte a szövetségiek számára mindenképp fontos kellett volna legyen, mert "az egységben az erő" csak úgy érvényes! (Eddig nem kellett bizonyítaniuk elég volt a megjelenés és a voksot megkapták... )
A természetben beigazolódott az "egység" a diverzitások összegéből tevődik össze, egymást kiegészitik, - megférnek egymás mellett!

A cikk cimében megfogalmazott "szemléletváltásra"pedig képtelen a mostani szövetségi vezetés, mert ha megértené, hogy mindenkire szüksége van akkor mindent elkövetne, hogy a "az egységben az erő"-t érvényesítse!
A szocdem tömörülés alelnöke vagy pártfeladatként kapta a cikk megírását vagy nem érti, hogy az általa leírtak nagyon most könnyen megoldhatók adminisztrativ úton, hiszen a szövetségiek újra a kormányon vannak! Ezért kár volt a tintát pazarolnia.

Azzal, hogy Erdély-szerte konzultációkat kezdeményez csak arról győzi majd meg a még megmaradt választókat, hogy Ők a szövetség jobboldalán vannak (egyfajta balközépként). Ebből viszont az következtethető, hogy tömörülés a szövetségi vezetőket mégjobban a baloldalra sorolja(sodorja), mivel azok eddig nem tudták a szociális kérdéseket megoldani a szocdem-esek szájaizének megfelelően.
A szocdem tömörülés alelnőke figyelmébe ajánhatjuk pédául a most elkezdet iskolabeszüntetést, amiért a tanfelügyelőségiek szinte közelharcot vívnak "tömbösítés" ürügyén! Ezeket a szövetségiek akciójukban nem állították le, a rossz arcélet mutatókat pedig nem vonták vissza. (Erdélyi Pogár)

Dokumentumtár. Részlet a Tusa Gy. "A Székely vallási és tanügyi autonómia"-ból

2010-03-02T23:07:00.001+02:00

E L Ő S Z Ó .

Ezelőtt egy évvel megjelent politikai tanulmányomban a Magyar Nemzeti Szövetséggel kapcsolatban érintettem a székelyek kulturális autonómiájának a kérdését is. Ott már megjegyeztem, hogy ebben a kérdésben a nézetek nem tisztázódtak.

Azóta nagy magyar kulturális közületek foglalkoztak ezzel a kérdéssel anélkül azonban, hogy a gyakorlati megvalósításról részletesebben bárki is nyilatkozott volna. Székely véreim és egész magyar kisebbségünk érdekében állónak tartom azt, hogy ezt a kérdést a nyilvánosság előtt megvitassuk.

Nehogy bárki is szavaimat félre magyarázza, hangsúlyozom, hogy mind az, amit e szerény tanulmányomban mondani fogok, csupán az én egyéni nézetemet tartalmazza és azért a morális felelősséget népemmel szemben egyedül én vállalom.

Ha reá tekintünk a mai kiegészült Románia térképére, a székely földet annak éppen a közepében találjuk meg. A múlt ködébe vesző történelmi Magyarországnak pedig a legkeletebbi csücskébe esett Székelyország. Az elhelyezödésnek eme megváltozódása nem változtatta meg a nézőpontot a magyarságban a székelyeknek bármely kérdésével szemben. A múltban nem létezett székely kérdés. Ezt legjobban bizonyítja a régi Magyarország népesedési mozgalma. A szoros értelemben vett magyar föld alig adott emberanyagot a székelyföldnek.

A székelyföldre költözködés a legelenyészőbb volt. Az, hogy közben az országhatárok megváltoztak és mi valamenynyien kisebbségi sorsba jutottunk, mit sem változtatott a magyarságnak a székely véreivel szemben elfoglalt nézőpontján.

Bár az erdélyi magyarság közelebb jutott ma már a székely érdekközösséghez, még sem létezik számára külön székely kérdés, csupán magyar kérdés van. Sokan félnek a két kérdést külön felvetni. Mintha azokat csak szembe állítani lehetne és nem egymásmellé állítani.

Tagadhatatlan tény, hogy ma és a múltban is a székely nép teljesen külön élte mindennapi gazdasági életét otthon a kicsiny zsindelyes házikóiban és a legszorosabb kapcsolatban együtt élte a maga kulturális lelki életét a magyarság egyetemével.

Sem nyelvben, sem vallásban, sem érzésbeli felfogásban nincsen székely és magyar között különbség. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a székely népnek ne volnának külön égető kulturális problémái és ezek megoldását nem volna észszerű napirendre tűzni csak azért, mert esetleg a többi erdélyi magyarság problémáitól elválasztva, időlegesen hasonló eredményt nem tudnánk biztosítani a nem székely magyarságnak is. Egy egész népet nem szabad kulturális téren elvéreztetni engedni csak azért, mert vannak akik azt a nézetet vallják, hogy ha az egységes erdélyi egész magyar kisebbségnek nem lehet kiverekedni valamelyes jogot, ezt ne követeljük külön a székelyeknek sem. Ez olyanféle okoskodás volna, hogy ha az én házam ég, akkor engedjem leégni a testvérem házát is, noha ott talán módomban van a biztosított segítséget igénybe venni.

Az én csekély szerény véleményem szerint tévednek mindazok, akik azt hiszik, hogy a székely vallási és iskolai autonómia teljes életbeléptetése gyengítené az erdélyi nem székely magyarság kulturális bázisát és jogait.

A székely vallási és iskolai autonómia kérdését, mint kisebbségi kérdést, főleg ténybeli és jogi alapon igyekszem tárgyalni és szeretném magamat a politikai gondolatkörtől elszigetelni.Kelt Kolozsvárt, 1929. december 24. A szerző.

A Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között Parisban 1919. évi december hó 9-én kötött szerződés 11. cikke igy szól:

„Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a román állam ellenőrzése mellett, vallási és iskolai kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyezzen."

Felmerül a kérdés, hogy mi ennek az autonomikus jognak a terjedelme és miért adták meg ezt az autonómiát a székelyeknek és szászoknak és miért éppen csak nekik?

Az autonómia szó görög eredetű és öntörvényhozást, mai nyelven önkormányzatot jelent.

Ilyen autonómiája van az egyénnek mindenkivel szemben, a világ minden látható és láthatatlan jogilag szervezett hatalmával szemben, a személyes szabadság, a lelkiismereti szabadság és az anyanyelv használatának joga tekintetében.

Vallási és nyelvi kérdésekben az állam nem rendelkezik polgárai felett. A vallás szabad gyakorlatának joga, a nyelv használatának joga, beleértve ebbe az iskola fentartásának a jogát is, egy modern jogállamban az ember minőségéből folyó olyan személyes jogok, olyan abszolút jogok, amelyek mindenki másra, igy az államra is azt a kötelezettséget jelentik, hogy azok szabad gyakorlatában az egyén nem korlátozható.

Az ember jogai többfélék. Vannak jogok, melyek az ember személyes lételéből fakadnak. Ezek a természetes jogok. És vannak olyanok, melyeket az állam ad a maga polgárainak. Ezek a közjogok.

Természetes jogok:

Az élethez való jog összes nyilvánulásaival. Ide tartozik a fejlődéshez való jog. Értve ezalatt a kulturális fejlődés jogát is. A hithez való jog. A nyelv használatának joga. Valamint senki sem merné kétségbevonni azt, hogy szabadon költözködhetem, hogy kereskedést, ipart űzzek, épp ugy nem lehet kétségbevonni azt sem, hogy vallásomat szabadon gyakorolhassam.

Nem lehet kétségbevonni a nyelvhasználat, iskoláztatás jogát sem. De nem lehet megvonni e tekintetben azt a támogatást sem, amelyet egy társadalmi szervezet az egyénnek nyújthat (állami támogatás). Így van ez nemcsak az egyén, de az államok életében is. Senki sem vonhatja kétségbe egy állam létezését, szabad fejlődését, érintkezésének jogát, képviseleti jogát stb.

Az ember egy további joga az egyéni függetlenséghez való jog. Ez magában foglalja, hogy ne legyen alárendelt viszonyban más polgárral szemben.

Mindezek az ember minőségéből folyó jogok a kisebbségi jog prizmáján át nézve, az állam és polgárai között nem létesítenek egy közjogi viszonyt. Ezek oly természetes jogai az egyénnek, melyek felett az állam sem rendelkezik. Ezek nem az állam akaratából az egyesnek adott jogok, hanem az állam uralmi körén és akaratán is felülálló nemzetközi viszonylatban is mindenütt érvényes jogok; a létező legszilárdabb jogok. Az állam ma már ezen jogok tekintetében nemzetközi jogilag is kötelezett fél s a polgárával szembeni belső viszonyban nemcsak közjogilag kötelezett fél, mert ezeket a jogokat nem ő adta a polgárainak, hanem azokkal vele születtek, míg a közjogokat (mint a minő a szavazás joga, birói álláshoz stb. való jog) maga az állam adta és azokat bármikor szűkítheti, bővítheti és el is veheti.

Mindezek a jogok, amelyekről fentebb szólottunk, az egyént illetik meg s csak azért lesznek az egyes államok keretén belül kisebbségi jogokká is, mert a többséghez tartozó személyek ilyen értelmű jogait nem kell az állammal szemben megvédelmezni. Ezek a jogok abszolút jogok. Mindenkivel szemben fennállanak, mint pld. a magánjogban a tulajdonjog, mely a dolog feletti teljes rendelkezés joga. Mindenki más harmadik személyre nézve és igy az államra nézve is kötelezettséget foglal magában, elismerni és nem háborgatni ezt a jogot, ezt az uralmat a dolog felett. Ép igy az egyén hitének ura, nyelvének ura. Nem zavarhatja senki ezek gyakorlásában.

Az állam sem, hiszen az állam és polgárai közötti viszony is időleges, mert az állampolgár által tényleg és jogilag megszakítható. Bárki kivándorolhat és elhagyhatja állampolgárságát.

A valláshoz és nyelvhez való joga az egyénnek az állammal szembeni viszonylatban sem közjog. Az a kötelezettség-vállalás nemzetközi szerződésben, hogy az állam ezt a jogot nem sértheti, csak elismerése egy természetes jognak. Éppen annyi, mintha kijelentené az állam, hogy a tulajdonjogot nem sérti. E z nem jelent szuverenitás csorbulást. A szuverenitás az állam függetlenségét jelenti, de nem korlátlanságot jogtalanságok elkövetésére. Ép igy nem sérti a szuverenitást, ha az állam egy más államban ingatlant bir és ezen tulajdonjoga tekintetében alá van vetve az illető külföldi állam törvényeinek és biróságai döntésének. A nemzetközi kisebbségi szerződés sem más, mint elismerése ezen egyéni és kollektív természetes jogoknak. De nem jelent uj jog létesítést, csak létező jogok biztosítását.

A kisebbségi személyes jogokban csak annyi a közjogi elem, mint minden más egyéni alanyi jogban. Például a tulajdonjogban, a névhez való jogban. Az állam elismeri ezen jogokat, garantálja ezen jogoknak a gyakorlását. Elismerteti másokkal is és gondoskodik arról, hogy az egyén ezen jogait szabadon gyakorolhassa. Az állam szuverenitása befelé nem jelenti azt, hogy korlátlan ura polgárai testi és lelki életének, hogy ezt olyan irányban is korlátozhatja, mely az állam közvetlen céljától és érdekeitől is teljesen távol áll és azt nem érinti. Az állam maga határozza meg belső szervezetét, de nem módosíthatja és nem korlátozhatja az egyén legbensőbb lelki életét, a nyelvét, vallását, kulturális szabad fejlődését.

E tekintetben nem áll az egyén az állam, és mi ezzel egyenlő, a többségi akarat korlátlan uralma alatt. Hiszen az állam szuverenitása kifele is korlátozva van. Az befele sem korlátlan.

Az államnak birói hatalma sem korlátlan. Ez a hatalom is mindenkivel szemben egyforma kell, hogy legyen és igazságosnak kell lennie. Ép ilyennek kell lennie a közigazgatási hatalomnak is. Ez sem korlátozhatja az egyént nyelvében, hitében, szabad kulturális fejlődésében.

Van a nemzetközi közjognak egy területe, a be nem avatkozás kötelezettsége egy másik állam ügyeibe. Ez folyik az állam függetlenségéből, autonómiájából. Ugyanez a kötelezettsége fennáll az államnak saját polgáraival szemben, ami az anyanyelvet, a vallást és a kulturális nevelést illeti. Ez folyik az egyén autonómiájából. Mihelyt csak egy polgár van az országban, aki más nyelvet beszél, más vallása és más kultúrája van, mint a többségnek, az államnak fennáll a kötelezettsége, ezekbe be nem avatkozni. Ezek az emberi természetes jogok nem képeznek köztulajdont, ezek felett az állam nem rendelkezik. Annyival kevésbbé, mert ezek a jogok nem érintik más ember jogait, természetes érdekeit és nem érintik az állam közérdekét sem.

Sőt mi több! Lehetne mondani, hogy a társadalmi együttélésnek érdeke a soknyelvűség, sokhitüség és sokféle kultúra, melyek mind kölcsönösen erőkifejtésre ösztönzik az együttlakókat.

Ezen természetes jogok tekintetében minden ember egy kis autonómia tulajdonosa. (Ez az autonómia azonban olyan hatalmas energiát rejt magában mint a fizikában az atom energiája).

A tulajdonjoga tekintetében is ilyen autonómiája van mindenkinek. Ez az autonómia megilleti a kollektiv társadalmi azonos nyelvű, vallású tömegeket is. Így érkezünk el a kisebbségi kulturális autonómiához.

Van még egy szélesebb körű autonómia: a nemzeti autonómia. A kettő között van némi különbség. A kulturális autonómia egy tisztán személyes autonómia. A nemzeti autonómia pedig területi, és pedig állami feladatok átruházása bizonyos körben közjogi alakzatokra. A személyes autonómiát (kulturális autonómia) a nyelvi kisebbség hozza létre. Azt az állam csak elismeri. A területi autonómiát pedig tisztán és kizárólag az állami akarat létesíti. Ez nem más, mint az állam megbizása bizonyos állami feladatoknak elvégzésére, hogy azokat bizonyos területen, bizonyos társadalmi közösség végezze el. A területi közigazgatási autonómia bárki által gyakorolható.

Ennek nem feltétele a kisebbséghez tartozás, pld. megye, város, község. Mig a kulturális autonómia egy kisebbség által formálva, csakis ezen faji, nyelvi, vallási kisebbség által gyakorolható. Azt az állam, vagy más anyanyelvű, más hitű polgár nem is tudná gyakorolni.

Ezen meglehetősen unalmas jogi fejtegetésre azért volt szűkség, hogy leszögezzük azt, hogy a székely vallási és iskolai autonómia nem más, mint a minden egyes egyénre nézve létező jognak a székely népre, mint kollektiv tömegre kifejezett elismerése és alkalmazása. A székely néphez tartozás egy társadalmi, egy morális kapcsolatot jelent, mig az államhoz tartozás egy politikai, egy jogi kapcsolatot. Már most önként felvetődik az a további kérdés, hogy vajon ez a szerződésben elismert autonómia adott-e a székely népnek, mint kollektiv tömegnek bizonyos jogképességet, bizonyos jogalanyiságot.

Nyilvánvaló, hogy ezen autonómikus joga tekintetében jogalannyá vált. Jogképessége azonban csak ezen biztosított kisebbségi jogai körében mozog. Kérdés most már, hogy ezen jogképessége magánjogi-e, vagy közjogi, és nemzetközi jogi-e, vagy csak az állam beléletében jelentkező. Tekintve, hogy a népszövetség is egy nemzetközi jogalany, melyet az uj szerződések létesítettek. Tekintve, hogy ezen autonomikus jogokat a székelyek, mint személyes jogokat kapták meg, a székely nép, mint ezen vallási és iskolai autonómiának birtokosa, nemzetközi jogalanynak tekintendő, amely jogalanynak jogképessége ezen kisebbségi jogok körében mozog és csak erre terjed ki. Nemcsak az államok nemzetközi jogalanyok. A pápaság is birt ilyen nemzetközi jogalanyisággal akkor is, amikor az olasz állam nem állította vissza a pápai államot. Nincs messze az idő, amikor a faji, nyelvi és vallási kisebbségek nemzetközi közjogi személyiségek lesznek.

Ma még azonban ez nincsen elismerve, de mégis a székely, szász kulturális autonómia ilyen nemzetközi védelem alá helyezett külön jogalany.

Az államok közötti viszonyban is a háború után az az elv érvényesül, legalább papiroson, hogy minden állam egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. Tehát minden államra nézve ugyanaz az alkalmazása a nemzetközi jognak. Ez a modern elv kell, hogy érvényesüljön a polgárra nézve is.

Mindenki egyenlő jogviszonyban van az állammal szemben és egyenlő elbánásban kell részesülnie. A törvény előtt mindenki egyenlő. Egyenlő a nyelvhasználatban, az ő és nem a polgártársa nyelvének használatában, egyenlő a vallás szabad gyakorlatában. Az ő és nem a szomszédja vallásának szabad gyakorlatában. Régen a vallási külömbség elég ok volt arra, hogy valaki politikai jogokat ne gyakorolhasson. De elegendő volt arra is, hogy földet ne vásárolhasson (pld. a zsidók).

Ez nemcsak a közjogi, de a magánjogi jogképességnek a megfosztása volt. Éppen ilyen jogfosztás az, hogy valaki saját anyanyelvén ne tanulhasson saját vére tanítóitól, hogy saját hitét ne vallhassa. H a a kulturális javak magasabb rendűek, mint az anyagiak, akkor még fájóbb és maradibb korlátozása ez a jognak, mint az, hogy földet nem vehetek.

A székelyek, mint kollektív tömeg élvezik a nemzetközi jogi védelmet kulturális autonómiájuk tekintetében, és nem mint egyes személyek.

Hogy ez a vallási és iskolai autonómia személyes, bizonyítja az is, hogy a szerződés nem jelöli meg seholsem a területet, amelyre kiterjed. Mig ezzel szemben az egy időben keletkezett Csehszlovák országgal kötött kisebbségi szerződés 10. cikke a ruthéneknek területi autonómiát is adván, pontosan meghatározta azt a területet, amelyre ez az autonómia kiterjed.

A főhatalmak kijelölték a határokat is. Ez az autonómia nemcsak kulturális, hanem helyi közigazgatási autonómia is. Ezért a terület fogalmi eleme. E nélkül el sem képzelhető.

A ruthének a szerződés szerint tartományi gyűléssel fognak birni, mely törvényhozó hatalmat gyakorol nyelvi-, közoktatási- és vallási ügyekben, valamint közigazgatási helyi ügyekben. Csehszlovákországban tehát egy önálló országrész a ruthének lakta föld, egy külön autonóm egység. Ez olyan szervezettel látandó el, amely az ország egységével összeegyeztethető legszélesebb körű autonómiával bir. A ruthének vallási és iskolai ügyekben törvényhozó hatalmat kaptak.

Nálunk a székelyek és szászok a 11. cikkben önkormányzatot csak vallási és iskolai ügyekben kaptak. Ez tehát nem területi jog, aminthogy nincs is megjelölve a terület, amelyre kiterjed. Ennek az autonómiának semmi korlátja sincsen felállítva a 11. cikkben. Az állam ellenőrzési joga az egyedüli korlát.

Ez az autonómia semmiesetre sem kisebb, mint a minő jogokat a szerződés 9. és 10. cikke az összes faji, vallási és nyelvi kisebbségeknek biztosított. Ezen két cikkben biztosított jogokon felül azonban a székelyeknek van még több jog is biztosítva a 11. cikkben és ez az, hogy a székelyeket ezen nemzetközi szerződésben a román állam is olyan kompakt tömegben élő, jelentékeny nyelvi kisebbségnek ismerte el, a kiket megillet a személyes autonómia kisebbségi kulturális életük terén. Az autonómia pedig azzal a következménnyel jár, hogy az autonómia körébe tartozó feladatokat az állam nem végezheti a székely és szász néppel szemben. Az állami oktatás tehát vissza kell, hogy vonuljon erről a térről. Az állam tevékenysége csak a felügyeletre terjedhet ki. Mig ezzel szemben például a nem székely magyar lakta területeken az állam végzi ezeket a feladatokat, de köteles a 10. cikk értelmében magyar nyelvű elemi iskolákat ezeken a helyeken is felállítani. Továbbá az autonómia azt is jelenti, hogy iskolai kérdésben a közép- és felsőfokú oktatás is átengedietett a székely és szász közületeknek.

Megjegyzés. A mellékelt dokumentum annak ellenére, hogy 1929-ben íródott, a mai napon is sok olyan dologban megállja a helyét, amire felhívjuk a Tanfelügyelőségeken dolgozó magyarajkúak figyelmét. Irtuk volt, hogy a kisiskolás természetes jogait két lábbal tiporja a porba a Kolozs megyei magyarajkú tanfelügyelő testület, amikor arra öszpontosít, hogy a "tömbösítést" mindenáron végre akarja hajtani! Még rosszabb az a hozzáállása, hogy sok esetben a "hatalmi pozició" szintjéról "csakazértis" alapon. Elkeseredett szülők tehetetlen szemlélőként állnak a mezsgyén egy ilyen érthetetlen cselekménysorozat láttán. De nem csak ők hanem a tantestület sem érti ennek az elkeseredett, népközösségellenes, csökönyösség lényegét.

Azonban a tanfelügyelőségiek ezen lépéseikkel csak a hozzá nem értésükről adnak tanubizonyságot mint ahogy legutóbb is tették, amikor is a Kolozs megyei pedagógus szövetség gyűlésén megjelentek. Mérges, semmitmondóan zavaró, magyarázkodást pedig ellenséges, lenézően szúrós tekintetek követték. Majd a főtanfelügyelőhelyettes érthetetlen "MPP-zése" után, hoszzú vitára nem felkészülten, már nem tudtak épkezű érveket felhozni az általuk már eldöntött "tömbösítés"-re. Sem anyagi sem pedig pedagógiai érvek nem támasztották alá az általuk bemutatott statisztikai adatokat. A statisztikai adataik pedig nem voltak szociológiai érvekkel bizonyítva, annak ellenére, hogy kezükbe volt az annyira feldicsért KMEI által készített "kérdőíves", de tudományosan alátámasztott adatok.
Ja, még az is őket jellemezné, hogy jóval a beharangozott időpont után érkeztek a (amúgy kötelezőnek tartott), pedagógusszövetségi gyűlésre. Feltehetően idegességük amiatt is volt, hogy a pedagógusszövetség gyűlésén kényes kérdések is felmerülhetnek (immár most szakmabeliek-től és nem az MPP "tájékozatlanjaitól"), de az is lehet, hogy a tanfelügyelőségi tisztségükben érezték magukat megsértve. Újfennt bizonyítva, hogy nem értik a kötelességüket, mert a kötelező tevékenységi beszámolóra éppen azért van szükség, hogy igazolják a közpénzi fizetésüket!

Az egybegyűltek kérdéseire válaszolni nem nagyon tudó oktatásialelnők "expozéja" lett volna a "fénypont" , de a nekiszegezett "Te most kit képviselsz, a szövetségieket vagy az iskoládat(munkahelyedet, munkatársaidat)"kérdésre, - kitérően - elfelejtett válaszolni. (Erdélyi Polgár)

Kiutálják-e a kormányból az RMDSZ-t?

2010-03-02T11:58:00.004+02:00

Megjelent a Háromszék nyomán az Erdély Ma-ban [ 2010. március 02., 07:16 ] [380]

Traian Băsescu, mint Pilátus, mossa kezeit, s mondja, neki az égadta világon semmi köze nincs ahhoz a párthoz, melyet épp most készül összehozni Gabriel Oprea tábornok s az a harminc honatya, aki az elmúlt egy esztendő alatt hagyta el alakulatát. A nagyágyúk — Cristian Diaconescu és Marian Sârbu — épp a múlt héten menekültek át e hajóra, nyíltan vállalva, hogy szakmai és politikai karrierjük kiteljesítése érdekében álltak Oprea mellé, s abban a reményben, hogy olyan baloldali párt születésénél bábáskodhatnak, mely kiteljesíti emberi, szakmai és politikai létüket.

Bármennyire tiltakozik is az államelnök (mert ezt teszi), mindenki az ő kezét látja e példátlan parlamenti hegyomlásban. Szemmel láthatóan addig akarják bomlasztani az ellenzéki pártokat, míg eme függő-függetlenek segítségével kényelmes többségre tesznek szert, s nem lesz szükségük az RMDSZ támogatására. Az utóbbi napokban úgy tűnik, mintha Emil Bocnak és pártjának nem fűllene a foga a Markóékkal kötött egyezség betartásához. Bár a miniszterelnök még a múlt hét végén is azt nyilatkozta, hogy semmiféle kormányátalakításra nem készül, a demokrata párt kisebb-nagyobb tisztségviselői, aktivistái meglehetősen heves kampányba kezdtek mind a gazdasági régiók átszervezése, mind a kisebbségi törvénytervezet ellen. Nemzetellenesnek, románellenesnek tekintik azokat, s úton-útfélen arról prédikálnak, hogy a kisebbik kormánypárt, azaz az RMDSZ követeléseivel túllépte a román többség számára elfogadható határt.

Nos, elképzelhető, hogy Boc-ék e nyomástól szabadulni kívánva csak arra várnak: gyarapodjék még néhány taggal a függetlenek parlamenti csoportja, hozzák létre baloldalinak tervezett pártjukat, s lépjenek koalícióra velük. Opreáék ugyanis csak néhány miniszteri széket kérnek. És cserében feltétlen hűséget ajánlanak.

Megeshet tehát, hogy a Băsescu—Boc páros — ha a szövetség a továbbiakban ragaszkodik majd az eredeti megállapodáshoz — kiutálja az RMDSZ-t ebből a caragialés ziláltságot mutató kormányból. Bölcs felülemelkedéssel kell ragaszkodnia az eredeti megállapodáshoz, mind a kisebbségi és oktatási törvény, mind a gazdasági régiók átszervezése vagy akár a számunkra igen fontos választási törvény módosítása örvén. Jelezvén mindenkor, ha nem kellünk is — vagyunk! Simó Erzsébet,

Megjegyzés.Egy ilyen dolog nagyon nem lepne meg bennünket, hiszen a szocdem párt bomlasztási manővere már rég el kezdődött. Mivel az a csoport, amely most "kilépett" egy új "alakulatot" tud majd felajánlani a demokratáknak, akik a többségiek közüliekből soraiból valók és valószínű, hogy nem kellene az a "támogatás", amit a szövetségiek továbbra is biztosítanának. Nem tudni viszont, hogy nem-e folytak olyan titkos tárgyalások (már az elnök választás előtt), amelyek előre tervezvén ebbe a folyamatba "aktívan" a megbeszéltek szerint jártak el. Mivel azt sem tudni mit is tartalmaztak azok tárgyalások lehetséges, hogy a következő választásig megmaradnak a régi-új helyükön. A szövetségiek azzal, hogy "beléptek" az elnök elleni koalicióba csak "erősíthették" a demokraták vonalait, mert érdekes módon az elnök emberei színte mindenről tudtak, s így "lépés előnybe" kerülvén, kitudták használni a kapott információkat...

Van egy másik dolog is, ami ezt igazolni látszik és pedig az a "biztonság", ahogyan a szövetségiek "felléptek", szinte mindenki ellen... Hatalmi pozicióból még a iskolatömbösítést is kierőszakolják,(ezzel mintegy a többségiek titkos gondolatait is elvégzik...)

A harmadik dolog pedig az, ahogyan a EMEF felé, nem közelednek. Tudván, hogy az EMNT csak akkor "erősödne" meg, ha igazi partnert kapnának az EMEF kiépítésére, úgy alakítják poziciójukat, hogy az általuk megszerzett pénzalapok ne maradjanak értékben kisebbnek a Fidesz pártelnök által megigértnél.

Az EMNT-nek, az EMEF-ben a SZNT mellett mindenképpen szüksége van vagy a szövetségi vagy pedig a polgári párt jogi státuszára. Mivel a szövetségiek jelenleg a kormányba "tetszelegnek" csak a polgáriak maradnak meg jogi státusz megerősítésére. Ebben az irányba való "tevékenységek" is azt mutatják, hogy a polgáriak vezetőínek megnyerése a megyei szinteken már sok helyen "biztos" irányba halad... Lásd a bihari polgári elnökség alelnöki státuszt kaptak az EMNT-ben vagy lásd a margittai lakossági fórumon elhangzottak, majd a sarmaságiak által elindított próbálkozást...

No, de várjuk ki a dolgok végét, hiszen a pohárba tiszta vizet látni , csak a magyarországi választások után fogunk ! (Erdélyi Polgár)

Tanügyi helyzetkép a "Kormosfej" településein

2010-02-26T14:06:00.003+02:00

A Kormosfej településein pozitívra fordult a gyermekszaporulat. Ebben a népességrobbanásról ismert Székelyszáldobos vezet, ahol azonban a helybeli roma tanulók teszik ki a tankötelesek oroszlánrészét. A szigorúan vett demográfia, no meg a kedélyeket riogató fejkvótarendszer szempontjából azonban semmilyen jelentõsége sincsen annak, hogy milyen a nemzetiségi összetétel egy adott iskolában.

- Mit lehet tudni az idei iskolai évet befolyásolni látszó kvótarendszer kilátásairól? - kérdeztük Fazakas Attilát (képünk), aki aligazgatói minõségben vezeti a bardoci Benkõ József Általános Iskolát.

- Éppen eleget számolgattuk az esélyeket a székelyszáldobosi központi igazgatóval, Tókos Jenõvel - és egyelõre, úgy néz ki, majdnem megkapnánk azt a pénz, ami községszinten a hatvanöt tanügyi fizetésére elégséges volna. Ha azonban központilag változtatni fogják a rács szerinti fizetési létrát, akkor nem biztos, hogy a mi számításunk tükrözi a valóságot. A kollégák jelenlegi fizetését véve alapul éppen hogy szûkösen még beleférnénk ebbe a keretbe. Sok spórolási lehetõség kínálkozott a mi számításunkban, mert több kolléga ingázik a három falu iskolájában. Nem kiegészítjük a kollégák óráit, hanem átmennek a szomszédos iskolába, és ott a saját szakmájukat tanítják. Különösebben sok jóra nem is számíthatunk, mert ami újként jön, általában mindig megszorítás szokott lenni, s ebben a helyzetben a leépítés is szóba jöhet.

Nem volt érdektelen nézegetni a községi szintû iskolai statisztikát, mert kiderült, hogy az óvodákban százhetven gyerek van, a négy falusi iskola alsó tagozatán 337, míg a felsõ tagozaton - három iskolában, kivéve Olaszteleket - 219. Összesen 726 tanulója van a községi iskolahálózatnak. Nem kis szám. Nos, miként azt Tókos igazgató is megerõsítette, ezekkel a számokkal végezték a bemutatott fejkvótás kalkulust. "A velünk közölt úgymond hivatalos fedettségi szám 95,08 százalék. Ilyen arányban fedi a tanulólétszám az oktató személyzet fizetését. Egyelõre ez, ami biztos" - mondotta Tókos. Várjuk a további fejleményeket. Jövõbenézésünk szempontjából többet mondó az óvodák létszáma, az aranytartalék: Olaszteleken 23, Bardocon 35, Erdõfülén 58 és Száldoboson 54. A száldobosi alsó tagozat 224 tanulójából csak 37 gyerek van a magyar tagozaton, a különbséget a román tagozat roma nemzetiségû tanulói teszik ki. Hasonlóképpen mutat a száldobosi felsõ tagozat is, ahol 42 tanuló a magyar és 87 a román tagozatra jár. Ez a természetes szaporulat olyan demográfiai jelenség, amit csak az tud helyére rakni, aki egyetért a romák integrációjának hosszan alakuló, de fontos folyamatával. Ezt gyakorolja a bardoci önkormányzat is, melynek munkájában részt vesz a roma képviselet.

Jövõbenézésünket próbáltuk az egyház oldaláról is megközelíteni, ahol a statisztika nem ennyire biztató. Tiszteletes Balázsi Zoltán bardóci református lelkipásztor elmondta, hogy szolgálati évei alatt (1998—2010) riasztó módon esett híveinek a lélekszáma, 950-rõl 809-re.

"Optimálisabb létszámra - községi elosztásban - bizonyára csak akkor juthatnánk, ha beleszámolnánk a számvetésbe a nem annyira népes más felekezetûeket is, mint például a román ajkú pünkösdista keresztények lélekszámát, amit jobbára becslések alapján lehet rögzíteni. Az eddigiek azonban azt igazolják: ahol a gyermek, ott van a jövõ! " Megjelent a Háromszék-ben, 2010-02-2

Megjegyzés. A cikk csak azért került ide mert minket igazol abban atekintetben, hogy van ahol már iskoláskorúak száma pozitiv tendenciát mutat. Fontos a lelkipásztor által összegzettek: "Ahol a gyermek, ott van a jövő!" (Erdélyi Polgár)

Spórolnak a tanárokon?

2010-02-25T13:14:00.000+02:00

Megjelent a Krónika – ban 2010 febr.25

Nehezményezi a tanügyi dolgozók bérének központi leosztását Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere. A partiumi elöljáró szerint az év első harmadára kiutalt kormánypénz 20 szálákkal kevesebb a szükségesnél. „A jelenlegi pénzügyi számítások szerint márciusban csaknem 43 százalékkal kevesebb fizetést kapnak majd a tanárok, mint amennyi törvényesen járna nekik. A közvélemény az önkormányzatot teszi felelőssé, és nem a pénzügyminisztert vagy a kormányt, holott nekünk semmilyen beleszólásunk nincsen a pénzelosztásba. Mi csak adminisztráljuk, és kiosztjuk a minisztériumtól beérkezett összegeket” – adott hangot felháborodásának tegnapi sajtótájékoztatóján Ilyés.

A határ menti megyeközpont első embere nem tudja, ki tehető felelőssé a rosszul kiszámolt, és leutalt tanári fizetésekért, és azt sem, kin kérhető számon a kiegészítés. „Egyelőre fogalmunk sincsen arról, hogyan fogjuk tudni kiosztani a teljes béreket. Valamilyen megoldást találnunk kell, mert az nem megengedhető, hogy a tanárok kevesebb fizetést kapjanak márciusban. Ez a bevételkiesés a legtöbb háztartásban komoly gondokat jelenthet” – tette hozzá Ilyés, aki nem érti, hogyan alakulhatott ki ez a lehetetlen helyzet, hiszen a korábbi hónapokhoz képest sem a bérek, sem a szatmári tanügyi alkalmazottak száma nem módosult az eredeti, tanév eleji állapothoz képest.

Szatmárnémeti iskoláiban közel 1700 tanügyi alkalmazottat érint ez a kérdés. A szatmáriak a napokban kimutatást készítettek a hiányzó öszszegekről, amelyet a megyei pénzügyi igazgatósághoz, valamint a tanügyminisztériumhoz is eljuttatnak. „Nem tehetünk egyebet, mint elküldeni a kimutatásunkat a különböző megyei és országos intézményekhez, valamint a sajtó nyilvánosságát kérni, hátha valamelyik illetékes szerv észreveszi, és megoldást talál a valószínűleg országos méretű problémára” – hangsúlyozta a polgármester.Végh Balázs

Megjegyzés. Megértük ezt is, hogy egy szövetségi polgármester a sajtóhoz kell fordulnia, hogy meghallgatásra találjon. Az emlitett "illetékes szerv" ez esetben a Szövetség, amely majd leoszthatja a hiányzó pénzalapot, a 100-as kormányhatározattal átutalt közpénzből(15 mil.lej).

Mintha hadjárat lenne...

2010-02-25T12:55:00.000+02:00

A Művészeti Líceumban tanuló magyar gyerekek szülei

Megjelent a Népújság-ban

Amint a sajtóból eddig már értesülhettek, a Marosvásárhelyi Mûvészeti Líceum magyar tagozatos diákjainak szülei, valamint támogatói beadvánnyal fordultak Maros Megye Tanfelügyelôségéhez és az Oktatásügyi Minisztériumhoz, amelyben az iskolában tapasztalt súlyos, Románia Alkotmánya által is védelmezett polgári jogokat sértô helyzetre hívják fel az illetékesek figyelmét.

A 2010–2011-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervezet alapján, amelyet a Maros Megyei Tanfelügyelôség állított össze, az iskola képzômûvészeti valamint zene szakos osztályait összevonnák. Ez a döntés elsôsorban a magyar tannyelvû osztályokban tanuló vagy tanulni vágyó diákokat érinti hátrányosan.

A Mûvészeti Líceum szülôi bizottsága ezúton szeretné a marosvásárhelyi lakosságot tájékoztatni arról, hogy a küzdelem még távolról sem tekinthetô befejezettnek, lévén, hogy a Maros Megyei Tanfelügyelôség az iskolának küldött válaszában a következôképpen fogalmaz: "indulhatnak külön osztályok magyar tannyelven az V. és IX. osztályban 25-ös létszámmal VAGY egy 30-as létszámú összevont képzômûvészet és zene szakos osztály. A jogi és pénzügyi keret betartásáért az iskolát illeti a felelôsség." Ez a válasz bármilyen irányú intézkedést megenged, továbbra sem tudjuk, hogy indulhat-e két osztály vagy nem.

Nyugtalanít ugyanakkor, hogy a tanfelügyelôség a megyében ritkaságszámba vehetô nagyszabású ellenôrzést kezdeményezett, és ennek következtében ezen a héten egy huszonhat tagot számláló ellenôrzô bizottság dolgozik majd a líceumban. Nem szeretnénk elhamarkodott következtetéseket levonni az ellenôrzés okáról és következményeirôl, viszont a tényekrôl szeretnénk tájékoztatni a város lakosait.

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik aláírták online petíciónkat és akik még nem csatlakoztak az aláírókhoz, kérjük, tegyék meg, ha egyetértenek annak üzenetével.

A pénteken indított online petíciót az alábbi linken lehet aláírni:

www.petitieonline.ro/petitie-p01755049.html

Megjegyzés. Látható, hogy a tanfelügyelőség újra csak az elodázás taktikáját választja. Ez látható abban a másik cikkben is amit alább kézre adunk:

Meddig nyúlik... a per?

Megjelent a Népújság-ban 2010 febr.19

A tegnapi tárgyalás után immár nem kétséges, hogy mind a tanfelügyelôségnek, mind a táblabíróság közigazgatási részlegén elnöklô bírónônek az a célja, hogy minél tovább húzódjon az a per, amelyet a megyei tanfelügyelôség indított az Országos Diszkriminációellenes Tanács ellen, majd perbe hívta a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget (RMPSZ) is.

Ahogy korábban többször beszámoltunk, a múlt évi beiskolázási tervezetet kifogásolva, amely hátrányos helyzetbe hozta volna a nyolcadik osztályt végzô tanulókat, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség a diszkriminációellenes tanácshoz fordult. Ez utóbbi egyetértett a petíció aláíróival, s 600 lejes pénzbírságot rótt ki a tanfelügyelôségre. A felperes a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó határozat és a pénzbírság eltörlését szeretné elérni.

A tanfelügyelôség jogi képviselôje, annak ellenére, hogy a korábbi tárgyalásokon is felszólították, a február 23-i határidôre sem tett eleget a polgári perrendtartásból eredô azon kötelezettségének, hogy valamennyi periratot közöljön az alperes jogi képviselôjével is, miközben az ellenkezôjét állította. Azzal, hogy tegnap sem mondott igazat, az általa képviselt intézmény tekintélyét is csorbítja.

Januárban a bírónô azt a kételyét fogalmazta meg, hogy a tanfelügyelôség jogi személyiségnek tekinthetô-e, s erre hivatkozva halasztotta el az ügy érdemi tárgyalását. Miután a szövetséget képviselô Magos Méta ügyvéd tegnap kétséget kizáróan válaszolt erre a felvetésre, a tanfelügyelôség jogtanácsosa – a korábbi taktikát követve – újból a kereset kibôvítését kérte. Pontosabban azt, hogy hívják perbe a közoktatási minisztériumot és a kormányt is, mivel a beiskolázási tervezetet e két szervnél véglegesítették. Beszédébôl úgy tûnt, mintha a tanfelügyelôségnek semmi köze nem lenne a beiskolázási tervhez, holott az alperesként perbe hívott felsôbb fórumokon a megyei szinten összeállított tervezet alapján döntenek.

Litiu Mihaela bírónô ezúttal azt a kérdést tette fel tegnap a pedagógusszövetség képviselôjének, hogy miután a Bolyai magyar tannyelvû középiskola, a szövetség kérte-e magyar osztályok létesítését olyan iskolákban, ahol van rá igény, és ennek ellenére nincsen osztály. Hogy miért kellett belefoglalni a kérdésbe a Bolyai iskola nevét, amikor tízével vannak tiszta román iskolák a megyében, nem nehéz megfejteni.

Kíváncsian várjuk, hogy a következô tárgyaláson milyen álláspontot képvisel a közoktatási minisztérium és a kormány, s hogy a táblabíróságnak sikerül-e elérnie, hogy a tanfelügyelôség jogtanácsosa eleget tegyen perrendtartási kötelezettségeinek.

Mire az ügy lejár, járulékos költségei feltételezhetôen meghaladják a tanfelügyelôségre kirótt büntetést, s addigra a következô beiskolázási tervet is jóvá hagyja a szaktárca és a kormány (b.gy)

Maros megyei tanfelügyelőségi bizonytalanságok

2010-02-25T12:44:00.000+02:00

A művészeti oktatás megcsonkítása?

A művészeti oktatás, s azon belül a magyar tannyelvű mûvészeti oktatás megcsonkítása ellen tiltakoztak tegnap a Művészeti Líceum szülői közösségének képviselői. Mivel a román tagozaton kisebb az érdeklődés a zene és képzőművészet szakok iránt (283 diák), a meglévő párhuzamos magyar osztályok (437 diák) összevonását is kilátásba helyezte a megyei tanfelügyelőség. A döntés ellen megfogalmazott tiltakozásokra pedig csak felemás módon válaszoltak.

A szülők nevében megszólaló Kiss Loránd és Koreck Mária közölte, hogy az iskolában zajló érettségi vizsgára való tekintettel kényszerültek arra, hogy a Bernády Házban találkozzanak a sajtó képviselőivel.

Közel félezer szülő írta alá azt a petíciót, amelyet a tanfelügyelőséghez, a közoktatási minisztériumhoz fognak benyújtani, s ha nem járnak eredménnyel, végül a Diszkriminációellenes Országos Tanácshoz fordulnak.

Megmozdulásukkal egyrészt arra szeretnék figyelmeztetni a tanügyi szerveket, hogy ne csak papíron szerepeljen, hanem a szülőknek a valóságban is legyen beleszólási joguk abba, ami az iskolában és a gyermekekkel történik. Másrészt olyan elismert tanintézetről van szó, amelynek megcsonkítása ellen sokan szeretnék támogatni a szülők kérelmét, így az aláírásgyűjtést az internetre is kiterjesztik, hogy bárki támogathassa a felsőbb szervekhez intézett petíciót.

A magyar tagozaton megvan a megfelelő számú diák, és az érdeklődés sem hiányzik a művészeti oktatás iránt. Ezért az oktatásügyet érintő megszorítások közepette a valóban költségesebb művészeti oktatás számára más finanszírozási mutatókat kellene megállapítani, s a gyerekre számított fejkvótát a valós szükségekhez igazítani. A pluszköltségeket pedig állami és helyi forrásból lehetne biztosítani, s megfelelő hozzáállással az iskolaépület kérdését és felújítását is meg lehetne oldani.

A szülők arra kérik a tanfelügyelőséget és a szaktárcát, hogy ne korlátozzák azoknak a gyerekeknek a lehetőségeit, akik kemény munkával eljutottak az ötödik illetve a kilencedik osztályig.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes is támogatásáról biztosította a művészeti oktatást, ezért a szülők meg szeretnék akadályozni, hogy kedvezőtlen döntés szülessen.

Bár meghívást kaptak, a tanfelügyelőség és az iskola vezetői nem vettek részt a szerdai sajtótájékoztatón, az iskolában tanító pedagógusok nevében Kovács Zsuzsa zongoratanár hangsúlyozta a művészeti oktatás nevelő erejét, továbbá azt is, hogy az egyéni foglalkozás nélkül a zenetanítás elképzelhetetlen. Valóban nem egyenletes a tehetségek jelentkezése, de ahhoz, hogy a legjobbak fejlődjenek, szükség van az osztályokra, arra a környezetre, amelyben ösztönzést kapnak tehetségük kibontakoztatására.

Marosvásárhelyen mindig népszerű volt a magyar tannyelvű művészeti oktatás, és ezt a hagyományt tiszteletben kellene tartani.

A sajtónak készített gazdag anyagból kiderül (ami közismert Marosvásárhelyen), hogy a XIX. század elején dr. Bernády György személyében olyan polgármestere volt a városnak, aki palotát épített a zenei és képzőművészeti oktatásnak. Ezzel szemben a XXI. század elején a kölcsönépületbe visszaszorult képzést is torzóvá akarják tenni.

A szülők elszántak, s ha a tanfelügyelőség vezetőségét nem sikerül meggyőzni, hogy kérjenek egy újabb magyar kilencedik osztályt a művészeti oktatás folytatása érdekében, minden lehetséges fórumon tiltakozni fognak a diszkriminatívnak tartott intézkedés ellen. (bodolai gyöngyi)

Nem kaptak egyértelmű választ

Szülők a tanfelügyelőségen

Tegnap a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum magyar tagozatának szülői bizottságát képviselő küldöttség átadta kérését a megyei tanfelügyelőség vezetőinek, akikkel több mint egyórás beszélgetést folytattak. Mint ismeretes, a szülők azt szeretnék elérni, hogy az iskola magyar tagozatán elsőtől tizenkettedikig megmaradjanak a párhuzamos zene és képzőművészet szakos osztályok. Ezzel szemben a tanfelügyelőség az ötödik és kilencedik osztályok összevonását javasolta a közoktatási tárcának továbbított beiskolázási tervben.

A megbeszélést követően a szülői bizottságot képviselő Koreck Mária azt nyilatkozta lapunknak, hogy míg az előô és ötödik osztályokat illetően kedvező választ kaptak, azaz, ha lesz elegendő diák, indulhat a két-két osztály, két kilencedik osztályt viszont csak akkor engedélyeznek, ha összesen 60 tanuló felvételizik sikeresen. Ellenkező esetben összevonják a zene és képzőművészet szakot, aminek az lehet a következménye, hogy több mint tíz diák, akik minden évben két vizsgán bizonyították tehetségüket, el kell hagyja az iskolát, holott megérdemelnék, hogy esélyt biztosítsanak számukra. Ilyen intézkedést egyből bevezetni igazságtalanság velük szemben. El kell ismernünk, hogy a tanfelügyelőség meghallgatta a kérelmünket, de azt gondoljuk, hogy a finanszírozási megszorítások nem kellene befolyásolják a művészeti nevelést – nyilatkozta Koreck Mária.

– A megyei tanfelügyelôség azért van, hogy megoldja a gondokat, nem pedig azért, hogy problémákat gerjesszen – jelentette ki Matei Dumitru főtanfelügyelő, aki megígérte, hogy az érvényben levő törvényekhez igazodva megtalálják a legmegfelelőbb megoldásokat. Az osztályok megvalósulnak, ha van megfelelő számú tehetséges gyermek, és ha megkapják a szükséges finanszírozást a pedagógusok bérére – tette hozzá, de a szülőket teljes mértékben megnyugtató konkrét válasz nem hangzott el, ezért írásban kérték a tegnapi megbeszélés jegyzőkönyvét és a tanfelügyelőség véleményét. (bodolai gyöngyi)

Megjegyzés. Érdemes megjegyezni, hogy a Maros megyei tanfelügyelőség vezetője elismeri, hogy a tanfelügyelőség a gondokat kell megoldja és nem azért van, hogy problémákat gerjesszen!

Veszélyben az anyanyelvi oktatási hálózat fenntarthatósága, finanszírozása, leépülhetnek iskoláink

2010-02-23T15:49:00.005+02:00

ÁLLÁSFOGLALÁS

Egy olyan országban élünk, ahol az anyanyelvű oktatás minden szinten az alkotmányban szentesített jog, ahol a parlamenti pártok a neveléssel kapcsolatos egyezséget (paktumot) írtak alá, ahol az oktatás nemzeti prioritás. És mégis …

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége megalakulástól kezdve, alapszabályzatában megfogalmazott célkitűzései alapján mindig kiállt a romániai magyar oktatás megmaradásáért, minőségi fejlesztéséért. Az utóbbi időben, a közszférában dolgozók leépítése és a költségek csökkentésére hozott kormányhatározat egy olyan folyamatot indított el, amelyik teljesen szétveri az amúgy is összekuszált romániai oktatást és ezen belül az anyanyelvi oktatást.

Kifogásoljuk azt, hogy a kormány egyedüli prioritása a költségek csökkentése és ennek érdekében megadott számú közalkalmazott elbocsájtása. Egy átfogó törvényes keret (melynek esetleges következménye a költségek csökkentése) megteremtése helyett a kormány részéről egyszerűbb, ha a megoldást a tanfelügyelőségekre és az iskolákra hárítja.

A tantervek, a kötelező óraszám, az iskolák működését meghatározó normatívák és ezek alapján megkötött munkaszerződések csak olyan leépítéseket engednek meg, amelyek iskolákat szüntetnek meg.

Kérésünkre megyei és területi szervezeteink vezetői javaslatokat, elvárásokat fogalmaztak meg. Úgy vélem ezek nyilvánosságot kell kapjanak hisz közérdekű kérdéseket, megoldásokat vetünk fel.

Változtatás nélkül közreadjuk egy tömbmagyarságú területi szervezet (I.) és egy szórvány-magyar szervezetünk (II.) idevonatkozó anyagát.

I. A tanfelügyelőség és egyes iskolák vezető testületei által megfogalmazott leépítési javaslatokkal kapcsolatosan ki szeretnénk hangsúlyozni a következőket:

1. Az iskola összevonás nem érintheti az óvodai és az elemi (I.-IV.) osztályokat. A gyermekek túl kicsik az ingázáshoz. Az iskola összevonás hátrányos helyzetű településeket érint és sok esetben a szülő anyagi helyzete nem tudja biztosítani az ingázást más településre (ruha, tízórai, ingázási költség), ami az analfabéták számának a növekedéséhez vezet.

2. Településeink elnéptelenedése a Ceausescu diktatúra faluromboló politikájának egyik következménye. Az elmúlt húsz évben sem történt majdnem semmi kistelepüléseink gazdasági megerősödésének támogatására. Senki sem kért és kapott kárpótlást azért a rombolásért, ami a diktatúra elkövetett kistelepüléseink közösségeivel. Romániának kötelessége úgymond kárpótlásként is biztosítani az óvodai és az elemi oktatást, akár egy gyermeknek is ezeken a településeken. Javasoljuk összeállításra a hátrányos helyzetű települések névjegyzékét és ezek iskoláinak speciális alapból, nem fejkvóta rendszer szerint finanszírozását.

3. A Székelyföld településein a rendőrség, csendőrség, katonaság nem a nemzeti közösség soraiból kerül ki. Gyermekeik anyanyelvi oktatása csökkentett létszámú osztályokban történik, ami hozzájárul ahhoz, hogy a székelyföldi megyék egy osztályra jutó átlag tanulólétszáma alacsonyabb a többi megyékhez képest. Javasoljuk ezen osztályokra is a speciális alapból való finanszírozást.

4. Az V. – VIII. osztályos vidéki iskolahálózat újraértékelésénél az esetleges összevonás javaslatot előzze meg egy átfogó felmérés arról, hogy hogyan oldható meg az iskolába való ingáztatás minden tanuló számára.

5. A városi iskolák esetében már évek óta zajlik a vita az iskolahálózat újraértékelésére. Meg kell hozni a döntéseket a helyi közösségek javaslatai alapján, mert ezeknek a perspektivikus fejlődés mellett költségcsökkentő hatásai is lesznek.

6. Költségcsökkentést el lehet érni úgy is, ha összevetjük az iskolák kihasználtsági fokát a jelenlegi normatívákkal. Egy ilyen irányú felmérés is segítené a városi iskolahálózat újratervezését.

A költségek csökkentését minisztériumi és tanfelügyelőségi szinten is felül lehetne vizsgálni. A decentralizáció megkívánja a rendszer felsőbb szintjének a felülvizsgálatát is.

A teljesség igénye nélkül megemlítenék egy pár rekordok könyvébe illő dolgot, amiből egyesek nagyon jól jártak, az iskolák és a tanulóknak pedig költséget jelent:

1. Jelenleg egy szakközépiskolát végzett diák érettségi után 11 db. – 13 db. diplomát kap. Diákonként 40 Ron kiadás, a diplomát nyomtató cégnek országosan 8 millió Ron (80 milliárd régi lej) bevétel. A leépítéssel küszködő iskoláknak két titkárnő hat hónapi munkaideje.

2. Oktatási intézmények szakjainak akreditálása az országos akreditációs tanácsnál történik. Jó kereseti lehetőség és munkahely Bukarestben. Mire való a tanfelügyelőség ebben az esetben? Az iskolák és a városok nem tudják megfizetni a költségeket.

II. Szakmai jellegű problémák, észrevételek, javaslatok:

Problémák:

-a finanszírozásra vonatkozó (HG 1618/2009) kormányrendelet módosítása feltétlenül meg kell előzze az országos beiskolázási tervet rögzítő kormányhatározatot,

-a pótfinanszírozást nem lehet az önkormányzatokra bízni, mert ez állandó létbizonytalanságnak teszi ki az iskolákat,

-az iskolák jelentős része (nem csak a magyar tannyelvűek) hátrányos helyzetben van, mert több alkalmazottra van szüksége ahhoz, hogy rendeltetésszerűen működhessen,

-nagy eltérések mutatkoznak az iskolák között a jogos, törvényes fizetésbeli különbségek miatt (az iskola alkalmazottainak képzettsége, tapasztalata ) – a jól képzett, fokozatokkal rendelkező pedagógus „nem keresett” ?!

-nem rendezett a

o több intézményt kiszolgáló egységek finanszírozásának kérdése (pl. pénzügyi központ vagy logopédiai kabinetek),

o bentlakással és étkezdével rendelkező iskolák többletköltségeinek fedezése,

o művészeti iskolák, teológiai iskolák sajátosságaiból adódó többletköltségek fedezése,

o alternatív iskolák besorolása,

o fakultatív oktatók bérezése nem rendezett (számunkra csak ott támogatott ez a forma, ahol nincs anyanyelvű iskola vagy tagozat),

o sajátos nevelési igényű gyerekek többletköltségeinek fedezése.

Tisztázandó kérdések:

-az iskolák nem bérezéssel kapcsolatos költségeinek finanszírozási módja,

-új kerettantervek hiányában egyenlőre ismeretlenek az új tanévre vonatkozó tantárgyankénti óraszámok,

-mi a bérezési törvény és a finanszírozási kormányrendelet viszonya (pl. megengedhető-e a törvényes keret alatti bérezés – dönthet-e ebben az iskola és a pedagógus).

Javaslatok:

-meg kell emelni az 1 főre számított finanszírozási alapösszeget (standarde de cost pe elev, pe medii şi pe nivele) (a jelenlegi formájában nincs esély a kerettantervek által biztosított egyéb oktatási formák működtetésére: emelt óraszámú tantárgyak, művészeti- és sportkörök, választható tantárgyak)

-külön alapot kell létrehozni a kisebbségi oktatási költségek fedezésének kiegészítésére (fontos a pontos módszertan kidolgozása, átláthatóság, hosszabb távú biztonság)

-kisebbségi oktatásban, ahol nincs meg az osztályonkénti középlétszám, nem megkülönböztető kiegészítő együtthatóban kéne gondolkodni, hanem a pedagógus (legalább alap) bérének biztosításában a külön alapból (pl. ha egy vidéki osztályban nincs csak 13 diák, az 5 diákra eső összeget a külön alapból lehetne biztosítani – mert a törvényes keret szerint működhetnek osztályok min. 10 gyerekkel),

-fontos lenne a tömb – szórvány helyzet differenciálása (akár olyan értelemben is, hogy a lehetséges iskolai populáció által sűrűn és gyéren lakott terület – így nem csak magyar ügy), hiszen a szórványban/elszigetelt településeken nem alternatíva sem az osztályösszevonás, és gyakran az utaztatás sem,

-megfontolandó a pénzalapok újraelosztásának lehetősége megyei tanácsi szinten vagy helyi tanács szinten, ha több intézmény működik egy településen (mert a gyerekek létszáma nem minőségi mutató),

-megfontolandó: ha a finanszírozás ennyire helyzetszintű, a pedagógusok alkalmazásának jogköre is át kellene kerüljön helyi szintre,

-a minisztérium minden tanfelügyelőségtől kérjen pontos helyzetjelentést a kormányhatározatból eredő problémákról (ne legyen sajátos, kisebbségi ügy)

Javaslatok a magyar közösség szintjén:

o Közös tanácskozás összehívása: RMDSZ – RMPSZ – tanfelügyelőségek között

o Jogi és könyvelési tanácsadó iroda felállítása és működtetése iskolák részére (személyes, telefonos, on-line tanácsadás)

o Szakmai fórum keretének biztosítása valamilyen web-felületen, pozitív megoldási példák megosztása

Azt hiszem, a bemutatott anyagok igazolják azt, hogy oktatási rendszerünk igen komoly gondokkal küzd és a megoldások nem uniformizálhatók, hanem sokszor igen sajátosak és egyediek, hisz gyermekeinkről van szó.

Ha valamikor, most úgy érzem szükségszerűvé vált az összefogás, racionális érvelés mentén mind a politikummal mind a civil szférával, hogy elkerüljük a végzetes kimenetelt.

Csíkszereda, 2010. február 22. Lászlófy Pál-István - RMPSZ elnök

Megjegyzés. Köszönjük a RMPSZ vezetőségének, hogy állásfoglalásukkal a népközösségi iskola beszüntetési akciókat kifogásolják, az I-IV osztályos kisiskolások esetében a "tömbösités" alkalmazhatlanságára való figyelmeztetésükkel pedig a Magyar Polgári Párt álláspontját igazolják. A megyei tanfelügyelőségeknek, a kétértelmű kormányhatározatokkal kapcsolatos eljárásmódja csak tetézi a finanszirozási keretek rugalmatlansághiányát. A korekt problémamegoldást - szerintünk is - csak az iskola megtartása mellett szabad eszközölni.

Mindkét szervezet közös meglátása az, hogy "uniformizálás" elvét a "sajátosság" kell helyettesitse.
Mivel csak kevesen kapták kézhez a szóban forgó kotmányhatározat(1618-2009) mellékletét leközöljük azt is, hogy lássák azok, akik azt hiszik, hogy a tájékozatlanság szólaltatott meg Bennünket, hogy birtokukban sok olyan dolog van, amit kérésre akármikor bemutathatunk...

Továbbra is kifogásoljuk, hogy még vannak olyanok, akik a népközösségünk ellen "dolgoznak"(főleg olyanok, akik közpénzből kapják a fizetésüket), illetve azok, akik a közpénzt nem az iskoláink megmentésére fenntarthatóságának a biztositására akarják felhasználni.
Vissza kell utasitanunk minden olyan véleményt miszerint a Magyar Polgári Párt nem a népközösségi oktatás minőségének a növelésére törekedne! Kritikáink mindig is épitő jelleggel birnak!
A helyi szintű problémák megoldására a helyi konzultálás egyik fontos eszköz, de visszautasitunk ezután minden olyant, ahol csak tények közlése történik, viszont nyitottak maradunk minden reális együttműdésre (Erdélyi Polgár)

A fenti állásfoglalással szemben a szövetségi szinekben felkerűlt államtitkárral készült cikket is idecsatoljuk, hogy látható legyen egyugyanazon probléma - a jövő nemzedék felkészitése - hogyan van elméleti sikban elképzelve:

A gyermek nem csomag és nem pénz

Megjelent a Népújság -ban 2010 febr.23
Beszélgetés Király András közoktatási államtitkárral

Király Andrást, az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetôjét, a Csiky Gergely Gimnázium igazgatóját nemrégiben nevezték ki a Közoktatási és Kutatásügyi Minisztérium államtitkárának. A jelek szerint nem lesz könnyû dolga, hisz egy olyan idôszak kezdetén tölti be ezt a tisztséget, amikor beindult a romániai oktatási rendszer karcsúsítása, a gyerekszám alapján történô finanszírozás bevezetése. Mindez – különösen a szórványban – egy sor óvoda és iskola létét teszi kétségessé.

A romániai magyar nyelvû oktatás szakembereinek február 12-i marosvásárhelyi tanácskozása az elsô olyan rendezvény volt, amelyen államtitkárként részt vett. A tanácskozás szünetében benyomásairól érdeklôdtünk.

– Az oktatással kapcsolatos elképzeléseket szeretném csapatmunkában kezelni, hisz ez mindannyiunk szívügye. Minden magyar gyerekért vállalnunk kell a felelôsséget, mert csak akkor tarthatunk meg egy megfelelô oktatási szerkezetet, ha gyermekek vannak benne. Érdeklôdéssel és figyelemmel hallgattam a kollégáimat, de a meggyôzôdésem továbbra is az, hogy a gyermek nem csomag és nem pénz, amit ide-oda lehet vinni. Erre figyelnünk kell, ha valóban gyermekközpontú képzést akarunk. Remélem, hogy a romániai magyar oktatást el tudjuk indítani azon az úton, amely egy kicsikét felfele ível.

– Mi az RMDSZ javaslata az új oktatási törvénnyel kapcsolatosan, amelyen jelenleg dolgoznak?

– Ehhez látni kell a kormány elképzelését, amihez hozzátehetjük az RMDSZ módosító változatát. Minden olyan javaslatot meg fogunk tenni, ami az anyanyelvi oktatás ügyét szolgálja.

– Milyen következményei lesznek a most érettségizô diákokra a vizsga átszervezésének?

– Ezen a kérdésen nem gondolkoztak el alaposan azok, akik meghozták a határozatot. Bár szándékuk szerint könnyíteni akartak a XII. osztályt végzô diákok helyzetén, véleményem szerint egy kicsit komolytalanná tették az érettségi vizsgát. Mivel iskolaigazgatóként kerültem az államtitkári tisztségbe, az a tapasztalatom, hogy a diákjaink és a szülôk csak állnak és nézik, hogy egy érettségirôl, egy felmérésrôl vagy nem is tudni mirôl van szó. Miközben zajlik az oktatás, folynak a szóbelik, s közben elmaradnak az órák. Érzésem szerint egy olyan próbálkozásról van szó, ami nagyon hamar el fog halni, és egy más megoldás születik helyette. Magyar nyelv és irodalomból, román nyelv és irodalomból úgy mérünk fel egy négyéves folyamatot: ha tud valamit a diák, akkor haladó, ha nem tud semmit, akkor alapszintû, ha nagyon jól tud, akkor emelt szintû, azaz kiváló minôsítést kap – ez nem fejezi ki azt, amit az érettséginek tükröznie kellene. Sajnos hasonlóan zajlik majd idegen nyelvbôl és a számítógép- kezelési ismeretek felmérésébôl is, az érettségi jegy pedig csak az írásbeli vizsgák eredményét fogja tükrözni. Lehet, hogy az elgondolás jó volt, de a végeredmény kevésbé.

– A nyolcadikos tanulók ismereteinek a felmérése sokat módosult az elmúlt évek során. Király András melyik változatot támogatja?

– Ezt is az intézménynek kellene eldöntenie. Az országos felmérés (képességvizsga) nem indult el rosszul, csak amikor kiderült, hogy "mennyi az annyi", egy kicsit mindig könnyítettek. Én nem tartottam jónak azt a rendszert, amelyben a hetedik és nyolcadik osztályban megírt egységes dolgozatok alapján döntötték el egy gyerekrôl, hogy milyen eredménnyel végezte el az általános iskolát. Visszaemlékszem arra az idôre, amikor hetedik, majd késôbb nyolcadik osztályban volt egy "abszolváló" vizsga, s a diákok a saját tanáraik elôtt adtak számot ismereteikrôl, s hogy képesek-e arra, hogy tovább tanuljanak. Valahogy erre a szintre kellene visszamenni a túlközpontosítás helyett.

– Milyen javaslata lesz az RMDSZ-nek a IX. osztályba való felvételt illetôen? Köztudott, hogy a középiskoláknak nincs beleszólásuk a központosított elosztásba, próbálnak-e ezen változtatni?

– Az én álláspontom az, hogy a döntést az intézményre kellene bízni. Az iskola pontosan tudja, hogy mi a célja a négyéves ciklus során. Ha úgy határoznak, hogy beiratkozási dossziék alapján vesznek fel diákokat, tegyék, a kiemelt középiskolákat pedig hagyjuk, hogy rostáljanak.

– Mi a véleménye a tantervekrôl, tankönyvekrôl?

– Képviselôként az egyik hobbim lett volna, csak megszûnt a mandátumom. A jelenlegi helyzeten mindenképpen változtatni kell. Ha reformról beszélünk, annak tartalmaznia kell az oktatás szerkezeti átalakítását is, ami nemcsak osztályokat és diáklétszámot jelent. Eljött az ideje annak, hogy megnézzük: mit tanítunk. Idejétmúlt az a rendszer, hogy mindent meg akarunk tanítani, magoltatni akarjuk a diákot. Alapfogalmakat kell tisztázni, és rávezetni a tanulókat arra, hogy mit, hol és hogyan találnak meg. Csökkenteni kell a tananyagot, az óraszámokat, és akkor úgy érzem, hogy ténylegesen a diákra is gondolunk. Sajnos, ez a tanórák és a pedagógusok számát is érinti…

– Van-e szándék arra, hogy megoldják végre azt a nagyon komoly gondot, hogy az iskoláknak is legyen beleszólásuk abba, hogy milyen pedagógusokat alkalmaznak és tartanak meg hosszabb távon?

– Ez egy folyamat lesz, mert egyszerre mindent nem lehet megoldani. Szívós munkával el kell jutnunk oda, hogy az iskola megválogathassa a diákot és a pedagógust is.

A tanácskozáson nagyon sok kérdés merült fel arról, hogy az oktató személyzetet is jobban be kellene vonni az iskolára vonatkozó kérdések megoldásába. Vannak nagyon jó pedagógusok, akik megtartják az órát és elmennek. Szerintem olyan emberekre van szükség az oktatásban, akik a tanítás mellett közösségi célokat is felvállalnak. Bodolai Gyöngyi

Megjegyzés. Azzal volt az MPP vezetősége meggyanusitva, hogy nem látná a problémákat teljes egészében,a tájékozatlanság lenne a kritikák kiindulópopntja és álláspontuk távol esne a reális tényektől. Szétnézve a szomszédos megyékben és összevetve a minisztériumi vezető álláspontjával látható, hogy az oktatásban észrevehető összevisszaságban történnek nem éppen megfelelő dolgok,amelyek népközösségünk iskolásait illetve a tanszemélyzetét érinti. (Erdélyi Polgár)

Háromszéki tanár a kisebbségi oktatás élén

2010-02-19T23:40:00.003+02:00

Megjelent Háromszék nyomán az Erdély Ma-ban[ 2010. február 19., 07:29 ] [274]

Hétfőtől Szőcs Domokos felel a kisebbségi oktatásért a minisztériumban, és tartja a kapcsolatot a szaktárca és a parlament között. A mikóújfalusi Fejér Ákos Általános Iskola fizika-kémia tanára húszéves pályafutása alatt az oktatás sok szintjét bejárta, ismeri a gondokat, minisztériumi tisztségviselőként apró lépésekben szeretné orvosolni a hiányosságokat.

A Matekovics Mihály kisebbségi főigazgató nyugdíjba vonulása után megüresedett tisztségre a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség javasolta Szőcs Domokost,aki a felkérésre igent mondott,új állását hétfőn foglalja el.

Tanári pályáját Mikóújfaluban kezdte, ahol hat évig igazgató is volt, majd a Pedagógusok Háza módszertanosaként dolgozott, később a tanfelügyelőségen felelt egy ötéves programért, amelynek a falusi oktatás versenyképessé tétele volt a célja, majd a minőségbiztosítási ügynökség munkatársaként dolgozott, jelenleg címzetes katedráján, Mikóújfaluban tanít, és Sepsiszentgyörgyön magánóvodát működtet.

Szőcs Domokos lapunk érdeklődésére elmondta, azért vállalta el a megbízatást, mert az eddigi sokrétű munkája alatt közelről látta, hogy az egyes közösségekben melyek a gondok, a magyar mellett a többi nemzeti kisebbség oktatása is érdekli, de nem szándéka a legnehezebb dolgok megoldásával kezdeni, inkább az apró lépések híve. Bízik abban, hogy Király András kisebbségi államtitkárral jól együtt fog működni, személyesen ismeri, a pedagógusszövetségben kifejtett munkája — Szőcs Domokos a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Alsó-háromszéki elnöke volt — során többször találkoztak.

1990 óta Szőcs Domokos az első olyan pedagógus Háromszékről, aki az oktatási minisztériumban igazgatói tisztséget tölt be.Fekete Réka,

Megjegyzés. Lucia Cojocaru, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Kolozs megyei vezetője szerint a tanfelügyelőség már beszámolt a minisztériumnak a megyében történő tanári posztok csökkentéséről. Eszerint a megyében összesen 480 tanári állás szűnik meg. Korábban csak 261 állás megszűnéséről volt szó, azonban a 114-es sürgősségi kormányrendelet múlt hétvégi listamódosítása után, már 549 tanár állása fog megszűnni. Ami furcsa, hogy a 480 állás a minisztérium és a tanfelügyelőség közös megegyezésének eredménye?! Ma már érthető miért is siettek olyan nagyon a megyei tanfelügyelőségek! Kalap alatti tevékenységükkel csak azt bizonyították, hogy alkalmatlanok és nem sokára nekik is menniük kell! Ezentúl Ők lehetnek,azok akik következnek!

Azt is meg kell említenünk, hogy a fenti cikket olvasva megvilágosodni látszik miért "hallgatott" eddig a pedagógus szövetség vezetősége: szavát nem emelte fel a falusi iskolák beszüntetése ellen, nem vette fel a harcot, nem kereste a partnerséget az ellenzőkkel.
Ezek után csak remélhetjük, hogy az új kisebbségi oktatásért felelős megérti, hogy a falusi iskoláinkra még szükség lehet. Ott léte alatt pedig ne abban híresűljön el, hogy tovább folytatja az eddig elkezdett "munkát"... Előbb legyen oktató és csak azután szövetségi, és mindenek előtt a szakma legyen számára fontosabb! (Erdélyi Polgár)

Az RMDSZ lemondott a pártpénzről a kisebbségi támogatás fejében

2010-02-19T20:04:00.002+02:00

Megjelent a Krónika-ban • 2010. február 18.

Immár hivatalosan is az RMDSZ kasszájába folynak be a romániai magyar közösségnek szánt költségvetési támogatások. A Hivatalos Közlönyben február 17-én jelent meg a 100-as számú kormányhatározat, amely nem a Communitas Alapítványt, hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget jelöli meg a romániai magyar kisebbségnek szánt költségvetési támogatások kezelőjeként. Nem csak ezen a ponton módosult a kormányhatározat a korábbi évek hasonló jogszabályaihoz képest. Kimaradt a dokumentumból az a hivatkozás, amely szerint ebből a pénzből nem részesülhetnek azok a kisebbségi szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak.

Kultúrpolitika. Az RMDSZ kisebbségi szervezet és politikai párt is egyben

A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.

Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.

Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.

Feláldozták a párttámogatást

A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.

Markó Attila megállapítását az Országos Választási Hatóság illetékese is megerősítette. A hatóság honlapján 2008 januárja óta találhatók meg a pártoknak kifizetett költségvetési támogatások. Az RMDSZ csak 2009 februárjáig szerepel a támogatottak listáján. „A szövetség maga kérvényezte, hogy ne kapja tovább az őt parlamenti pártként megillető támogatást” – nyilatkozta kérdésünkre Irina Asimionesei, a hatóság kommunikációs szolgálatának vezetője.

Arányok és egybeesések

Takács Csabát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét csak többszöri próbálkozás után sikerült csütörtökön elérnünk telefonon. A politikus, aki egyben a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét is betölti, elmondta, az ügyvezető elnökség ülését vezette, amelyen többek között arról is döntöttek, hogy a kisebbségi szervezetként kapott támogatásnak valamivel több mint egyharmadát átadják a Communitas Alapítványnak, amelyik a jól bejáratott pályázati rendszerén keresztül szétosztja a pénzt az erdélyi magyar közösségben. Takács Csaba úgy vélte, ezzel minden vonatkozásban védhetővé teszik a támogatási rendszert. Erre azért volt szükség, mert korábban az ellenőrző szervek felé is, a közvélemény felé is egyfolytában magyarázkodni kellett. „Azzal, hogy az RMDSZ visszakerült a többi kisebbség mellé a támogatottak listájára, feloldottuk az értetlenséget. Átlátható, ellenőrizhető, tiszta körülmények közé tértünk vissza. Sajnos ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldoznunk a parlamenti pártként kapott támogatást” – nyilatkozta Takács Csaba.

A két támogatási forma súlya egyébként meglehetősen eltérő. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát teszi ki.

A változtatást egyébként azt követően kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódni kezdett a Communitas Alapítványnál, abban az időszakban, amikor az RMDSZ kibékült a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Tőkésék korábban a támogatási rendszer átláthatóvá tételét is követelték, és a közösség pénzén történő klientúraépítést is felrótták a szövetségnek.

„Még a Communitas fügefalevelét is kiiktatták a rendszerből” – vélekedett megkeresésünkkor csütörtökön Tőkés László a változásokról, melyekről tőlünk értesült. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ éppen akkor vonta a pártkasszába a közösségnek szánt támogatást, amikor a belső rendszerváltozás módozatairól tárgyaltak. „A pénz hatalom, a hatalom meg pénz” – foglalta össze az EMNT-elnök azt az elvet, mely meglátása szerint a szövetség politikáját vezérelte. Hozzátette, mind a romániai, mind a magyarországi költségvetési támogatások közösségi elosztására van szükség, nem pedig pártmonopóliumra, és ezt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szombati ülésén is fel kívánják vetni. Gazda Árpád

Megjegyzés. Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Első sorban azt, hogy a kisebbségieknek leosztott kormánypézek az évi 1,33 millió lejről 15,18-ra emelkedett a magyarajkúak részére juttatot keret, amiből csak 34 százalékot osztottak ki nyilvános pályázatokon. A fenn maradó 65 % "nem átlátható módon lettek elköltve...". Ezért nem érthető , hogy a Boc kormányt, hogy mi késztete arra, hogy újfennt a szövetségiek részére ossza ki azt a 15,18 milliónyi lejt, sőt a 100-as számú kormányhatározattal meg is erősítse azt. Ez a határozat diszkriminativ jelleggel bír, mert nem az egész összeg hanem csak egy harmada van pályázatok révén kiosztva és csak azoknak akik a szövetségi duda hangjára táncolnak ezután is.

Meglehet, hogy egyes szövetségi vezetőknek a más civil szerveződéseknél betöltött szerepvállalása nem annyira az ellenőrzés, mint inkább az ott felvehető pénzösszeg fontos, amely "a nem átlátható módon elköltött alapok" része. Ugyanakkor az is furcsa, hogy a kormányba betöltött szerepek miatt, vajon nem összeférhetetlenség áll fenn, hiszen egy ugyan olyan nevű jegyzi a 100-as kormányhatározatot, aki az Interetnikus Kapcsolatok Hivatalban államtitkár.
A nemzeti tanácsok részéről már volt kérés az átvilágításra, de ahogy a többségiek szóllása mondja: "corb la corb, nu scoate ochi" alapon nem biztos, hogy újra meglátogatják - belátható időn belül - a Korupciós Ügyészség emberei, a kormányon levő, szövetségiek irodáit.
Szeretnénk leszögezni számunkra nem maga a pénzalap, hanem annak felhasználási módja fontos hiszen, úgy a pártoknak kiosztott pénzek, mint a kisebbségiek hivatalából származó alapok, mind a közpénzekből származnak. Oda pedig nem csak a szövetséghez tartozók fizetik be az adójukat, ha nem az egész népközösségünk, ezért a szövetségiek "reprezentatívsága" a pénzalapok elköltésekor is kellene látszodjon, az "üvegzseb" politikájával (Erdélyi Polgár)